Az ország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában, az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót vettek fel kémiatanár szakra valamilyen szakpárosításban – írja a Népszava a felvi.hu adatai alapján. Kémia-matek szakra egy, kémia-magyar szakra szintén egy, biológia-kémia szakra három ember nyert felvételt. Az osztatlan tanárképzés – s különösen a természettudományos tárgyak – esetében más egyetemeken ennél is rosszabb a helyzet: a többi egyetemen senki nem választotta a kémiatanár szakot, ami azt jelenti, hogy
Az idei általános felvételi eljárásban több mint 10,5 ezer főt vettek fel, míg tavaly 7,3 ezret. Ez valóban jelentős emelkedésnek mondható az elmúlt évekhez képest, a legtöbb diákot azonban óvópedagógiára (2095 fő), gyógypedagógiára (2201) vették fel. Viszont a legkritikusabb képzési terület az osztatlan tanári képzés, hiszen elsősorban itt képzik a közismereti (például magyart, történelmet, matematikát, természettudományokat, idegen nyelveket tanító) tanárokat, akikből jelenleg a legnagyobb hiány van a köznevelésben. A felvettek száma (1550 fő), pedig alig haladja meg a tavalyi eredményeket, amikor az általános felvételi eljárásban 1458 hallgatót vettek fel osztatlan tanári képzésre – írja a Népszava.
Tanárszakra idén az ELTE vette fel a legtöbb hallgatót, 737 embert, közülük a legtöbben angoltanárnak (191), történelemtanárnak (118) és magyartanárnak (105) készülnek. A természettudományos tantárgyak már az ELTE-en is kevésbé vonzóak: biológiatanárnak 42-en tanulhatnak tovább valamilyen szakpárosításban, matektanárnak 41-en, fizikatanárnak 12-en, kémiatanárnak, mint már említettük, mindössze 5-en.
