– derül ki a 24.hu gyűjtéséből. A Fővárosi Közgyűlés még tavaly június 29-én döntött arról, hogy a 27-féle parkolási zóna helyett négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezet be, egyúttal megemeli a parkolási díjakat.
Ennek értelmében 2022. szeptember 5-től
- az A jelű zónában 600 forintba kerül óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni,
- a B jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között,
- a C zónában 300 forint, 8–18 óra között,
- a D zónában pedig 200 forint, 8–18 óra között.
Az A, B és C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D zónában ez nincs korlátozva.
Éves szinten milliárdokkal több juthat összességében a kerületeknek
Bő fél évvel a módosítást követően lapunk megkereste a fizetős parkolást üzemeltető kerületeket, és megkérdeztük: mennyivel emelkedett a közterületi parkolási díjakból származó bevételük az új rendszer bevezetésével.
A válaszok egy irányba mutatnak.
- Az I. kerületben 25–30 százalékkal növekedtek a bevételek.
- A II. kerületben 2022. szeptember és 2022. december között 27 százalékkal.
- A III. kerület azt írta, „a parkolási darabszám jelentősen nem változott, a bevétel-növekedés arányos a díjtételek növekedésével.”
- Az V. kerületben 2022. szeptember 5-től a parkolási bevételek havi szinten mintegy 20 és 25 százalékkal emelkedtek.
- A VI. kerületben 2023-ban havonta átlagosan mintegy 25–30 millió forint a plusz bevétel.
- A VII. kerületben átlagban nettó 40 millió forinttal emelkedtek a bevételek havi szinten.
- A VIII. kerületben nagyjából 58 százalékkal, ami bruttó 331 millió forintos többletbevételt jelentett szeptember óta (havonta körülbelül bruttó 40 millió forintot).
- A IX. kerületben mintegy 50 százalékos emelkedés érzékelhető a díjbevételnél.
- A XI. kerületben 20–22 százalékos bevétel-növekedést történt havi szinten az azt megelőző időszakhoz képest.
- A XII. kerületben havonta megközelítőleg 20 millió forinttal több folyik be a kasszába.
- A XIII. kerületben 2022. szeptembertől decemberig 20 százalékkal emelkedett a parkolási díjbevétel.
- A XIV. kerületben pedig átlagosan 15 százalékkal.
Éves szinten pedig már milliárdokról is beszélhetünk. A terézvárosi önkormányzat becslése szerint évente nettó 300–360 millió forint lehet majd a parkolási többletbevétel, Józsefváros 250 millió forint plusszal számol, a ferencvárosi önkormányzat pedig azt közölte, hogy a díjbevétel növekedése éves szinten közel 500 millió forint többletbevételt jelent majd.
És ehhez jön hozzá a pótdíjazás
Ráadásul a parkolási díjakból származó bevétel csak egy szelete annak a plusz összegnek, amit a kerületek elkönyvelhetnek, ugyanis a pótdíjakból is jóval több pénzt tudnak realizálni.
A budavári önkormányzat tájékoztatása szerint mivel 4550, illetve 5720 forintról 6750 és 10 200 forintra emelkedett a 15 napon belüli pótdíj összege, így a befolyt összeg több mint 50 százalékkal emelkedett. Hasonló a helyzet a VIII. kerületben, ahol az elmúlt 7 hónapban átlagosan 128 százalékkal nőtt a bírságok száma és 119 százalékkal az ezekből származó bevétel, valamint a IX. kerületben is, ahol a pótdíjbevételnél több mint 70 százalékos emelkedés mutatkozik, ez éves szinten megközelítőleg 215 millió forint többletbevételt jelenthet.
Zuglóban átlagosan havi 10 százalékkal, a Belvárosban 20-25 százalékkal emelkedett a parkolási pótdíjak száma és az abból származó pótdíj összege, a XIII. kerülettől pedig azt a választ kaptuk, hogy a közúti közlekedési törvényben foglaltak szerint az egyes pótdíjak összege az óradíjtól függően és az üzemidő változása miatt átlagosan 45 százalékkal emelkedett.
A II. kerületben 2022. szeptember és 2022. december között havonta átlagosan hatezer darab büntetés szabtak ki a nem szabályosan parkoló autósokra, amiből 2022 utolsó négy hónapjában átlagosan 71 millió forint pluszbevétele volt a kerületnek havonta. A VII. kerületben pedig havonta körülbelül 8300 pótdíjat szabnak ki, melynek összege durván bruttó 77 millió forint volt.
A XI. kerület különleges helyzetben van és nehezen összehasonlíthatók az itteni adatok a korábbi időszakkal. 2022 első félévében mintegy átlag 3300 pótdíj kiszabására került sor havonta, a második félévben 4900 esetet regisztráltak, ám augusztusban a díjfizető zóna területe is változott, kibővítették azt.
A rövid parkolást is inkább kifizetik
A kerületek válaszai alapján általános következtetést nem lehet arra vonatkozóan levonni, hogy miként változtak a parkolási szokások a zónarendszer átalakítása miatt, de az kijelenthető, nem az automatás fizetés után származik jelentős bevétele az üzemeltetőknek.
Erzsébetvárosban ehhez képest összességében csökkent a fizetős parkolók száma, ez látszik az ellenőrzéseken is. Közölték, hogy míg korábban 75–25 százalék arányban oszlottak meg az engedéllyel rendelkezők és a parkolásért fizetők a kerületben, ez mára 78–22 százalékra módosult, de nem ritka a 80–20 százalékos arány sem.
A terézvárosi önkormányzat részletes válaszában kifejtette, náluk elsősorban a nem kerületi autósokat érintették a pótdíjak, hiszen ők nem rendelkeznek éves várakozási engedéllyel. Nemtetszésüket az első időszakban tehát azok az autósok fejezték ki a megemelt üzemidő és a magasabb tarifa miatt, akik nem a kerületben élnek, és nincs éves parkolási engedélyük, azaz parkolási díjat kénytelenek fizetni.
A lakóktól pozitív visszajelzéseket kaptunk – elsősorban arról, hogy a korábban telített területeken, a munkából hazatérve, könnyebben találtak parkolóhelyet. Ez a visszajelzések szerint részben annak is köszönhető, hogy párhuzamosan bevezettük a kerületben a kizárólagos várakozóhelyeket, ami azt jelenti, hogy adott utcaszakaszon az esti órákban csak terézvárosiak parkolhatnak
– írták válaszukban.
Hozzátették, tapasztalataik szerint is könnyebb lett a változások hatására várakozóhelyet találni a kerület minden területén, a nap bármely szakában. Három óránál hosszabb időre már nem lehet várakozási jogosultságot váltani a kerületben (ez korábban a várakozóhelyek kétharmad részén lehetséges volt, hiszen a 3063 és 3065 zónakóddal rendelkező övezetekben nem volt várakozási időkorlát), ezért most többen tudnak parkolni, és csak annyi időre veszik igénybe a helyeket, amíg feltétlenül szükséges.
A fideszes vezetésű V. kerület megfutotta a kötelező politikai köröket is, amelyben a főpolgármester alkalmatlanságára utaltak. Azt írták, „Karácsony Gergely önhatalmú – kerületekkel történt érdemi, közös egyeztetést nélkülöző – parkolási rendeletet módosító előterjesztése egyszerűbb és átláthatóbb díjstruktúrát ígért a felhasználóknak, valamint hatásvizsgálatában azt prognosztizálta, hogy a várakozási keresletet várhatóan csökkenteni fogja, így könnyebben lehet majd szabad várakozóhelyet találni és a magasabb díjtételek miatt többen választják majd a közösségi közlekedést. Mindezek megvalósulása kérdéses.”
Közölték, hogy folyamatosan dolgoznak a kerület átmenő forgalmának csökkentésén, a beszedett parkolási bevételek egy részét visszaforgatják a parkolás fejlesztésébe, így létrehozva a Parker elnevezésű applikációt, melynek segítségével a Belvárosba érkezők már a kerület határához közeledve ellenőrizhetik, hogy merre érdemes a szabad parkolóhelyeket keresniük. – A Parker okosparkolási applikációnkat már a XIII. kerület és Pécs belvárosa is alkalmazza – írták.
Újbudán változást azokon a területeken tapasztaltak, ahol újonnan alakítottak ki díjfizető övezetet (Szentimreváros, Gellérthegy, Kelenföld, Őrmező). Itt szinte azonnal lényegesen jobb lett a parkolási helyzet, számos parkolóhely felszabadult, a helyi lakosok könnyebben tudnak megállni.
Mindeközben a P+R parkolók helyzete továbbra is megoldatlan, számos probléma nehezíti a vidékről érkező autósok parkolását – erről alábbi cikkünkben írtunk bővebben korábban:
