Az Indexnek adott interjút Dobrev Klára, a DK EP-képviselője, egyben a párt árnyék-miniszterelnöke, melyben sokadszorra elemezte a tavalyi választási vereség tanulságait, egyben előremutatott a 2026-os választásokra és az Orbán Viktoron túli világra.
Dobrev egy év távlatából úgy látja, sokáig tananyag lesz még a tavalyi kampányuk, de nem pozitív értelemben. A politikus szerint túl sok kompromisszumot kötöttek, olyanokat is, amelyekről már az első pillanatokban tudni lehetett, hogy hibásak. Szerinte egyúttal a tavalyi választási eredmények tanulsága, hogy Orbán Viktort csak egy erős, európai, baloldali politika tudja leváltani, mert az országnak arra van szüksége, hogy a politika az emberek sokaságán alapuljon.
Csak erre alapozva lehet választásokat nyerni és kormányozni is
– szögezte le.
A jövőre tekintve Dobrev biztos benne, hogy akár a főpolgármester-választás, akár a 2026-os országgyűlési választások kapcsán meg tud majd állapodni egymás között az ellenzék, azt viszont nem állította, hogy ehhez előválasztásokat is segítségül hívnának. Cáfolta azokat az állításokat, hogy rossz lenne a viszony a Momentum és a DK, a vezető ellenzéki pozícióra törő két párt között. Dobrev szerint rendszeresek az egyeztetések az ellenzéken belül, így a Momentum és a DK között is, EP-képviselőként a momentumos Cseh Katalinnal és Donáth Annával is rendszeresen szokott találkozni vagy beszélni telefonon.
A DK nyomulásával kapcsolatban azt mondta, „a politikai versenyt ne tekintsük ördögtől való dolognak, inkább állítsuk vissza a tekintélyét”. Amondó továbbá, hogy a NER bukása után biztosan koalíciós kormányzás jön majd létre, ők erre készülnek.
Magyarországnak az a jó, ha a viták nélküli parancsuralom után a döntéseknél sokfajta érdek, érték és szempont megjelenik. Koalíciós kormányt vezetni nehezebb, macerásabb, viszont jót tenne az országnak. Több türelem és vezetői karizma kell hozzá, de nem vezéri karizma. Több erő és semmi erőszak
– ecsetelte, hogy miért gondolja jó opciónak a koalíciót egy Orbán utáni világban.
A kormány és Brüsszel konfliktusaival és a csúszó uniós kifizetésekkel kapcsolatban azt mondta, „a kormány fontosabbnak tartja a lopást, minthogy megérkezzenek az uniós pénzek”, ezért sem zárultak még le a tárgyalások. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány rendszeresen azzal vádolja a DK-t, hogy Magyarország ellen áskálódik, és olyan intézkedéseket szorgalmaz Brüsszelben, amelyek fájnak az országnak, azt mondta, rendkívül büszke az EU által szabott jogállamisági feltételekre, amelyekkel az Unió garantálja, hogy a pénz a magyar emberekhez jusson el. Azzal kapcsolatban, hogy ők rosszat akarnak-e Magyarországnak és a magyar embereknek, azt mondta:
A kormány a státusztörvényt például nem Dobrev Klára és nem az ellenzék kérésére írta, nem mi tesszük tönkre egy bosszútörvényben a pedagóguspályát, ahogy az egyetemi kuratóriumokból sem mi vagyunk azok, akik nem veszik ki az embereiket.
Majd az unióval folytatott tárgyalásokkal és a csúszó kifizetésekkel kapcsoltban azt mondta:
Ha kormányváltás lenne, miniszterelnökként ezeket az uniós megállapodásokat nagyjából három hónap alatt meg tudnám kötni.
