Még a világsajtó is foglalkozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod településen európai uniós forrásból értelmetlen módon felépített tizenegy kilátóval, amelyre 200 millió forint EU-s támogatást költöttek el 2013 óta. A Válaszonline hét évvel a kilátótornyok megépülését követően utánajárt, mi lett az építmények sorsa. A cikk indoklásában azt írják,
Tyukodra azért mentünk vissza, mert már lejárt az uniós projektek esetében kötelező 3-5 éves fenntartási kötelezettség. Ami itt történt, előrevetíti, hogy mi lesz más hasonló megalapozottságú projektek, például a jellegtelen faültetvényekben vagy a puszta közepén felhúzott lombkorona-tanösvények sorsa.
A lap riporterének tapasztalatai a következők:
- Szabó-kilátó: Noha ennek a kilátónak lett volna értelme turisztikai szempontból a jó elhelyezkedése miatt, a kilátó tulajdonosa a kötelező fenntartási idő végén lebontotta azt.
- Szabó 2 kilátó tulajdonosa megegyzik a Szabó-kilátóéval, így ezt az építményt is lebonotották.
- Kecskés-kilátóhoz ösvény sem vezet, de a kilátó még áll. Azonban egy varjúpár neveli benne a fiókáit. „Ebből következtetni lehet a torony látogatottságára is.”
- Rádika Gyöngye-kilátó: Ez az egyetlen kilátó, ahol „valamilyen karbantartás nyomai látszottak”, és még az erdélyi hegyekre is rálátni innen.
- Erdei kilátó: A kilátót és a hozzá tartozó tanösvényt lebontották, de a faanyag szemétként ott hever a földön szétszórva.
- Balogh-kilátó: A lépcső alján leláncolt fakapu zárja el az utat tiltó táblával.
- Három névtelen kilátó: Két kilátóról már semmilyen információt nem találni, egy harmadik még áll, de lehetetlen megközelíteni.
- Diana-kilátó: Már csak a betonalapozása áll, ezzel „talán évszázadok múlva is őrizni fogja az emlékét annak, hogy valaha 5-10 millió forintot lehetett keresni azzal, hogy az unió pénzén az ember kilátót épített a semmi közepére” – írja a lap.
A Válaszonline összesítése szerint
Tyukod egykori tizenegy kilátójából ma már biztosan csak öt áll, négyet lebontottak, kettő sorsa ismeretlen
Hozzáteszik,
amikor a tyukodi kilátók értelmetlen módon épültek az elhibázott pályázati kiírásnak megfelelően, összesen majdnem 200 millió forintot elégetve, országos szinten akkor közel 7 milliárd forint ment el kilátóépítésre, jelentős részben teljesen értelmetlenül. Mint írják, a kirívó példák nem önmagukban érdekesek, hanem szimptómái az egész uniós pénzköltési rendszer elhibázottságának, annak, hogy a forrásokat sok esetben semmilyen maradandó értéket nem képviselő beruházásokra használja el Magyarország.
