A bírói tisztség megszűnéséről minden esetben a köztársasági elnök mondja ki a végső szót. A felmentés formális közjogi aktus, az államfő gyakran dönt ilyen ügyekben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezdeményezésére. A Magyar Közlönyben most Novák Katalin két határozata jelent meg hat bíró felmentéséről.
Az államfő most is minden esetben Senyei György Barna javaslatára döntött, négy bírót azért mentett fel októberi hatállyal, mert akkor érik el a bírói felső korhatárt. Jóval érdekesebb a másik határozat. Abban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 89. § c) pontja alapján, saját lemondására tekintettel mentett fel egy bírót Novák Katalin június 4-ei hatállyal.
A másik bírónál az április 6-ai felmentés indoka azonban 84. § szerinti eljárás eredménye. A köztársasági elnök határozatában idézett joghely alapján visszafejthető, hogy a bírót alkalmatlannak minősítették, amit ő vitatott, nem mondott le önként a tisztségéről, ügye ezért az úgynevezett szolgálati bíróság kijelölt tanácsa elé került. Végül ez a testület is megerősítette a bíró alkalmatlanságát, ezért kezdeményezte az OBH elnöke a felmentését.
