A vádlott a 2010-es években a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, majd később a Külgazdasági- és Külügyminisztérium főkonzulátusának állományában szolgált Ukrajnában. 2019-ben került a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, mint vám- és pénzügyőr referens. A pénzügyőr hadnagy korábbi munkaköreiből adódóan széleskörű kapcsolati, információs tőkére tett szert. Kamatoztatni akarta.
A Debreceni Ítélőtábla szerint 2020 októberében az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Debreceni Regionális Igazgatóságának egyik osztályvezetőjét (egy a rendőr alezredest) próbált arra rávenni, hogy segítse a beosztásából fakadó jogköreit felhasználva – esetleg beosztottjait is beszervezve – ukrán állampolgárok fiktív munkavállalási céllal benyújtott kérelmeinek elintézését.
Azt akarta, hogy a később heti rendszerességgel megjelölt, körülbelül 200 ukrán állampolgár kérelmeit az osztályvezető vegye magához, biztosítsa azok soron kívüli, lehetőleg pozitív elbírálását. Ezért minden ukrán állampolgár után 100–200 euró közötti összeget ígért. Az osztályvezető a vádlott által felajánlott jogtalan előny ígéretét nem fogadta el.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék tavaly novemberben Sz. J. vádlottat kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt 2 év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, ezen felül kiszabott 600 ezer forint bírságot is. A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, ám a Debreceni Ítélőtábla most annyiban megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, mellőzte a vádlott előzetes mentesítését, mivel nem állnak fenn annak törvényi feltételei. Mint írták, előzetes mentesítésre korrupciós bűncselekményeknél általában nincs mód. Az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
