Kétkedéssel fogadhatták vasárnap este az ATV „szuperexkluzív” Borkai Zsolt-interjújának nézői, amikor a szexbotrányba belebukó volt győri polgármester azt mondta: szerinte Győrben máshogy tételeződik az ő botránya, mint országosan.
„Érzem a kívánalmat Győrben, nem azt érzem, mint négy évvel ezelőtt, hanem a szeretetet” – mondta Borkai Zsolt a beszélgetés 56. percében. Ezt még az interjú során nagyon megengedően viselkedő Sváby András is kissé kétkedve fogadta, megjegyezve, biztos azért gondolja ezt Borkai, mert csak olyanokkal beszél, akik ezt mondják neki.
A Győrön kívüli szkepticizmust szépen illusztrálja a Blikk szavazása is, amelyen azt kérdezték, szabad-e „visszaengedni” Borkait a közéletbe, és 1216 szavazó 70 százaléka azt mondta, hogy nem. Bármelyik országos lap kommentmezőjében barangolunk egy Borkai-cikk alatt, olyan véleményeket fogunk találni többségében, melyek csodálkoznak, hogy az egykori olimpiai bajnok úgy érzi, van még keresnivalója a politikában. Ez az országos értetlenség a Borkai-jelenséggel kapcsolatban – beleértve azt, hogy 2019-ben, a botrány után is megválasztották a győriek – teljesen érthető.
És akkor most jöjjön a valóság: Győr egyetlen szabad közösségi vitafórumában, az általam kezelt Győr összefogban feltettem a kérdést, hogy ki legyen a Fidesz polgármesterjelöltje. Ez sem reprezentatív persze, és tény, nem kifejezetten Dézsi-barát vagy fideszes a 32 ezer fős csoport. De az 1135 válaszoló eloszlása így is meglepő volt: 51 százalék azt mondta, hogy a válaszlehetőségek közül egyik sem, 5 százalék szavazott a jelenlegi polgármesterre és 36 százalék Borkaira. Dézsi Csaba András még a vele félig-meddig szembeforduló fideszes önkormányzati képviselőnél, Hajtó Péternél is kevesebb szavazatot kapott.
Ó, feleim, ha ti azt tudnátok!
Emberarcú fideszes, fideszes arcú ember
Dézsi Csaba András 2019-ben valóban üdítő jelenségnek tűnt a fideszes felhozatalból. 2008-ban épp Borkai miatt rakták félre Győrben, így nem égette meg magát a Borkai-korszakban. Nyilatkozott független lapoknak a kampányban (sőt utána is); megválasztása után Borkaival ellentétben meghívott minket, független újságírókat is sajtótájékoztatókra, szívesen nyilatkozott, small talkolt akár fél órát is sajtóesemények után.
Első intézkedései is biztatóak voltak: visszaállította a környezetvédelmi bizottságot, ellenzéki javaslatokat fogadott be a 2020-as költségvetésbe, és egyfajta populista néptribunusként állt bele a polgármesteri munkába. A Borkai-érát finoman vagy kevésbé finoman kritizálva kezdett néhol nyilvános, néhol nem nyilvános „tisztogatásba” a városházi establishment háza táján: önkormányzati cégeket kritizált, vezetőket váltott le, projekteket állított le. Volt svungja és lendülete, ami nem mindenkinek tetszett, de ez adott pillanatban érthető volt.
Elég népszerű is volt a polgármester akkor: 2021-ben az Ugytudjuk.hu birtokába került egy győri közvélemény-kutatás a Mediántól, mely szerint a polgármester munkáját akkor még az ellenzéki választók több mint fele (!) is pozitívan értékelte. Dézsi tetszési indexe az egekben szárnyalt – de ez a színházügyet leszámítva nagyjából az összes kisebb-nagyobb botrány előtt volt.
Álljunk is itt meg egy pillanatra, mert a Győri Nemzeti Színház körül 2020 tavaszán kialakult minibotrány már előre jelezte a dolgokat. Az 1978-ban átadott, győri és Győr környéki emberek összefogásából, a kommunista pártközpont véleményével szembemenve megépült, Victor Vasarely-mozaikkal díszített belvárosi színházépület megérett a felújításra, így a Modern Városok Program (MVP) keretében például erre kért mintegy 40 milliárd forintot Borkai Zsolt.
Aztán jött Dézsi, és váratlanul bedobta, hogy inkább hagyjuk a felújítást, dózeroljuk el az épületet, legyen itt egy park (a győri Central Park), és a színház, az új hangversenyterem meg egy ifjúsági koncertterem meg még pár dolog épüljön fel egy teljesen új kulturális negyedként, barnamezős területen a belváros határában. A régi színházépület szerinte csúnya, meg egyébként sem érné meg felújítani szerinte, és a felújítás ára is „fel lett tupírozva” Borkai alatt.
Dézsi szerelmes lett az ötletbe. Innentől kezdve hiába tiltakozott kézzel-lábbal gyakorlatilag mindenki, hiába született két reprezentatív közvélemény-kutatás is, ami azt mutatta, hogy még a fideszes szavazók kétharmada sem támogatja az összefogással épült színház lebontását. Az új polgármester leállíttatta a felújítási projektet (aminek tervezésére addig elment kétmilliárd forint), majd gőzerővel nekiállt a kulturális negyed tervezésének, ami 600 milliárd forintba kerülne, csakhogy a kormány nem igazán állt be mögé, pedig a polgármester még a Fudan Egyetemet is Győrbe hozatta volna, ha támogatják az ötletét. Széles körű konzultációt is ígért a témáról, amiből azóta sem lett semmi.
Nyílt városháza, ami zárt
Ez visszatérő elem az elmúlt négy évben: a polgármester úton-útfélen nyílt városházáról beszél, eközben közérdekű adatigénylésekre nem válaszol, és a város cégeit is perelni kell a legalapvetőbb közadatokért; a közmeghallgatásról nem készül élő adás, mint minden közgyűlésről, sőt a videófelvételt sem adják ki; újságírókat próbálnak kizárni sajtóeseményekről, miközben a polgármester menekül a kamera elől és folyamatosan becsmérli és támadja a helyi független sajtót.
Talán a legszórakoztatóbb, hogy a kétheti rendszerességű polgármesteri interjúk hanganyagának online megjelenését is letiltotta 2021-ben, és az önkormányzati médiacég mindent meg is tesz, hogy még közérdekű adatigénylésre se kelljen kiadniuk azt, amit egy közszereplő a közpénzből készült műsorban közügyekről mond.
A helyi közadatok nyilvánosságáért, elemi sajtószabadságért folytatott harc frontvonalában álló újságíróként nagyon örülnék, ha ez zavarná igazán a győrieket Dézsi Csaba András működésében – de ez ugyanígy működött az érett Borkai-korszakban is. Ennél alapvetőbb problémája van a győrieknek Dézsivel.
Gazdasági mélyrepülés
A Covid és az energiaválság persze az egész világot, az egész országot megtépázta, de nem volt még egy olyan város Magyarországon, ami akkorát zakózott volna, mint Győr, ami minimum 7,5 milliárd forintos, a Borkai-érából maradt mozdítható tartalékkal futott neki 2020-nak – bár Dézsi Csaba András váltig állítja, hogy üres kasszát vett át Borkaitól. Borkai eközben váltig állítja, hogy 14 milliárd forinttal adta át a kasszát.
Telt is a tartalékból dolgokra: 2021-ben, Győr várossá válásának 750. évfordulóján volt itt több szoborállítás; 58 milliós harangöntés; Tankcsapda-koncert 66, a brit Slade koncertje 100 millió forintért; applikáció 41 millió forintért.
2022 elején viszont már 15 százalékos általános megszorítást vezetett be a polgármester minden önkormányzati intézménynél, például az óvónők ingyenes ebédjének (évi 55 milliós spórolás) és ruhapénzének (évi 10 millió forint) elvételével. Nyáron az országosan ismert gyerekfesztivál, a Győrkőcfesztivál megnyitóján Dézsi azt mondta a több száz fős gyerekközönségnek:
A gyerekektől azt szeretném kérni, hogy ebben a három napban a várost úgy vezessék, hogy egy kis pénzt szerezzetek a városnak légy szíves, mert annak fogytán vagyunk.
Ősszel kezdődött a haddelhadd: máshol is zártak be uszodák, önkormányzati intézmények, de olyan kombó, mint Győrben, máshol talán nem volt: az összes uszoda, a múzeum, a könyvtár, a levéltár bezárt; a színház, a bábszínház és a filharmonikusok összevonták a műsorukat, így januárban a színházépület is bezárt. Dézsi Csaba András, aki egyébként mindenről is posztol a Facebookon, semmit sem nyilatkozott arról, hogy jóformán a teljes várost bezárta, sőt a mai napig azt állítja, hogy a még június elején is részlegesen zárva tartó uszoda sosem zárt be.
Amikor kiderült, hogy karácsonyi világítás sem lesz a városban, a győriek kiakadtak, egy civil elkezdte szervezni, hogy a lakók maguk díszítsék fel a sétálóutcát. Pár nappal később a polgármester a közgyűlésen kutyázta azokat, akiknek a fények fontosak, de mindeközben rohamtempóban húzták fel mégis az adventi fényeket, hogy lenyugtassák a kedélyeket. Közben az addig folyamatosan a pénzhiányra panaszkodó Dézsi egy huszárvágással már azt kommunikálta, hogy Győrnek nem is fogyott el a pénze.
Ekkorra persze már lehettek bíztató jelek: a város egy peren kívüli megállapodással kapott egy csinosabb összeget a korábbi gázkereskedőjétől, és 2022 közepétől kezdve egyébként is óriási bevételszerzésbe kezdett: megemelték a parkolódíjakat, kiterjesztették a fizetős zónát; megemelték a temetői díjakat, a közterülethasználat díját és az anyakönyvi szolgáltatások díját; áthárították a közös költséget az önkormányzati bérlakások bérlőire nyáron, majd átlagosan 80 százalékkal megemelték a lakbért; és 2023-tól duplájára nőtt az építményadó is.
Az év végén pedig már úgy szórták a pénzt, mintha lenne: ennek ikonikus jele a belvárosi Bécsi kapu téren álló Schäffer-ház. Az épületetet birtokló céget – amely egyébként éppen Borkai egykori barátai és üzletfelei tulajdonában volt – decemberben vásárolta vissza 700 millió forintért a városüzemeltető cég, a Győr-Szol. Jó kört futott a Győr-Szol a Memento nevű temetkezési vállalkozás felvásárlásával is, amire 120 milliót akartak költeni, aztán inkább rendőrségi nyomozás lett a dologból.
Szinte semmi sem épült végül fel Dézsi alatt
Ráadásul a Borkai és Orbán által 2017-ben, a Modern Városok Program keretében megkötött megállapodás a győri fejlesztésekről majdnem teljesen ment a levesbe, úgy, hogy már alapból sem volt kifejezetten izmos. Lett kerékpárút Pannonhalmára, hamarosan megnyit a 8,5 milliárdosra tervezett, végül 24 milliárdból felépült vízi élménypark az egykori strand helyén, épült két parkolólemez és az új mentőállomás, nagyjából ennyi. Ezek közül, ha szigorúan nézzük, akkor az új mentőállomás az, aminek városfejlesztési szempontból értelme van.
Közben nem lesz sporthotel a Püspökerdőben (bár ezért talán nem is kár); nem újul meg ugye a színház épülete; nem lesz a vasútállomást és a vidéki pályaudvart kiváltó intermodális csomópont és az új Mosoni-Duna-híd projektjét is lelőtte Lázár János – hogy csak pár fontosabb és nagyobb projektet említsünk. Összességében a projektek 65 százaléka nem épült meg, ezzel Győr az MVP-szégyenlistán a harmadik lett.
Ezen beruházások közül nem egy Dézsi miatt marad el. A színházfelújítást ő kaszálta el, sporthotelnél is neki voltak kifogásai. Az intermodális csomópont kapcsán is több más alternatívát szedett elő a kalapból – levinni a föld alá a vasutat és/vagy a Szent István utat; kivinni a vasútállomást az Intersparhoz; villamost telepíteni –, melyekből nem lesz semmi.
A 600 milliárdos, soha meg nem épülő kulturális negyed mellett a másik nagy, Dézsihez kötődő fejlesztés szintén rendkívül problémás: ez a 400 hektáros iparipark-bővítés, ami jó eséllyel egy akkumulátorgyárnak adna helyet. 2022-ben legalábbis ezzel a felütéssel kezdtek neki a bővítés megszervezésének, ami heves és országosan is ismert ellenállásba ütközött a területtel szomszédos városrész, Győrszentiván lakosai részéről.
Külön csodálatos történet a Radó-szigeti romos csónakház ügye: ezt tervekkel együtt vette meg a város 135 millió forint (plusz áfa) összegért még 2020-ban, hogy aztán 67,5 millió forintért mégis újra kelljen tervezni az egészet, de azóta is történtek változások, legutóbbi információink szerint például luxusapartmanokat is akart az önkormányzat építeni bele. A lényeg, hogy még mindig nem kezdték meg az építését.
Érdemes még megjegyezni, hogy eközben Dézsi Budapesten sem fekszik már kifejezetten jól: a mindenféle, önkormányzatoknak kiosztott támogatásokból Győr alig kapott. A polgármester több éve kéri, hogy ne legyen ilyen magas az államnak befizetendő szolidaritási adó Győrben, ami idén 9,6 milliárd forint, és jövőre csak nőni fog. Egyetlen maradék szövetségese a régi mentoráltja, Szijjártó Péter, aki elintézte, hogy miután Dézsire megsértődött az úszószövetség, az ősztől mégis újraindulhasson az Úszó Nemzet Program a városban.
Szóval ezért hiszik az emberek, hogy Borkai jobb volt
Ami a négy polgármesteri évén végigvonul, az az, hogy Dézsi Csaba András szerint mindig valaki más a hibás: ő ugyan mindig, mindenhez „ért”, de olyan még nem fordult elő, hogy magára vállalta volna a felelősséget bármilyen értelemben, legyen az ügy kicsi vagy nagy. A dolog iskolapéldája az a júniusi rádióinterjú, amelyben minden egyes felmerülő ügynél megnevezte, hogy az kinek a hibája, aki természetesen nem ő.
A visszatérő mumus pedig végig az elmúlt négy évben szerény személyem, illetve Brüsszel, a tőzsdespekulánsok és az ellenzéki „fűnyíróbrigádok” mellett Borkai Zsolt volt: ugyan a volt polgármester kétes ügyeinek egyáltalán nem járt utána az új polgármester, de négy éve beszél arról, hogy dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, sőt egy ideje már azzal viccel, hogy nem is csak csontvázak, hanem egy egész köztemető.
Ez működhet országos szinten, ahol egy kicsit bolondos, papagájőrült, rockzene-rajongó, a Tankcsapdával együtt éneklő, a Partizánnak interjút adó kardiológus főorvost látnak, aki ha nem is feltétlenül pozitív figura, de minimum semleges. Még az ATV-ben is kapott egy ezer sebből vérző, de a laikusok számára kellemes propagandaanyagot saját magáról.
Helyben ez egészen máshogy látszik. Az ütközik ki most, hogy az országos sajtó sajnos még mindig nagyon Budapest-központú, és még egy Győr méretű és jelentőségű város mindennapi dolgai sem ütik át az ingerküszöböt a szerkesztőségekben.
Pedig ennyi a helyzet: Dézsi szimplán annyira elszúrta a polgármesterséget, hogy a győrieknek simán alternatíva lenne Borkai Zsolt, aki „tette amit tett, de legalább a város működött” – szól a bölcsesség. A városházáról távozó szakemberek is azt mondták több háttérbeszélgetésen: Borkai nem szólt bele mindenbe, és nem változtatott menet közben már eldöntött irányokon.
Persze a győriek memóriája is rövid: elfelejtik, hogy Borkai polgármesterként éppen ugyanolyan arrogáns volt, mint most Dézsi, az alatta kiépült egykori „győri polipnak” pedig pontosan olyan kétes ügyei voltak, mint a Dézsi körül most kiépülő „győri kisgömböcnek” – csak akkor kicsit több pénz volt, így kevésbé tűnt fel, ha valaki belenyúlkált.
A szándékai szerint függetlenként induló Borkai dolga nem lesz azért könnyű: egyrészt ha Dézsi mögött marad a fideszes kampánygépezet, ő pedig egyedül dolgozik, talán nem lesz elég a kétes értékű és erejű Borkai-nosztalgia. Másrészt ugyan igaz, hogy Borkai még 2019-ben is megnyerte a választást, de valójában egyik általa megnyert választáson sem kellett igazán komoly ellenféllel szembenéznie.
És persze várhatóan nem csak Dézsi és Borkai neve kerül a szavazólapra: Győrben is létezik valamiféle ellenzék, léteznek civilek is, így 2019 után ismét Győrben válhat a legérdekesebbé az önkormányzati kampány.
A szerző az Ugytudjuk.hu győri főmunkatársa, a Győr filter nélkül hírlevél gazdája.
