Belföld

Nyugat-pártiak vagyunk, Putyint pedig még a fideszesek sem szeretik – ezt gondolják a magyarok a külpolitikáról

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu

Nyugat-pártiak vagyunk, Putyint pedig még a fideszesek sem szeretik – ezt gondolják a magyarok a külpolitikáról

  • A magyarok többsége szerint Magyarország helye Nyugaton van, és fontos az együttműködés a nyugati szövetségeseinkkel – állítja egy friss kutatás.
  • A legtöbb magyar Ausztriával és Németországgal tartana fent szoros partneri kapcsolatot, míg Ukrajnával és Oroszországgal a legkevesebben.
  • A fideszesek Ukrajnát, a hatpárti ellenzéki szavazók Oroszországot tartják veszélyesebbnek Magyarországra.
  • Két év alatt megduplázódott azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének, de hiába a Fidesz és a Mi Hazánk erősen oroszpárti politikája, a szavazóik nem igazán szeretik Putyint.
  • A magyarok támogatják az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, de egyre kevésbé látják szívesen az ukrán menekülteket.
  • Se a kormánypárti, se az ellenzéki magyarokat nem sikerült meggyőzni arról, hogy a háborús szankciók ártanak Oroszországnak.
  • Az Egyesült Államok számunkra a jólétet és szabadságot jelenti, viszont veszélyesebbnek tartjuk, mint Kínát.
  • A NATO- és az EU-tagság népszerű, de a Türk Tanácsnak nem igazán látjuk értelmét.
  • A háborúktól egyre inkább, a járványoktól egyre kevésbé félünk.
 

Miként néz ki a világ a magyar közvélemény szemében? – a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung által készített, most megjelent kutatás erre kereste a választ. A Bíró-Nagy András, Juhász Vanessza, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett tanulmányban kiemelt szerepet kapott az ukrajnai háború, ám részletesen kitértek arra is, hogy a lakosság szerint Magyarországnak mely államokkal kellene szorosan együttműködnie.

A magyarok 55 százaléka szerint hazánk hagyományosan a nyugathoz tartozik értékek tekintetében, ez alapján 2021-hez képest a magyar társadalomban 9 százalékponttal nőtt a nyugati orientációt támogatók aránya, de még a kor­mánypárti szavazók relatív többsége (46 százalék) is így gondolkodik, minden ötödik Fidesz-KDNP voksoló viszont nem. A hatpárti ellenzéket támogatók kétharmada ért egyet azzal, hogy hagyományosan a Nyugathoz tartozunk az értékek tekintetében, és csak 9 százalékuk utasítja el ezt az álláspontot.

A magyarok negyede szerint hazánknak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjünk, és távolodjunk az Európai Uniótól, a magyar társadalom relatív többsége (45 százalék) ugyanakkor továbbra is elutasítja a szorosabb együtt­működést az oroszokkal.

Míg az Oroszországgal történő együttműködést elutasítók aránya nem változott két év alatt (2021-ben 46 százalék, 2023-ban 45 százalék), addig jelenleg kétszer annyian támogatják – 13 százalék helyett 26 százalék – a közeledést Moszkvához, mint két évvel korábban. A kormánypárti szavazók 35 százaléka tartja kívánatosnak ezt, 6 százalékponttal kevesebben ellenzik. Ezzel szemben a hatpárti ellenzékre voksolók negyede támogatja a közeledést az oroszokhoz, és 60 százalék utasítja el. A Mi Hazánk szavazói az ellenzéki szavazókhoz hasonlóan vélekednek a kérdésről: míg 22 százalékuk támogatná az Oroszországhoz való közeledést, addig 51 százalékuk elutasítja.

Made with Flourish

Fontos a nemzeti szuverenitás és a Nyugattal való együttműködés

A kutatók a nyugati és keleti orientáció mellett a hazánk közép-európai helyzetével kapcsolatos véleményeket is vizsgálták. A megkérdezettek 56 százaléka szerint el kellene fogadnunk, hogy kis ország vagyunk, így régiónk jövőjét nem mi fogjuk meghatározni, a magyarok ötöde szerint azonban megfelelő stratégiával régióvezetőkké is válhatunk.

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hazánknak Közép-Európa gazdasági motorjává kell-e válnia, 39 százalék az egyetértését fejezte ki, míg negyedük nem látta realitását ennek. Ami a katonai erőt illeti, a magyarok 30 százaléka szerint arra kellene törekedni, hogy Magyarország katonai szempontból a régió vezető hatalmává váljon, többen vannak (40 százalék) viszont azok, akik elutasítják ezt a lehetséges célkitűzést.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a magyar külpolitikának milyen szempontok és célkitűzések szerint kel­lene működnie. A válaszokból két fő irány emelkedik ki:

a nemzeti szuverenitást védelmezők tábora (40 százalék) és azok, akik a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködés fontosságát emelik ki (37 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a szomszédos országokkal fenntartott diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése áll (31 százalék).

Érdekes az is, hogy mely szempontok és célok számítanak kevésbé fontosnak hazánk külpolitikája tekinte­tében. A megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Magyarországnak prioritásként kell kezelni a keresz­tény értékek és közösségek védelmét a nemzetközi politikában, míg a listán az utolsó előtti helyen végzett a magyar kultúra terjesztésének és népszerűsítésének szempontja (14 százalék), a kevésbé fejlett országok megse­gítését, valamint a válságövezetekben való aktív segítségnyújtást megelőzve.

A kormánypárti szavazók csaknem fele (48 százalék) gondolja úgy, hogy a függetlenség és a szuverenitás védelme a legfontosabb. A nyugati szövetségeseinkkel való együttműködés szorosabbra fűzését a Fidesz-KDNP szava­zók 29 százaléka tartja kiemelt célnak, ami 8 százalékponttal kevesebb, mint a teljes népességen belüli arány. A hatpárti ellenzék szavazói közül viszont 44 százalék azon az állásponton van, hogy Magyarországnak elsődlegesen a nyugati szövetségeseivel kell szorosabbra fűznie az együttműködést, és erősíteni a bizalmat.

A lista második helyén (38 százalék) körükben a diplomáciai és gazdasági együttműködés erősítése áll a szomszédos álla­mokkal, míg az ellenzékiek harmada azon az állásponton van, hogy a három fő prioritás között szerepeljen a függet­lenség és szuverenitás védelme. Az ellenzékiek körében ez az arány 15 százalékponttal elmarad a fideszesek között mért eredménytől, de a szuverenitás védelme a hatpárti ellenzék szavazói körében is dobogós külpolitikai cél.

Made with Flourish

Sokkal jobban szeretjük a sógorokat, mint Oroszországot

Felmérték azt is, hogy melyek azok az országok, amelyekkel a megkérdezettek szerint fontos lenne, hogy Magyar­ország szoros partneri kapcsolatot alakítson ki. A spontán említések alapján a magyarok 47 százaléka számára a Németországgal kialakítandó és fenntartandó szoros partneri viszony kiemelt prioritás. A környező országok közül Ausztria (30 százalék) a leggyakrabban említett ország, míg a harmadik helyen az Egyesült Államok szerepel (27 százalék).

A kutatásban egyenként is rákérdeztek 17 országra: a felsorolt országok közül a magyarok leginkább Ausztriával tartanának fent szoros együttműködést (90 százalék), de Németország (87 százalék), és az ugyancsak szomszédos Horvátország (86 százalék) is rendkívül jó értékelést kapott.

A magyarok elsősorban a nyugat-európai országok felé orientálódnának, őket követik a visegrádi négyek és Szlovénia. Az utolsó helyeken Kína, Dél-Korea, Ukrajna és Oroszország szerepel.

A Fidesz és a Mi Hazánk támogatói között Ukrajna, a hatpárti ellenzéki szavazók körében Oroszország a legnépszerűtlenebb partner.

A kormánypárti szavazók jóval nagyobb arányban támogatják a szoros partneri viszonyt Oroszországgal (67 százalék), mint a hatpárti ellenzék szimpatizánsai (34 százalék). A Mi Hazánk szavazói pedig még mindig szívesebben működnének együtt Ukrajnával (54 százalék), mint a Fidesz-KDNP támogatói (46 százalék). A visegrádi országokkal való együttműködés mind­egyik szavazótáborban népszerűnek bizonyult.

Az Egyesült Államok a kormánypárti szavazók körében teljesített a legrosszabbul, akik Ukrajna és Dél-Korea után az USA-val létesítenének legkevésbé szoros partnerséget. A leg­népszerűbb nemzetközi partner minden szavazótáborban Ausztria volt, Románia pedig pártpreferenciától függetlenül az utolsó 5-6 ország között végzett.

Made with Flourish

A partneri kapcsolatok mellett megvizsgálták azt is, hogy melyik országot tartják veszélyesnek Magyarországra nézve. Ez alapján a magyarok

  • Oroszországot tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (47 százalék),
  • őket követi Ukrajna (35 százalék),
  • majd Kína (27 százalék)
  • és az USA (26 százalék).

A kormánypárti szavazók szerint Ukrajna jelenti a legnagyobb veszélyt hazánkra (46 százalék), 36 százalékuk az Egye­sült Államoktól érzi fenyegetve Magyarországot, és 35 százalékuk tartja veszélyesnek Oroszországot. A Fidesz- KDNP szimpatizánsainak 56 százaléka szerint Kína nem jelent veszélyt a magyarokra nézve, és csak 18 százalékuk látja ezt másként.

A hatpárti ellenzéki szavazók 64 százaléka ítélte veszélyesnek Oroszor­szágot, relatív többségük szerint (42 százalék) az ország egyenesen komoly veszélyt jelent hazánkra nézve. Csupán 26 százalékuk vélekedett hasonlóan Ukrajnáról, további 39 százalék pedig nem érez fenyegetettséget onnan. Az ellenzékiek 47 százaléka szerint Magyarországra nézve fenyegetést jelent Kína, 54 százalékuk pedig azt mondta, hogy az USA nem veszélyezteti hazánkat.

A Mi Hazánk szavazóinak 40 százaléka gondolja azt, hogy Oroszország veszélyt jelent Magyarországra nézve, és 33 százalékuk vélekedik hasonlóan Ukrajnáról. A szélső­jobboldaliak között nagyon kevesen tartanak Kínától (14 százalék), és felük nem is tartja hazánkra veszélyesnek. Az USA-t 30 százalékuk veszélyesnek tartja, 48 százalék nem.

Töretlen népszerűségnek örvend a NATO-tagság

A magyarok alapvetően pozitívan ítéli meg azokat a nemzetközi közösségeket, amelyeknek tagjai vagyunk. A válaszadók 68 százaléka előnyösnek tartja a NATO tagságot, 64 százalékuk vélekedett hasonlóan az Európai Unióról, 61 százalékuk pedig az ENSZ-ről. A magyarok több mint fele szerint előnyös a Visegrádi Együtt­működés és a Nemzetközi Valutaalap-tagság, a Türk Tanács megítélése viszont kilóg az összképből: mindössze 27 százalék gondolja azt, hogy az ország előnyére válik ez az együttműködés.

A magyarok 76 százaléka támogatja, hogy Magyarország maradjon a NATO tagja, ha nép­szavazást tartanának róla, és nincs olyan magyarországi párt, amelynek támogatói körében ne lenne legalább kétharmados támogatottsága hazánk NATO-tagságának.

A leginkább NATO-párti szavazók a Momentum (93 százalék), a Demokratikus Koalíció (88 százalék) és a Jobbik (85 százalék) támogatói. Az MSZP (74 százalék), a Fidesz-KDNP (72 százalék) és a Mi Hazánk (67 százalék) táborában is alapvetően ez az álláspont a mérvadó. A Mi Hazánk szavazóinak 18 százaléka, a kormánypárti támogatók 15 százaléka kilépéspárti.

A magyarok kétharmada (68 százalék) azon az állásponton van, hogy Finnországnak és Svédországnak helye van a NATO-ban. A kormánypárti szavazók 62 százaléka is helyesli, hogy a két skandináv ország csatlakozzon a katonai szövetséghez, de minden ötödik Fidesz-KDNP szavazó ellenzi ezt. A Mi Hazánk támogatói körében ennél is kevesebb, 57 százalék a támogatottsága a két ország csatlakozásának, valamint szintén minden ötödik megkérdezett (21 százalék) ellenzi.

Made with Flourish

Egyre inkább zavarnak minket az ukrán menekültek

A tanulmány részletesen foglalkozik a 2022-ben kitört orosz–ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi atti­tűdökkel. A magyarok nagy többsége támogatja a humanitárius segélyezést az EU részé­ről (80 százalék vs. 17 százalék) és Magyarország részéről (80 százalék vs. 20 százalék) egyaránt. Míg 57 százalék egyetért azzal, hogy az EU pénzügyi támogatást adjon Ukrajnának, addig azt már a megkérdezettek kétharmada elutasítja, hogy Magyarország is támogassa pénzügyileg a hadban álló szomszédunkat. A katonai támogatást illetően mindkét esetben kisebbségben van a támogató álláspont.

A pártnélküliekhez képest a Fidesz szavazók szignifikánsan kisebb mértékben értettek egyet Ukrajna EU-s támogatásával, az ellenzéki szavazók azonban jelentősen nagyobb mértékben. A 60 év feletti korcsoport tagjai kevésbé támogatták az EU-s és a magyar segítséget Ukrajnának, mint a 30 év alatti felnőttek.

A médiafogyasztás politikai alapú, átfogó kategorizálása alapján egy csoport mutatott egyedi mintázatot. A többnyire kormánykritikus média fogyasztói jóval nagyobb mértékben támogat­ták Ukrajna EU-s és magyar megsegítését, míg például a TV2 rendszeres nézői szignifikánsan kevésbé értettek egyet Ukrajna magyar támogatásával.

Az adatok alapján jelentős romlás állt be egy év alatt az ukrán menekültekhez való hozzáállásban: 2023 tavaszán a megkérdezettek mind­össze 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, míg 43 százalékuk ettől rosszul érezné magát. Egy évvel korábban még 25 százalékuk állt pozitívan a kérdéshez és 30 százalékuk negatívan.

Az ukrán menekültekhez való viszonyulás számai ahhoz hasonlíthatók, ahogyan a kínaiakkal kapcsolatban érez a magyar társadalom (16 százalék vs. 44 százalék). A kutatók megjegyzik, hogy a kormánypártok hosszú éveken át tartó kommuniká­ciós kampánya továbbra is érezteti hatását: a magyarok leginkább a közel-keleti menekültekkel szemben táplálnak negatív érzéseket, a megkérdezettek 56 százaléka rosszul érezné magát, míg csupán 8 százalékuk jól, ha közel-keleti menekültek költöznének a szomszédságukba.

Made with Flourish

Félünk a háborútól

A megkérdezettek 79 százaléka egyetért azzal a hivatalos állásponttal, miszerint a kor­mány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ugyanakkor a magyarok 59 százaléka szerint fennáll a veszélye, hogy az ország belesodródik a konfliktusba. A kizárólag kormánykritikus médiát fogyasztó emberek között többségében voltak azok, akik nem tartottak attól, hogy ez megtörténik (54 százalék), míg a többi médiafogyasztási csoportban többségében voltak azok, akik komolyan tartanak a háborús veszélytől (64 százalék).

Tízből négy megkérdezett fogadta el a kormány 2022-es választási kampánya során terjesztett, ám az ellenzék által cáfolt állítását arról, hogy az ellenzék magyar katonákat küldene Ukrajnába az oroszok ellen har­colni. Összességében elmondható, hogy a kormánypártiak között elterjedtebb az a félelem, hogy a másik politikai tábor háborúba sodorja az országot.

A válaszadók 44 százaléka szerint az EU gazdaságának ártottak jobban az Oroszországot sújtó EU-s szankciók. Valamivel kevesebben vannak (37 százalék), akik szerint hasonló mértékben szenvedi meg az EU és Oroszország a szankciókat. Csupán a magyarok tizede véli úgy, hogy károsabbak a szankciók az oroszoknak, és a szankciók megítélése követi a pártpolitikai törésvonalakat. A válaszadók abszolút többsége a kormány­pártiak és a Mi Hazánk támogatóinak körében úgy gondolja, hogy visszafele sült el az EU-s szankciós politika. A hatpárti ellenzék támogatóinak körében a „mindenkinek ártanak” álláspont volt rela­tív többségben (43 százalék), de az ellenzékiek között is sokan gondolták, hogy az EU jobban megszenvedi a szankciókat.

Made with Flourish

Nem hiszünk a Kremlnek

Arról is megkérdezték a válaszadókat, hogy szerintük milyen mozdulnak el a háborúban az erőviszo­nyok. Tízből négy válaszadó szerint az oroszok fognak több területet szerezni, ugyanennyien vála­szolták azt, hogy nem fognak változni a mostani frontvonalak, míg csupán 7 százalék gondolta azt, hogy az ukránok lesznek sikeresebbek a következő egy évben. A válaszok politikai csoportok közötti megoszlása a szankciók meg­ítéléséhez hasonló mintázatot mutat.

Az orosz–ukrán háború orosz, valamint nyugati/ukrán magyarázatának elfogadottságát a Policy Solutions és az FES 2023 tavaszán már har­madszor mérte fel, így követni tudták az egyes narratívák elfogadottságának változását. Azzal az állítással, miszerint „Vlagyimir Putyin háborús bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában” a magyarok többsége egyetértett 2023 tavaszán (53 százalék), míg tízből négyen nem (40 százalék). A teljes idősort nézve

a háború első hat hónapjában jelentősen csök­kent az orosz agressziót elítélő álláspont támogatottsága, majd a háború után egy évvel visszatért a háború kitörését követő szintre, így újra többségbe kerültek a Putyint elítélő vélemények.

2022 őszén, amikor a legma­gasabb volt az elutasítottsága a nyugati narratívának, a pártnélküliek és a fideszesek álláspontja nem tért el jelen­tősen. A háború kitörése utáni hónapokban és 2023 tavaszán viszont a pártnélkülieknek már a hatpárti ellenzék támogatóihoz volt hasonlítható a vélekedése a háború nyugati narratívájával kapcsolatosan.

A Kreml által terjesztett narratívával kapcsolatban, miszerint „az oroszok azért támadták meg Ukrajnát, mert az ukránok népirtást hajtottak végre az oroszajkúakkal szemben”, a háború kitörése után kiegyenlített volt a társadalom annak tekintetében, hogy hányan fogadták el és hányan utasították el a Kreml narratíváját, majd a háború első sza­kaszát követően, máig tartóan kis többségbe kerültek azok, akik nem adtak hitelt az Ukrajnát érő vádaknak.

A 2023-as adatfelvételben azt is meg tudták vizsgálni, hogy van-e összefüggés a nyugati/ukrán, valamint az orosz narratíva elfogadottsága és a médiafogyasztási szokások között. A kizárólag kormánypárti média fogyasztói hajlamosabbak voltak elfogadni az ukránokat bűnösként beállító magyarázatot. A többnyire ellenzéki médiát fogyasztó válaszadók azzal értettek jobban egyet, hogy Putyin háborús bűnös.

Made with Flourish

USA = jólét + szabadság + agresszív terjeszkedés

Az ukrajnai háború mellett az Egyesült Államok és Kína megítélése is fontos szerepet kapott a kutatásban. A legtöbben azt említették spontán módon (38 százalék), hogy az USA katonai és politikai nagyhatalom, valamint a NATO vezető állama, míg a válaszok ötöde azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok gyakran indít háborút, vagy vesz részt azokban, illetve agresszíven érvényesíti az érdekeit. Kína felemelkedése az Egyesült Álla­mokra adott válaszokban is megjelenik: a megkérdezettek 7 százaléka számára az USA pozícióvesztése a kieme­lendő. Több válaszban arra utaltak, hogy általános értelemben gyengül és hanyatlik az Egyesült Államok, de többen kifejezték a gazdasági szerepének gyengülését is.

A magyarok az USA-t elsősorban a jóléttel (66 százalék), és a szabadsággal (63 százalék) azonosítják, azonban a kitöltők 52 százaléka azt is gondolja, hogy agresszívan terjeszkedik

és ugyanennyien vélik úgy, hogy az Egyesült Államok egy veszélyes hely. Habár a résztvevők nagy többsége a jóléttel azonosította az országot, csupán 37 százalék értett egyet azzal, hogy Amerikában gondoskodnak a rászorulókról, de közel ennyien vélték úgy, hogy a legkevésbé a kisebbségek elnyomása jellemzi az USA-t.

A Fidesz-KDNP szavazói­nak 62 százaléka azonosítja jóléttel az országot, a hatpárti ellenzék szimpatizánsainak 69 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak pedig 71 százaléka. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szerint jellemző az USA-ra a szabadság, a kor­mánypártiaknak viszont 60, a Mi Hazánk szavazóinak pedig csupán 52 százaléka vélekedik hasonlóan. A hatpárti ellenzék szavazóinak 43 százaléka, a kormánypártiak 33 százaléka, és a Mi Hazánk szimpatizánsok 29 százaléka szerint gondoskodnak a szegényekről az Egyesült Államokban. A Fidesz-KDNP szavazók 42 százaléka, a szélső­jobboldaliak 38 százaléka, és a hatpárti ellenzék szimpatizánsainak pedig 31 százaléka gondolja, hogy a nyugati nagyhatalom elnyomja a kisebbségeit.

Kínában élni biztonságos

A magyarok ötödének Kína világgazdaságban és a világkereskedelemben betöltött központi szerepe jut elsőként eszébe és ugyanennyinek az, hogy Kína az utóbbi években erőteljes terjeszkedésbe kezdett világszerte politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A dobogó harmadik helyére (13 százalék) az került, hogy Kína a másik katonai és politikai nagyhatalom az USA mellett. A Kínából érkező olcsó és alacsony minőségű tömegcikkeket szintén a megkérdezettek 8 százaléka emelte ki.

Kínával kapcsolatban a felsorolt jelzők közül a leginkább az agresszív terjeszkedéssel (50 százalék) és a kisebbségek el­nyomásával (39 százalék) értettek egyet a válaszadók, illetve azzal, hogy Kína egy veszélyes hely (37 százalék), viszont az USA-t jóval többen tartják veszélyes helynek. A magyarok csupán 31 százaléka szerint jellemző Kínára a jólét, 26 százalékuk gondolja szabad országnak, és mindössze 23 százalék véli úgy, hogy Kínában gondoskodnak a rászorulókról.

Míg a kormánypártiak 42 szá­zaléka szerint jellemző Kínára a jólét, addig a hatpárti ellenzék és a Mi Hazánk szimpatizánsai között alig volt, aki ezzel egyetértett.

A kormánypártiak körében a relatív többség szerint a szabadság is releváns jelző Kínával kapcsolatban, ezzel szemben a hatpárti ellenzékiek többsége, és a Mi Hazánk 40 százaléka nem tartja szabad­nak a távol-keleti országot. Az ellenzéki szavazók 48 százaléka, a Mi Hazánk-támogatók 54 százaléka, míg a kormány­pártiaknak csupán 33 százaléka vélte úgy, hogy Kínában elnyomják a kisebbségeket. Kínáról csak a Mi Hazánk szavazóinak és a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak relatív többsége gondolja úgy, hogy agresszívan terjeszkedik, ezzel szemben a hatpárti ellenzék szavazói térnyerését agresszívebbnek látják (59 százalék) az Egyesült Államokhoz képest (46 százalék).

Többváltozós elemzéssel megnézték azt is, hogy milyen tényezők határozzák meg az USA és Kína „szimpátia indexét”. A pártpreferencia hatása látványos, a Fidesz szavazók és a hatpárti ellenzék szavazói, mintha egymás tükör­képei lennének a nagyhatalmi orientáltságukat illetően. A pártnélküliekhez képest a fideszesek szignifikánsan negatívabbak az USA-val, és pozitívabbak Kínával szemben, míg az ellenzékiek pont fordítva. Az idősebb korosztályok körében rosszabb az Egye­sült Államok imázsa, mint a 30 év alatti felnőttek között, ugyanígy a diplomások szemében rosszabb Kína megítélése, mint a legfeljebb alapfokú végzettségűek között.

Tajvan kérdése a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültségek egyik fontos terepe, ezzel kapcsolatban két kérdést tettek fel. A magyarok 43 százaléka ellenezné az EU-s szankciók kivetését abban az esetben, ha Kína megtámadná Tajvant, míg 42 százalékuk támogatja a döntést. A szankciókat a kormánypártiak elleneznék a leginkább, a hatpárti ellenzék többsége és a Mi Hazánk szavazók fele támogatná. A NATO-katonák küldését az összes kitöltő több mint fele utasította el, és a hatpárti ellenzék fele sem értett egyet a javaslattal.

Ferenc pápát szeretjük, Putyint nem

A 23 nemzetközi politikus és közéleti szereplő kapcsán lehetett kifejezni, hogy mennyire negatívnak vagy pozitívnak látják őket a válaszadók – már amennyiben ismerik őket. A magyarok körében a három legismertebb politikus és közszereplő Vlagyimir Putyin orosz elnök (95 százalék), Ferenc pápa (91 százalék) és Donald Trump volt amerikai elnök (90 százalék), de 80 százalék feletti ismertség­gel rendelkezik Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij és Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke is. A magyarok többsége nem ismeri a környező országok vezetőit: Alek­sandar Vucic szerb, Andrzej Duda lengyel, Zuzana Caputová szlovák és Klaus Johannis román államfő ismertsége egyaránt 50 százaléknál alacsonyabb.

A népszerűségi arányokat azok körében vizsgálták, akik ismerik az adott személyt. Ferenc pápa a legpozitívabb megítélésű nemzetközi közszereplő, míg a legnegatívabb imázsa egyértelműen az orosz elnöknek van.

Azok a kormánypárti szavazók, akik ismerik Putyint, többségében negatívan ítélik őt meg, azonban a Mi Hazánknál ez az arány magasabb, 66 százalékos, a hatpárti ellenzék körében pedig 87 százalékos.

Zelenszkijjel kapcsolatban is ellentétes attitűd figyelhető meg az egyes politikai tábo­rokban: a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak háromnegyede negatívan ítéli meg az ukrán elnököt, míg a hatpárti ellenzék körében csak 37 százalék gondolkodik hasonlóképp.

Ábránkhoz tíz személyt választottunk ki a felmérésben vizsgált közéleti szereplők közül, a kurzort a sávok fölé mozgatva pedig egy felugró ablakban kép és leírás is látható az adott személyről:

Made with Flourish

Az USA elnökéről a fideszesek többségében negatív véleménnyel vannak, míg az ellenzék esetében szűk relatív többség figyelhető meg a negatív oldalon (37 százalék), és 9 százalékponttal alacsonyabb azok aránya, akik ismerik és pozití­van ítélik meg Joe Bident. Hszi Csin-Ping kínai elnöknek a megítélése a hatpárti ellenzék és a Mi Hazánk voksolói esetében negatív, míg a kormánypárti szavazóknak csak 30 százaléka vélekedik hasonlóképp.

Az Európai Bizottság elnökéről, Ursula von der Leyenről merőben másképp gondolkodnak a kormánypárti és a Mi Hazánk szavazók, mint a hatpárti ellenzéket támogatók. A kormánypárti szavazók és a szélsőjobboldali pártot támogatók többsége negatívan ítéli meg, a hatpárti ellenzéki szavazók esetében 52 százalék a pozitív és 6 százalék a negatív vélemények aránya. A kutatásba bekerült az is, hogy milyen események aggasztják leginkább a magyarokat a világ jövőjével kap­csolatosan. 2023 tavaszán

  1. az első helyre a jövőbeli háborúk és geopolitikai fenyegetések kerültek,
  2. míg a járványok visszacsúsztak a második helyre.
  3. Ezzel van holtversenyben a jövőbeli gazdasági válságok említése,
  4. a lista negyedik helyére pedig a klímaváltozás jelensége került 37 százalékos említési aránnyal, ami enyhe növekedés a 2021-es arányhoz képest.
  5. Szintén kismértékű növekedést mutat a világszintű demokratikus lejtmenettől való félelem, ez került az ötödik helyre.

Módszertan

Az elemzés megalapozásához 2023. március 27. és április 4. között közvélemény-kutatást készült a Závecz Research segítségével. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Habár az ellenzéki összefogás mint politikai formáció jelenleg nem létezik, az „ellenzéki szavazót” mint politikai-szociológiai kategóriát továbbra is relevánsnak tartották a kutatók. Ezt támasztja alá, hogy a külön ellenzéki pártlistákra, valamint az esetleges közös ellenzéki listára vonatkozó kérdések alapján nincs jelentős különbség abban, hogy kik számítanak a „hatpárti ellenzék” támogatóinak. A legtöbb kérdésnél a különböző táborokat az ebből fakadó bontásban (Fidesz-KDNP, hatpárti ellenzék, Mi Hazánk, pártnélküli/bizonytalan szavazók) mutatják be. Az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.

Olvasói sztorik