A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak – írta a Hvg.hu. A büdzsé országgyűlésnek benyújtott tervezete alapján a kormány 200 milliárd forintot tervezett be a 2024-es költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére.
A kormány 2022-ben adta koncesszióba a hazai autópályák üzemeltetését és fejlesztését 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak, illetve az azok által gründolt projekttársaságnak. A magántőkelapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők, maga a kormány sem tagadta soha, hogy a két „üzletember” áll mögöttük.
A konstrukció úgy néz ki, hogy az állam minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak az üzemeltetésért, aki az első tíz évben jelentős fejlesztéseket is végrehajt. A szerződés azon részeit, amelyekből kiderülne, hogyan alakul a rendelkezésre állási díj a 35 éves időtávon, a kormány nem hozta nyilvánosságra, ez ügyben per van folyamatban.
Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszter 2022 tavaszán rendkívül kedvezőnek minősítette a koncessziós struktúrát, hangsúlyozva, hogy az M5-ös és az M6-os koncessziós szerződései az állam számára sokkal kedvezőtlenebbek. Utóbbi két szakasz rendelkezésre állási díjára 172,6 milliárd forintot terveztek be a büdzsébe, ehhez képest a 200 milliárd forint nem sok – jegyzi meg a portál.
Egyértelműen a koncesszornak, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek kedvez, hogy a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól.
Ezek
- A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése),
- Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása,
- Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása,
- Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
A módosítás által bevezetett legfontosabb új szerződéses intézmény a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár a koncesszor hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést. Vagyis ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést.
