2005-ben Magyar Bálint akkori oktatási miniszter irányító testületeket akart az egyetemeknél létrehozni. Ezek a testületek a mostani egyetemi alapítványoknál sokkal szűkebb jogkörrel bírtak volna:
- Nem kaptak volna állami, egyetemi vagyont.
- Tagjait nem életük végéig (határozatlan ideig), hanem csak öt évre nevezték volna ki (legfeljebb egyszeri hosszabbítással).
- Kormánytisztviselő, politikus (képviselő, polgármester, párttisztséget betöltő) nem lehetett volna tagja.
- Szerényebb díjazással járt volna az irányító testületi tagság (a kisebb intézményeknél az előző évi minimálbér 3-szorosát, a nagyobbaknál a négyszeresét kapták volna a tagok, ami most 600 ezer, illetve 800 ezer forint lenne).
- Az oktatási miniszter a héttagú testületekbe 2, a kilenctagúakba 3 tagot jelölhetett volna. A többit az egyetem szenátusa jelölhette volna, az elnöke pedig a rektor lett volna. Vagyis az egyetemnek kétharmada lett volna a miniszter jelöltjeivel szemben.
Ezzel szemben az egyetemi alapítványok:
- Összesen több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont kaptak a 24.hu számításai szerint.
- Tagjait határozatlan ideig nevezték ki (a kormány ezt kétszer 6 évre módosítaná az Európai Bizottság kérésére).
- Nincsenek hivatali összeférhetetlenségi szabályok (bár a miniszterek, államtitkárok már lemondtak a kuratóriumi tisztségükről, de egyelőre nincsen elfogadott jogszabály az összeférhetetlenségről).
- Egy kuratóriumi tag átlagosan 1,5 millió forintot kaphat.
- Valamennyi tagot a kormányoldal, egész pontosan az oktatásért felelős miniszter jelölte, zömmel politikusokat, kormányközeli üzletembereket, az egyetem szenátusa csak a felügyelő bizottságba delegálhat egy-egy embert.
Irányító testületek
Az irányító testület fő feladata az eredeti javaslat szerint az egyetem stratégiai, foglalkoztatási és üzleti tervének elfogadása, ezen belül az intézményi vagyon hasznosítása és megóvása lett volna. Ezzel szemben a vagyonkezelő alapítványok tulajdonába került a korábbi állami, egyetemi vagyon, amit tulajdonosként használhatnak, vagyis megterhelhetik, értékesíthetik. Lényegében egyetlen korlát van, mely szerint 600 millió forint alá nem csökkenhet az alapítvány vagyona (alapításkor ekkora törzstőkével dobták meg őket). Emellett az alapítvány kuratóriuma fogadhatja el többek között az egyetem költségvetését, beszámolóját, üzleti tervét, szervezeti és működési szabályzatát, írja ki a rektori pályázatokat, vagyis teljes kontroll alatt képes tartani az egyetemet.
Amikor Magyar Bálint törvényjavaslatát a parlament 2005 májusában elfogadta, a Fidesz egyből jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, elsősorban az irányító testület miatt.
Vigyázat! Vigyázat! Magyar Bálint most ősszel öt évre kinevezi embereit, s a következő kormányzati ciklus teljes ideje alatt csapatai uralkodnak a felsőoktatási intézményeken
– idézte az ELTE volt dékánját a Fidesz vezérszónoka, Pokorni Zoltán a parlamenti felszólalásában, aki szerint ha a törvény kritikusainak lesz igaza, akkor az irányító testületekkel „a politika szőrös lába jelenhet majd meg a tudomány hűvös csarnokaiban.” Egy másik fideszes politikus, Pósán László (aki jelenleg is parlamenti képviselő) pedig azt kifogásolta, hogy az irányító testületek „nem demokratikus módon választódnának meg.”
Végül a jogszabály nem léphetett hatályba, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybíróságra (Ab) küldte a jogszabályt. Mádl aggályait pedig osztotta az Ab.
„A felsőoktatási autonómia folytán a felsőoktatási intézmény a kormánytól, az államigazgatástól önálló és független. Az önállóság és függetlenség nemcsak a szűk értelemben vett tudományos, oktatási és kutatási tevékenységre terjed ki. A tudomány autonómiájának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézményt szervezetalakítási, működési és gazdálkodási önállóság is megilleti” – állapította meg az Alkotmánybíróság, amely kifejtette, hogy az autonómia „elsősorban a kormánnyal és az államigazgatás szerveivel szemben nyújt alkotmányos garanciát az önkormányzatok számára”.
„Az irányító testület helyzetét és összetételét tekintve nyilvánvalóan nem a felsőoktatási intézmény önkormányzati szerve. A felsőoktatási intézményektől ily módon idegen irányító testületet nem lehet felhatalmazni a felsőoktatási intézmény autonómiájával védett, az intézményi autonómia hordozói számára biztosított önkormányzati jogosultságok gyakorlására, mert ez az autonómia elvonását jelentené” – hívta fel a figyelmet az Ab, amely szerint emiatt a felsőoktatási intézmények a fenntartóval (oktatási miniszter) szemben kiszolgáltatott, alárendelt helyzetbe kerülnek. „Ez a felsőoktatási intézmények autonóm működése helyett a felsőoktatási intézmények működési és létbizonytalanságát hozza létre” – indokolták, hogy miért semmisítették meg az irányító testületekre vonatkozó részeket.
Magyar Bálint szerint meglett volna az irányító testületek létjogosultsága.
– Az akkori szabályok szerint az egyetem szenátusa döntött a gazdasági kérdésekben, amivel az volt a probléma, hogy a tagjai hiába lehettek jeles tudósok, a gazdasághoz nem feltétlenül értettek. Ezért szükség lett volna egy jogászokból és gazdasági szakemberekből álló testületre, mivel egy nagyobb egyetem akkora költségvetéssel bírt, mint egy megyei jogú város, vagyis óriási összegek és ingatlanvagyon felett rendelkeztek – idézte fel a 24.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint az egyetemek addig a szabályozási kötöttségek miatt sem voltak érdekelve, hogy hatékonyan gazdálkodjanak. Erre több példát is felsorolt.
– A Szent István Egyetem 600 hektár föld tulajdonosa volt. Amikor kértem, hogy mutassák meg nekem egy térképen, hol helyezkednek el, kiderült, hogy nem is tudják, hol vannak azok – mondta Magyar Bálint, aki szerint az általa kezdeményezett jogszabályok lehetővé tették számukra a szabad gazdálkodást, a tervezett törvény pedig az ehhez szükséges szervezeti keretet teremtette volna meg. – Azt akartuk, hogy az egyetemek korszerű gazdálkodás keretében gyarapíthassák a vagyonukat, amit tudományos, oktatási célokra tudnak aztán fordítani – emlékeztetett a volt miniszter, aki nagyon csalódott volt amiatt, hogy az alkotmánybíróság az egyetemi autonómia sérelmére hivatkozva vétózta meg az irányító testületeket.
Mivel az irányító testületek tagjainak kétharmadát maguk az egyetemek jelölhették, így sem én, sem az akkori kormány nem veszélyeztethette volna az egyetemi autonómiát. Nem is beszélve a szigorú összeférhetetlenségi szabályokról. Ellentétben a mostani egyetemi alapítványokkal, ahol valamennyi kuratóriumi tagot a kormány jelölte és így totális kontrollt gyakorolhat az alapítványi fenntartású egyetemek felett
– tette hozzá.
Gazdasági tanácsok
Miután az Alkotmánybíróság elkaszálta az irányító testületeket, helyettük jóval szűkebb jogkörrel úgynevezett gazdasági tanácsokat javasoltak az egyetemek élére. A tagok egyharmadát ugyanúgy az oktatási miniszter delegálhatta volna, a kétharmadát pedig az egyetem szenátusa. Ezeknek a gazdasági tanácsoknak véleményező, előkészítő és ellenőrző szerepe lett volna csupán az egyetemek mellett.
Amikor 2006 júliusában a kormány (akkor már Hiller István volt az oktatási miniszter) egyetértési jogkörrel bővítette volna a gazdasági tanácsok hatáskörét, Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági vétót emelt. Az Alkotmánybíróság pedig ez alapján megsemmisítette azt az új rendelkezést, amely szerint a rektor a gazdasági tanács egyetértésével nyújthatta volna be többek között az egyetem intézményfejlesztési tervét, költségvetését, beszámolóját a szenátusnak.
„A felsőoktatási intézmény autonóm képviseleti szervének nem minősülő gazdasági tanács egyetértési joga azonban megbéníthatja a rektor, vagyis az egyik felsőoktatási önkormányzati szerv kizárólagos kezdeményezési jogát. Az egyetértési jog arra ad felhatalmazást, hogy a gazdasági tanács a rektori kezdeményezést akár pusztán gazdaságossági szempontok alapján is meggátolhassa, s így a tudományos minőség érvényesülését esetlegesen megakadályozza. Ezzel a gazdasági tanács alapjaiban meghatározhatja és a saját maga által megállapított érdekeknek rendelheti alá a rektori kezdeményezést, s közvetve a szenátusi döntéshozatalt, mely utóbbi a tudományos, az oktatási és a kutatási tevékenységet, vagyis a felsőoktatási intézmény alaptevékenységét döntéseivel alakítja. A rektori kezdeményezés megakadályozásán keresztül tehát a gazdasági tanács közvetve ellehetetleníti a szenátus döntéshozatalát is. Ezért megállapítható, hogy a gazdasági tanács számára a szenátusi döntéshozatal rektori kezdeményezéséhez biztosított előzetes egyetértési jog alkalmas arra, hogy a felsőoktatási önkormányzati szervek működését, az autonóm döntéshozatalt megakadályozza” – érvelt az Alkotmánybíróság 2006-ban.
Egyetemi alapítványok
A korábbi alkotmánybírósági határozatokkal szembemenve 2019-ben a felsőoktatási törvény módosításával a parlament lehetővé tette, hogy a szenátus helyett a fenntartó hagyja jóvá a modellváltáson átesett intézmények
- költségvetését,
- az éves beszámolóját,
- szervezeti és működési szabályzatát,
- intézményfejlesztési,
- vagyongazdálkodási tervét,
- gazdálkodó szervezet alapítását,
- gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését,
- valamint azt, hogy a fenntartó írja ki a rektori pályázatot
– vagyis csupa olyan feladatot, amelynek kiszervezését korábban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített.
Mádl Ferenccel és Sólyom Lászlóval ellentétben Áder János akkori köztársasági elnök szó nélkül aláírta az elfogadott jogszabályt, így az hatályba is léphetett. Az, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozhatott a kérdéssel, a Fővárosi Törvényszéknek köszönhető, mivel az egyik tanácsa egy folyamatban levő jogvita miatt azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy állapítsa meg a kérdéses jogszabály alaptörvény-ellenességét a Színház és Filmművészeti Alapítványról szóló törvénnyel együtt, amely a Színház és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) alapítványi egyetemmé szervezte át.
A korábbi alkotmány és a 2011-ben hatályba lépett alaptörvény egyetemi autonómiát érintő rendelkezései érdemben nem változtak, ezért az egyetemi irányítótestületek alkotmányellenességét kimondó 2005-ös alkotmánybírósági határozat továbbra is irányadónak kell tekinteni
– jelezte beadványában az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező bíróság.
Az Alkotmánybíróság azonban 2021-ben alaptalannak minősítette a beadványt, többek között arra is hivatkozva, hogy az időközben elfogadott vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény finomított a 2019-es törvénymódosításon: a fenntartónak véleményezési vagy együttdöntési jogot kell biztosítani a szenátusnak azokban a kérdésekben (költségvetés, éves beszámoló, rektorválasztás stb.), amelyeket elvettek tőle.
„Az alaptörvénnyel csak olyan szabályozás állhat összhangban, amely a felsőoktatási autonómiát biztosítja, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos minden döntést szükségképpen a felsőoktatási autonómia alanyainak képviselői hozhatnak csak meg. A döntések különböző módon érinthetik a felsőoktatási autonómiát, így a szenátus hatásköre is hatáskörről hatáskörre vizsgálandó” – írta döntésében
„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a költségvetés végleges elfogadása az alapítvány kuratóriuma részéről nem sérti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, amennyiben a költségvetés részletes megalkotásában a szenátus érdemi megismerési, javaslattételi és véleményezési lehetőséggel bírt, ha ez biztosított, akkor van befolyása a szenátusnak a költségvetésre, mert annak tartalma változhat a szenátus javaslata, véleménye alapján” – fejtette ki az Ab, amely valamennyi hatáskör vizsgálatánál ezt a logikát alkalmazta.
Jelenleg egy egyetemi autonómiával kapcsolatos beadvány van az Alkotmánybíróság előtt, amit két és fél éve, 2020 októberében adtak be az SZFE tanárai és hallgatói az egyetemük átalakításáról szóló törvény miatt. Arra, hogy mikor döntenek erről, nem tudtak felvilágosítással szolgálni.
Az alkotmányjogi panaszt megfogalmazó ügyvéd szerint a jogszabály a korábbi alkotmányos elvekkel teljességgel szembemegy. „A törvény olvasójának az az abszurd érzése támad, hogy a jogalkotó gondosan áttanulmányozta, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján milyen elvek érvényesülnek az egyetemi autonómia körében, és ebből fakadóan milyen jogi megoldások nem alkotmányosak, majd pontosan ilyen jogintézményeket hozott létre” – fogalmazott Karsai Dániel alkotmányjogász, aki a 24.hu-nak kifejtette: hogy – Ezen az sem változtat, hogy a korábbi alkotmányt felváltotta az alaptörvény, mert érdemben nem módosultak a tudomány szabadságáról és az egyetemi autonómiáról szóló rendelkezések – jelentette ki Karsai Dániel.
