Belföld

Hónapok óta zárva van Köves Slomóék kóser vágóhídja, amelybe százmilliókat pumpált az Orbán-kormány

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Az EMIH tulajdonában álló cég szerint a munkát tavaly csupán felfüggesztették, ám az nem világos, mikor nyitnak ki ismét, már ha egyáltalán újra kinyitnak. Valójában súlyos, milliárdos bukás lett a sikersztorinak beharangozott, eximbankos hitellel és vissza nem térítendő állami támogatással indított csengelei projekt, miközben más, szintén Magyarországon működő kóser vágóhidak köszönik szépen, jól vannak, és eredményesen működnek.

– Jó napot, bemehetünk a vágóhídhoz?

– Zárva van, nincs itt senki – mondja a fülkéjéből kilépő portás a Csengele szélén álló telep kapujánál. Hozzáteszi: „Nem tudom, mikor lesznek itt újra.”

Nincs okunk kételkedni a férfi szavaiban. A vágóhídüzem előtti parkoló üres, a főépületben semmi mozgás nem tapasztalható, a bejárati ajtó csukva. Körbejárjuk az épületet, egyetlen embert sem látunk. Portásra is csak azért lehet szükség az elhagyatott üzemnél, mert odabenn a különböző gépek, hűtők komoly értéket képviselnek, azokat őrizni kell.

A portásfülkétől kicsit arrébb, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által tulajdonolt, alföldi kóser vágóhíd egyik szomszédja azt mondja a 24.hu-nak, hogy emlékei szerint már 3–4 hónapja nem folyik itt termelés, ő ennyi ideje nem tapasztalja, hogy teherautók hoznák a vágnivaló szárnyasokat, illetve szállítanák el a feldolgozott kóser húst. Egy másik szomszéd arról számol be, hogy legfeljebb műszaki karbantartásért vagy ellenőrzés miatt nyitják ki szerinte mostanában az épületet, de csirkenyakat jó ideje nem nyisszantanak ott.

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

Csengelére azért utaztunk el, mert több forrásból is úgy értesültünk, hogy a Köves Slomóhoz és az általa vezetett EMIH-hez kötődő, korábban már milliárdos veszteséget termelő csengelei kóser vágóhíd bezárt. A céget kerestük a nyilvánosan megadott telefonszámokon, de senkit nem értünk el. Értesülésünket, valamint a helyszíni tapasztalatainkat a vágóhidat üzemeltető Quality Poultry Kft. végül írásbeli válaszában megerősítette azzal, hogy még 2022-ban döntöttek a leállás mellett, ám hogy mit hoz a jövő a vágóhíd számára, arról egyelőre több mindent is el tud képzelni a menedzsment – biztos irány egyelőre nincs. Mielőtt azonban a cég álláspontját részletesen ismertetnénk, nézzük meg, hogyan lett a sikersztorinak beharangozott kóser vágóhídból lezárt ingatlan.

Világrengető célok után milliárdos veszteség

Hat évvel ezelőtt, 2017 nyarán nyitották meg élénk médiaérdeklődés mellett az EMIH kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. Az esemény jelentőségét David Lau izraeli főrabbi és Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. A kormány nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet: a korábbi konzervgyár helyén létesített, alapvetően libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak köszönhetően valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem is fukarkodtak a nagy szavakkal. Ekkor hangzott el, hogy ez

a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és -feldolgozója.

Emellett azt is hangoztatták: a kóser libamájra óriási a kereslet világszerte. (Korábbi cikkeinkben – itt és itt is – részletesen írtunk arról, hogy több uniós országhoz képest a jóval megengedőbb, a kóser vágást nem korlátozó magyar törvényi háttér miért teremt valóban jó alapokat ahhoz, hogy Magyarországról lehessen Nyugat-Európába, például Franciaországba és Belgiumba exportálni kóser termékeket. Magyarországon ezt a kedvező jogi környezetet több, kóser vágóhidat üzemeltető cég is kihasználja, róluk később ejtünk még szót.)

Farkas Norbert / 24.hu

Csakhogy a 2017-ben elindított csengelei üzleti vállalkozás hamar súlyos veszteségeket kezdett termelni. A nyilvános beszámolók szerint

  • 2017-ben mínusz 507 millió,
  • 2018-ban mínusz 310 millió,
  • 2019-ben mínusz 301 millió.
  • 2020-ban mínusz 54 millió,
  • 2021-ben pedig mínusz 64 millió forint adózott eredménnyel zárt.
  • A 2022-es évről egyelőre nincs adat sem az Opten, sem az Igazságügyi Minisztérium rendszerében.

Mindez összességében több mint 1,2 milliárd forintos veszteséget jelentett a hitközség által tulajdonolt Quality Poultrynak, amely ellen számos végrehajtást is kértek az elmúlt években, a legutóbbi beszámoló szerint a cégnek több mint 3,6 milliárdos hitele volt. Korábbi cikkünkben megírtuk azt is, hogy a milliárdos mínuszokat az EMIH „saját zsebből” pótolta ki. Hogy ez 2020-ban, illetve 2021-ben is így történt-e, nem tudni biztosan, csak feltételezni lehet, mivel ezekben az években az Igazságügyi Minisztérium rendszerébe feltöltött taggyűlési jegyzőkönyvekben erről – a korábbi évekkel ellentétben – már nem tettek említést. Ugyanakkor a 2020-as és 2021-es taggyűlési jegyzőkönyvekből az látszik, hogy a cég tőkéje 154 millióról 87 millió forintra esett.

Mi áll a bezárás mögött?

Aligha lehet egyetlen okra fogni, hogy miért nem lett sikeres Köves Slomóék milliárdos jelzáloggal terhelt projektje (a jegyzőkönyvek szerint az Eximbank mellett máshonnan is érkezett hitel.) Hallottunk olyan, szakmai körökből származó információt, hogy a vágóhíd vezetését többször lecserélték, de olyan verzió is eljutott hozzánk, miszerint nem volt meg a kellő szakmai tudás ahhoz az EMIH köreiben, hogy sikerre vigyék a vágóhidat. Miután a hitközség 600 milliós önerővel vágott bele ebbe a vállalkozásba, majd további 1,2 milliárdot tett bele a veszteségek pótlására, az is elképzelhető, hogy az EMIH gazdálkodásában jöhetett el az a pont, amikor már nem érezték finanszírozhatónak tovább a veszteségeket.

Megkérdeztük a csengelei vágóhíd üzemeltetőjét, a Quality Poultryt, hogy pontosan mi a helyzet az üzemben, miért zártak be, mik a terveik. Ezt a választ küldték:

2020 óta Magyarországon nyolc madárinfluenza-járvány ciklus volt. Bács-Kiskun és Csongrád megyében, ahol a vágóhíd, valamint a libatelepeink többsége működik, az elmúlt 36 hónapból nagyjából 14 hónapig zárlat volt, ami azt jelenti, hogy az állatokat nem lehetett a nevelő és tömő telepek között mozgatni, illetve tilalom alá esett a vágóhídon levágott madarak exportja Izraelbe. (A jászberényi kóser vágóhíd szerencsésebb helyzetben volt, ugyanis Jászberény lényegesen kevesebb alkalommal tartozott  fertőzött területbe.) Erre tekintettel 2022 novemberében a vágóhíd tulajdonosi köre úgy döntött, hogy a vágóhíd működését az eredeti modell szerint szünetelteti, amíg a madárinfluenza problematikájára nincs rendszerszintű megoldás.

Ujvári Sándor / MTI A Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. kóser vágóhídjának és baromfi-feldolgozójának avatása a Csongrád megyei Csengelén 2017. július 5-én.
Farkas Norbert / 24.hu A csengelei vágóhíd 2023. május 26-án.

Mint írták, a csengelei vágóhíd jövője szempontjából jelenleg három lehetséges irányt vizsgálnak:

  1. szorosabb együttműködés kialakítása más, víziszárnyast feldolgozó cégekkel, így növelve a működés rezisztenciáját a területi korlátokkal szemben,
  2. a vágóhíd működésének szüneteltetése a madárinfluenza elleni oltás hatósági bevezetéséig (jelenleg az oltás fejlesztése kísérleti szakaszban van),
  3. illetve a vágóhíd átalakítása kóser baromfi vágóhíddá (a víziszárnyasok vágásának megszüntetésével).

Utóbbi lehetőség annak fényében érdekes, hogy korábban arra tettek célzást, hogy lényegében már átálltak a baromfivágásra. Egy 2020-as interjúban – amelyet előző cikkünkben idéztünk is – Oirechman Sámuel, a Quality Poultry Kft. ügyvezetője azt nyilatkozta, hogy a koronavírus alatt „szinte teljes mértékben átálltunk a csirke- és pulykavágásra, annál is inkább, mert a hízott liba és kacsa iránti izraeli kereslet, a vendéglátóipari egységek bezárása és a rendezvények kis létszáma miatt drámaian visszaesett.” Ezt a döntést az is indokolhatja, hogy a csirke és pulyka általában olcsóbb, mint a liba, azaz a hétköznapokban nagyobb szerepet kaphat.

Amikor sikeres egy ilyen üzlet

A kóser vágóhíd akár jó üzlet is lehet Magyarországon: itthon szintén a kóser libartermékekre fókuszál a jászberényi székhelyű, amúgy izraeli-francia és belga tulajdonban lévő Palmi-Top nevű vállalkozás. Ez a cég 2022-ben több mint 7 milliárdos árbevétel mellett 1,3 milliárd forintos nyereséget produkált, míg egy évvel korábban 1,15 milliárdos profitot. Ennél kisebb vállalkozás a nagykőrösi Kóser Baromfi Kft., de tavaly ez is 46 milliós nyereséggel zárt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik