Belföld

Toroczkai szerint Schmidt Mária és Dopeman alkotják a Fidesz liberális szárnyát

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

A korrupciós indexe miatt szélsőségesnek tartja a Fideszt, a „balliberális oldalt” pedig a politikája miatt tartja annak Toroczkai László, a Mi hazánk elnöke – derült ki a 444.hu kedden megjelent interjújából, amelyben a pártelnök azt is elárulta, hogy a népszerű rappert, Dopemant és Schmidt Máriát tartja liberálisnak a Fidesz körein belül.

Hogy mi alapján tekint Schmidt Máriát liberálisnak, Toroczkai úgy válaszolt,

Ő Ungár Péter édesanyja,

rajta keresztül pedig „máris ott vagyunk annál az életképtelen liberális oldalnál”, amit a Mi Hazánk kritizál. Toroczkai aztán riporteri visszakérdezésre visszakozott a kijelentésétől, amely szerint Schmidt Mária politikai nézeteit, közéleti és kulturális tevékenységét a fián keresztül ítélte meg. A pártelnök a véleményét úgy módosította, Schmidt nem „hagyományos, nemzeti gondolkodású személy”. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy nem „Kurultájokat szervezett, hanem terrormúzeumot”.

Meg holokauszt-kutató volt, nem kifejezetten azokat a témákat, azokat a hagyományos nemzeti ügyeket vitte, amik fontosak az általunk is képviselt magyarságnak

– mondta, majd azt helytelenítette, hogy a Terror Háza a kommunizmus bűneit és „a nyilasok vagy a nácik által tagadhatatlanul elkövetett bűntetteket” egymás mellé helyezi.

Toroczkai szerint tizenhárom év Fidesz-kormányzás ide vagy oda, Budapesten még mindig liberális uralom van, és nem volt ez másként Tarlós István fideszes főpolgármester idején sem. A pártelnök ennek a liberális uralomnak az ágenseként a Momentumot jelölte meg, mondván: „Őket tipikusan annak a belpesti értelmiségnek tartom, akik nem látják Magyarország, vagy akár Budapest más pontjait”.

Kérdésre válaszolva a pártelnök arra utalt, szerinte a politikai hatalom a Momentum kezében van, a médián, a kultúrán keresztül pedig folyamatosan az életképes szavazók ellehetetlenítését közvetítik. Szerinte ennek igazolásához legendő megnézni a Budapesti kiállításokat. A momentumos kulturális elnyomás példáiként említi Toroczkai, „amikor Geszti Péter csodálatos munkásságát megtapasztalhatják Budapesten”, illetve amikor a színházi világból „kiszorítják” azokat, akikkel nem szimpatizálnak.

A pártelnök az interjú tanúsága szerint kifejezetten baloldali módszerekkel tervezi leváltani a liberális elitet Budapest éléről. Azt mondta:

Ha piacgazdaság van, akkor egyenlő feltételeket kell teremteni, és mindenkit ugyanúgy kell támogatni.

Szerinte a Dörner György által irányított Újszínházat – amelynek a támogatását a főváros szerint épp a kormány nem volt hajlandó átutalni – ugyanúgy kell támogatnia az önkormányzatnak, mint a többit. Toroczkai azt mondta, nem akar senkit elzavarni, nem akar kiirtani semmilyen színt a kulturális sokszínűségből.

A pártelnök az interjúban a hazai médiaviszonyokról és saját médiafogyasztási szokásairól szólva elmondta: reggelente a 24.hu-val, a Telexszel és a 444-gyel indít, illetve a pártközeli sajtóval, ám közmédiás tartalmakat nem fogyaszt. Szerinte „az óriás mennyiségű pénz, ami a közmédiára megy, az botrányos”, ugyanakkor a fideszes KESMA, illetve a közmédia még mindig nem tudja fölvenni a versenyt a balliberális médiával, amit nagyrészt „a külföldi gyökerű globális nagyvállalatok finanszíroznak”. Toroczkai úgy látja, teljesen kontraproduktív, amit a Fidesz médiabirodalma csinál. „Kritikátlan és egyoldalú” – fogalmazott, majd hozzátette: „a balliberális oldal médiabirodalma sokkal profibban egyoldalú”.

Az IDEA Intézet lapunkban megjelent kismintás közvélemény-kutatását kommentálva a pártelnök kitért rá, nem lepte meg a párt támogatottságát mérő tanulmány eredménye. Talán csak a halálbüntetés-pártiság volt az, amire nem számított – mondta –, mert a lakossági fórumaik résztvevői ebben teljesen megosztottak.

A kutatás egyik szembeötlő eredménye volt, hogy tavaly áprilisban a Mi Hazánk mostani szavazótáborának csak körülbelül a fele szavazott a Mi Hazánkra, 28 százalék azonban a Fidesztől jött. Toroczkai szerint ez azt mutatja: nem teljesen helytálló a narratíva, mely szerint a korábbi jobbikos szavazók jelentek meg náluk. A pártelnök azt elismerte, hogy lemorzsolódó Fidesz-szavazók náluk kötnek ki.

Arra a kérdésre, hogy a NATO-ból kilépnének-e, Torozkai úgy válaszolt:

Nagyon távol vagyunk ettől, nincs ilyen a programunkban, hogy holnap lépjünk ki.

Azt mondta, az álma a semlegesség, hogy „maradjunk ki”. Ehhez – a semlegességhez – azonban szerinte sokkal erősebb honvédség kellene, amihez meg sokkal erősebb gazdaság. Toroczkai azt mondta: egyáltalán nem tart attól, hogy Oroszország Ukrajna után további lépéseket tesz a hajdani birodalmi érdekszférája visszaállítására, ami Magyarországot is érintheti.

„Egyáltalán nem gondolom, hogy Oroszország megtámadná Magyarországot. Sőt, továbbmegyek, Lengyelországot sem” – vélekedett. Szerinte az orosz-ukrán háborúban egyébként sem lehet kimondani, hogy „itt Ukrajna a jó és Oroszország a rossz”. „Sajnálom azokat az embereket, akiket az amerikai és az orosz nagyhatalmi érdek miatt feláldoznak” – mondta az ukrajnai orosz invázió polgári áldozatairól.

Orbán Viktorról azt mondta: vannak olyan politikai cselekedetek az elmúlt tizenhárom évben, amik jobbak a magyarságnak, mint előtte, a Gyurcsány Ferenc kormány idején. A pártelnök egyetlen példaként említette a Budai Vár rekonstrukcióját, amelyből szerinte „Budapestnek nagyon sok haszna lehet, turisztikailag is és a nemzeti öntudat szempontjából is”. A „louis vuittonos oligarchás rongyrázás” ugyanakkor nem tetszik neki Orbán politikájából, ahogy a „kizárólagosságra való törekvés” sem, jóllehet, úgy tűnik, működik a stratégia, mert megnyernek miden választást.

Arra a kérdésre, miért nem fog a Mi Hazánk soha néppártosodni vagy középre tolódni, azt mondta:

Mi most is középen vagyunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik