Felkereste a Magyarországon vizsgálódó uniós delegáció, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága a főpolgármesteri hivatalt, és találkozott Karácsony Gergely főpolgármesterrel és helyetteseivel. A találkozó után Karácsony számolt be a történtekről, a delegáció tagjai várhatóan csak a magyarországi útjuk végén adnak tájékoztatást a tapasztalataikról.
– Az a megtiszteltetés ért minket, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága kíváncsi volt a főváros véleményére is az európai források felhasználásáról és általában a magyar jogállamisági kérdéseivel kapcsolatosan. A delegáció által felvetett kérdések és a beszélgetés alapján azt tudom mondani, hogy olyan parlamenti képviselők érkeztek Magyarországra, akik elég alaposan ismerik a magyarországi helyzetet és mindannyian egyetértettünk abban, hogy nem szerencsés, hogy Magyarország ma nem jut hozzá uniós forrásokhoz a magyar kormány a jogállamisági problémái miatt – kezdte Karácsony, aki a beszélgetésükben igyekezett megmutatni, hogy mindez hogyan mutatkozik meg a főváros szempontjából.
– A város gazdasági potenciája lehetővé tenné, hogy akár uniós források nélkül is tudjon fejlődni, de az itt megtermelt gazdasági javak túlnyomó többsége a központi költségvetéshez kerül, és a város gazdasági forrásai rendkívül szerények a gazdasági potenciáihoz képest, ezért Budapest hosszú idő óta csak európai forrásból tud fejlődni. És éppen ezért számunkra élet-halál kérdése, hogy ezek a jogállami kérdések megoldódjanak és Budapest hozzájuthasson ezekhez a forrásokhoz – mondta Karácsony, aki felvázolta, hogy míg az előző hétéves uniós költségvetési ciklusban 340 milliárd forint uniós támogatást tudott felhasználni a főváros, a mostaniban alig 200 milliárdra lehet számítani, de az is fel van függesztve.
Karácsony azt kérte a bizottság tagjaitól, hogy vizsgálják meg azokat az eszközöket, amelyekkel felül lehet írni azokat a kormányzati szándékokat, amelyek az ellenzéki vezetésű városok súlyos diszkriminálására irányulnak és amik miatt jelentősen kisebb támogatáshoz jutnak más városokhoz képest. Karácsony felhívta a figyelmet az uniós források felhasználásának egyre szélesebb centralizációjának problémájára. – Ez azért is különösen aktuális, mert a parlament előtt van az építési törvény módosítása, amely gyakorlatilag azt írja elő, hogy minden uniós forrásból megvalósuló beruházás projektmenedzsmentjét tulajdonképpen az állam látja el, függetlenül attól, hogy ez önkormányzati beruházás. Ez azt a veszélyt erősíti, amit mi már sajnos megtapasztaltuk az elmúlt években, amikor számos olyan projekt kudarccal végződött, amikor a kormány döntése értelmében kötelező volt valamilyen állami szervezettel konzorciumot alkotni.
– jelentette ki Karácsony, aki szerint beláthatatlan veszéllyel jár, ha kiterjesztik ezt az összes magyarországi uniós beruházásra.
A főpolgármester arra tett javaslatot a bizottság számára, hogy igyekezzenek megoldást találni, hogy mielőbb megszülethessen a részletes megállapodás a magyar kormány és az EU között a források felfüggesztése kivezetésének érdekében, hiszen ezek a felfüggesztések a fővárosi önkormányzatot is nehéz helyzetbe hozzák. Illetve arra kérte a bizottság tagjait, hogy a jelentésükben szerepeltessék a városok közvetlen finanszírozásának erősítését, követeljék meg a partnerség követelményét az eddiginél is szigorúbb módon, valamint a jogállamisági jelentések terjedjenek ki az önkormányzatok kérdéskörére is.
Karácsonyt az EP-képviselők főleg a kormány helyreállítási tervéről és az önkormányzata működéséről faggatták. Kíváncsiak voltak, hogy a fővárosi önkormányzat mit tesz a demokrácia, a jogállamiság és az átláthatóság erősítése érdekében. Karácsony beszámolt nekik, hogy a legfontosabb fővárosi beruházásuknál, a Lánchíd felújításánál együttműködési megállapodást kötöttek a Transparency International-lel, amely követte és monitorozta a közbeszerzési folyamatot, és a helyreállították a demokráciát, mivel a közgyűlés tagjai most már frakciókat alakíthatnak, a helyi ellenzéknek erős jogosítványokat adtak.
