Háromórányi utazás végén szállunk ki Kisvárda határában az autóból, körülöttünk mezőgazdasági épületek és területek. Azért ültünk kocsiba, hogy találjunk végre valakit, aki hajlandó beszélni arról a cégről, amelyet 2010 után állami milliárdokkal pumpáltak fel azért, hogy csodákat érjen el a nemzetközi kóserpiacon. Csak hogy csoda itt egy percig nem volt, pár év alatt csúfos bukta lett a történet, a számlát pedig a magyar adófizetők fizetik ki. Akik szerepet vállaltak a projektben, gyorsan bontják a vonalat, ha az okokról érdeklődünk.
De ne rohanjunk ennyire előre! Az állami tulajdonú céget Agro Rehabnak hívják, részben megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával szeretett volna meghatározó szereplő lenni nemcsak az európai, de az amerikai kóserbizniszben is. Csakhogy a cég honlapján megadott telefonszámot júliusban nem vette fel senki, ahogy email-re sem válaszoltak: nem volt mit tenni, autóba ültünk, és jöttünk.
*
Most egy bezárt kapu előtt állunk a kisvárdai Teichmann Kísérleti Telep előtt, ide van ugyanis bejegyezve a kóser karfiolra és brokkolira szakosodott cég, amelyhez szeretnénk bejutni. Csakhogy nincs portaszolgálat, élő telefonszám sincs kirakva, a kaputelefon pedig nem működik.
A cég teljesítményét ismerve tulajdonképp semmi meglepő nincs az elzárkózásban, az Agro Rehab ugyanis jó eséllyel kerülhetne be közgazdasági tankönyvekbe – csak sajnos nem a jó példák, hanem az üzleti horrortörténetek közé.
Íme néhány szám:
- tavaly 62 millió forint bevétel mellett mínusz 721 milliós üzemi eredményt értek el. Ez tizenkétszeres veszteség, ami ráadásul nem egy kiugróan negatív érték. Volt a cégnél ennél durvább arány is.
- A korábbi években is hasonló volt a különbség: 2019-ben 70 milliós bevétel mellett mínusz 900 milliós üzemi eredményt hozott össze a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló vállalkozás, míg 2018-ban 42 millió bevétel mellé 615 milliós veszteség párosult.
- Mindez azt jelenti, hogy van egy állami cég, amely egyik évben hol 15-szörös, máskor 12-szeres veszteséget termel, most már több mint fél évtizede.
Ezt az évi több százmillió forintot az állam elvileg ugyanis bármire költhetné, mégis inkább ennek a kóser zöldséget gyártó cégnek adja, amely indulása óta fényévre van a gazdaságos működés fogalmától – és amelynek székhelyére be se lehet jutni, hogy megtekintsük, mire jutnak az állami milliárdok.
Seszták Miklós akkor is öntött bele közpénzt, amikor már masszív volt a veszteség
Az Agro Rehabot 2014-ben alapította az MNV tulajdonában álló Főkefe Nonprofit Zrt., az állam aztán 3 milliárd forinttal feltőkésítette a céget 2016-ban, majd a cég 2019-től már közvetlen állami tulajdonba került. (Ettől kezdve 2023-ig a tulajdonosi joggyakorló kormánybiztosként Seszták Miklós volt, majd tavalytól újra az MNV. Utóbbi cég a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozik jelenleg, és tavaly 371 milliárdos veszteséggel zárt.)
Az egyszeri többmilliárdos, állami tőkeinjekció után 2021-ben (tehát amikor már bőven látszott, hogy hatalmas a cég vesztesége) Seszták Miklós – ekkor már nem miniszterként, hanem kormánybiztosként – megemelte állami pénzen 350 millióval a cég törzstőkéjét. Ezeken túl az Agro Rehab nyilvánosan elérhető beszámolói szerint a megváltozott munkaképességűek támogatására évi közel 40 milliós költségvetési támogatást kap, valamint jut nekik még egy évi közel 5 milliós mezőgazdasági támogatás is.
Brutális vízió, állami hátszél
A kóserüzletre specializálódott Agro Rehab alapításkor – akárcsak a csengelei kóservágóhíd esetében – nem volt hiány a nagy szavakban.
A cég akkori (azóta már leköszönt) ügyvezetője Szabó György arról beszélt 2016-ban, hogy az alapvetően kóser brokkoli és karfiol termesztésére fókuszálnak négy hektáron. A speciális fóliasátrak alatt termelt 100-100 tonna zöldség nagy része külföldi piacokra kerül (főleg az Egyesült Államokba), de Szabó azt is mondta, szerinte
a magyar mezőgazdaság az amerikai kóser mezőgazdasági és konzervipari termékeknek akár 70 százalékát is képes lenne előállítani.
Szabó úgy látta, a kóserüzletág azért jó befektetés, mert „ezek a termékek a hagyományoshoz képest többszörös haszonnal értékesíthetők, s a befektetés gyorsan megtérül.” Egy 2015-ös termékkonferencián államtitkári szinten hangzott el, hogy az Agro Rehab élvezi a kormány és a vidékfejlesztési minisztérium támogatását. Itt Szabó György azt mondta, hogy az
EMIH-nek (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) van egy missziója. Összeállítottunk egy 30 alapvető élelmiszerből álló listát, és arra törekszünk, hogy ezeknek az árát megközelítőleg a nem-kóser alternatíváik árszintjére vigyük le – a különbözetet a gyártó, a forgalmazó és maga az EMIH finanszírozná meg. A magyar piac ugyanis nagyon kicsi, de ha választék bővülne és az árak csökkennének, akkor nőhetne, hiszen a kereslet megvan.
Elértük, de a végül milliárdos vesztéséget okozó történet okait Szabó György nem akarta a 24.hu-nak részletezni, ahogy nem kívánt nyilatkozni az Agro Rehab éléről történt 2020-as távozásának körülményeiről sem. Fontos körülmény, hogy az Agro Rehabot 2014-től 2020-ig vezető Szabónak mind a hazai zsidóság körében, mind politikailag komoly beágyazottsága van.
- Szabó György korábban a 13. kerületben volt fideszes képviselő. Jelenleg a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, és 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt (polgári tagozat) kitüntetést is kapott. Szabó évekig a szintén állami tulajdonú Főkefe vezetője volt, míg a Magyar Narancs korábban arról írt, hogy Szabót Köves Slomó szövetségeseként tartják számon, és egyébként maga Szabó a Heti Válasznak fogalmazott úgy korábban, hogy célja a liberális stigma letörlése a zsidó közéletről. Tavaly önmagát Szabó György „fideszes zsidóként” határozta meg egy nyílt levélben, amelyben nemzeti öngyűlölettel vádolta az Orbán-kormány ellenzékét.
De nemcsak Szabó tűnt fel a hazai zsidó közélet ismert, az EMIH-hez köthető részéből az Agro Rehab körül.
- Az alapítás után az Agro Rehab vezetésében kapott szerepet például Megyeri András Jonatán kereskedelmi és marketing-igazgatóként. Megyeri a 2010-es évek közepén az EMIH érdekeltségének, a Brit Média Kft. résztulajdonosa és korábbi igazgatója volt, aztán évekre eltiltották a cégtevékenységektől. Megyeri rövid ideig volt az egyébként veszteséges, EMIH által tulajdonolt csengelei vágóhíd ügyvezetője is.
Az Agro Rehab részletes beszámolói elérhetőek, és ezeket dokumentumokat áttekintve legalább az látszik, hogy például mire könyvelték el a költségeket 2022-ben:
- 142 millió személyjellegű kiadás (főleg bérköltség). Korábban voltak olyan évek, amikor a bérköltség meghaladta a 300 millió forintot.
- 2022-ben 111 millió anyagjellegű kiadás is történt (ebből majdnem 50 millió volt anyagköltség és 57 millió szolgáltatás),
- volt a cégnek 424 millió egyéb (sic!) kiadása,
- valamint volt 175 millió értékcsökkenési leírása.
A cégvezető nem tagad, de nem is magyaráz meg semmit
A cég vezetőjét a honlapon megadott telefonszámon nem értük el – Kisvárdáig kellett utazni, hogy Kegye Ádámmal legalább pár percig beszélni tudjunk.
Ugorjunk tehát vissza: a cikkünk elején említett Teichmann Kísérleti Telep előtt állunk, ahol évtizedek óta, a szocializmus éveire visszanyúlóan foglalkoznak növénynemesítéssel, illetve vetőmag-előállítással, ma a Debreceni Egyetem a fenntartója a kutatóintézetnek. Ha az Agro Rehab fóliasátraihoz szeretnénk bejutni, a telep kapuján kellene bemenni, ám az idehelyezett kaputelefon nem működik. Végül a Debreceni Egyetemet csörgetjük meg, és innen jutunk el pár lépésben az Agro Rehab vezetőjéhez, akit szintén még a kapu elől hívunk fel, továbbra is abban reménykedve, hátha be tudunk jutni.
De nem tudtunk, ugyanis Kegye Ádám nem tartózkodik a helyszínen – mondja maga az érintett a telefonba. Elmondjuk neki, azért keressük, mert cikket írunk az általa vezetett állami cégről, erre Kegye időt kért tőlünk, mivel engedélyt kell kérnie a nyilatkozathoz a tulajdonostól (emlékeztetőül: MNV).
Ezt követően tíz perc múlva vissza is hívott, természetesen még mindig ott voltunk a kisvárdai telep kapuja előtt. „Rám bízták a nyilatkozatot, ezért mivel ez nem kötelező, nem élnék a lehetőséggel” – kezdte az ügyvezető. Mire elmondtuk neki, hogy az Agro Rehab közpénzből működik, épp ezért azt szeretnénk megtudni, hogy mi indokolja, hogy adófizetői pénzen évi sokszázmilliós veszteséget finanszírozzanak. Kérdeztük tőle, miért ilyen brutális mértékben veszteséges a vállalkozás, amely borzalmas üzleti eredményeket produkál. „Ezt nem vitatom. Nézze meg a számokat, azokból minden látszik” – mondta erre lemondóan Kegye, aki nem próbálta cáfolni, de szépíteni sem a helyzetet. Azt ugyanakkor már nem kívánta elmondani, hogy mi az oka ennek a lejtmenetnek, és azt sem, hogy mi lesz a sorsa a cégnek a közeljövőben. Pár perces beszélgetésünk során annyit még elmondott, hogy a honlapon található telefont azért nem vette fel senki, mert a honlap átalakítás alatt van. Ezután elköszönt, és letette a telefont.
Kegye Ádámot az általa jegyzett 2022-es év beszámolójáról is kérdeztük volna.
Ebben az szerepel, hogy több száz millió forint „értékvesztés” áldozata lett. Idézünk a Kegye által leadott beszámolóból. „Az idei év veszteségének jelentős része az előző években meg nem valósult beruházások értékvesztésének eredménye, mivel előre láthatólag ezek a beruházások nem valósulnak meg a jövőben. Ezek között található:
- Palántanevelő 79Mft értékben
- Logisztikai központ és feldolgozóüzem kialakításának tervezete 189MFt,
- logisztikai központ immateriális javak 12 MFt,
- mobiltank Kisvárda terve 1,5 MFt,
- fóliasátrak építése-bontása 24 Mft,
- további fóliasátrak építési költsége: 48 MFt,
- fóliasátrak anyagköltsége 79 MFt,
- Teichmann telep megvalósítási terve 3,4 MFt,
- fóliasátrakhoz tartozó csatornázási tervek 16 MFt,
- viharkár 15 MFt,
- fóliasátor egyéb költségek 12 MFt,
- projekt irányítás és ellenőrzés 9,4 MFt,
- öntözési anyag 9 Mft,
- Fóliaelemek Kisvárdán (csatornacső, ív, ágidom) 10,7 Mft.”
Szerettük volna megtudni Kegye Ádámtól, hogy ezek az összegek, valóban millióban lettek-e megadva, és hogy például ki csinálta a logisztikai központ tervét, és mire ment el ezek szerint közel félmilliárd forint – de nem kaphattunk választ.
Ottjártunkkor bár nem jutottunk be a közpénz-milliárdokból fenntartott gazdaságba, a szomszédos településre, Jékére vezető út mellől annyi látszott, hogy az egyik sátorba mintegy 15 ember dolgozik a hatalmas levelek közt. (Az Agro Rehabnak van egyébként a Heves megyei Karácsondon is telepe, itt kukoricát és tritikálét termeltek az elmúlt években, ezen kívül karfiol, paradicsom, paprika, sütőtök, szilva és káposztafélék termelésével is foglalkoztak.)
Akik ennél jobban hallgatnak
Az ügyben nemcsak az Agro Rehab ügyvezetője nem akart nyilatkozni.
- Azt már említettük, hogy Szabó György Mazsök-elnököt bár elértük, nem akart mondani arról semmit, miért alakult így az általa vezetett cég sorsa.
- Elértük Megyeri Jonatánt, de ő szintén nem akart nyilatkozni, amikor azt kértük tőle, segítsen megérteni, mi ment ennyire félre ennél a sikerprojektnek beharangozott történetnél.
- Írtunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, hogy mégis mi magyarázza, hogy fenntartsanak egy ennyire veszteséges projektet, de kérdésünkre nem kaptunk választ.
- Kerestük az MNV felettes szervét, a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, és Nagy Mártont is. A minisztertől azt kérdeztük: „Mi annak az oka, hogy egy ennyire masszívan veszteséges céget a magyar állam finanszíroz, milyen nemzetgazdasági szempont kötődik az Agro-Rehabhoz?” Kérdésünkre nem érkezett válasz.
- Kerestük az ügyben Seszták Miklós KDNP-s politikust, Kisvárda parlamenti képviselőjét, akihez egy ideig tartozott a cég. Ám az egykori miniszter sem reagált.
- A Köves Slomó-féle EMIH azt írta a 24.hu-nak: nem voltak üzleti kapcsolatai az Agro Rehabbal.
A cégadatokból az látszik, hogy az elmúlt években az Agro Rehab tőkéje rendre a veszteség nagyságrendjével csökkent: azaz a rossz gazdálkodás mínuszai szépen emésztik fel a 2018-ban még több, mint 3,4 milliárdos tőkét. Az idei évre 1,6 milliárdnyi tőkéje maradt a cégnek, ez tehát pár év működésre újabb tőkeemelés nélkül is elég lesz – már ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig.
A cégadatok az Optenből származnak.
