„Mentik a menthetőt, viszik, ami mozdítható” – mondja Kreszadló Dóra, és rámutat az egyik kis ingatlanra a balatonfüredi görög faluban, aminek már se ajtaja, se ablaka nincsen. A tulajdonos felújította az apartmant, de beköltözni már nem tudott, az önkormányzat ugyanis úgy döntött, kisajátítja az ingatlanokat. A kártalanítás összegét már ki is küldték a tulajdonosoknak.

Szürke, hideg napon találkoztunk néhány elkeseredett ingatlantulajdonossal. A füredi görög falu mostanság már nyáron sem nyújt szép látványt, de a tél végén még lehangolóbb. Repedések a falakon, omló vakolat, elhanyagolt épületek. Persze vannak kivételek. Jó néhány tulajdonos rendben tartotta az ingatlanát, de az összkép elkeserítő.

Elátkozott projekt volt ez mindig is – erről Budapesten beszélgettünk Gyurkovics Bélával, aki a kezdetektől végigkísérte a beruházást, a Görög Falu Kft. korábbi ügyvezetője is volt, sok ingatlant értékesített itt, és több üzletet is tulajdonol.

1994-ben az önkormányzat meghirdette a Huray piac bezárását, és bejelentette, hogy a Fürdő utca és a 71-es út sarkán egy héthektáros területen bevásárlóközpontot építenek, ehhez kerestek és találtak is egy beruházót. Ekkor még szó sem volt görög faluról. Az akkori jegyző és a polgármester is azt ígérte, hogy Balatonfürednek ez lesz az egyetlen bevásárlóközpontja, és határozat született arról, hogy egy kilométeres körzetben semmilyen áruház nem épülhet. Ezen információk birtokában döntött arról Gyurkovics és a Huray piacról több vállalkozó, hogy üzleteket vesz.

Akkor, 1994-ben, 1995-ben egy 20 négyzetméteres kereskedelmi egység 3,6–3,8 millió forintba került a területen. Ebben az időben a II. kerületben, a Törökvészi úton egy 50-60 négyzetméter körüli lakást lehetett volna vásárolni ennyi pénzért. Balatonfüred ezen részének árai egyébként mindig a Rózsadomb áraival vetekedtek, és ez ma is így van.

1995-ben Gyurkovics elmondása szerint aztán „hírek jöttek az önkormányzat felől arról, hogy nem zárják be a Huray piacot. Így a kereskedők nagy része maradt a biztos bevételt jelentő helyen, a beruházás abbamaradt, a beruházó cég pedig ellehetetlenült”. 1996-ban a területen már tulajdonnal bíró vállalkozók céget alapítottak, a kft.-nek Gyurkovics lett az ügyvezetője.

1998-ban Pálfy Sándor lett Füred új vezetője. A frissen megválasztott polgármester pedig már tényként közölte, hogy a Huray piacot nem zárják be. A döntés miatt teljesen leállt a kereskedelmi egységek értékesítése, a magántulajdonosok állagmegóvás miatt folyamatosan költöttek az ingatlanra, próbáltak befektetőt találni, hitelt felvenni, de igazából évekig nem mentek előre a dolgok. Az a nagyjából 70 kereskedő, aki üzlethelyiséget vásárolt, nem tudta, hogyan tovább. Gyurkovics Béla négy ingatlant vett a területen. „Én voltam a legjobban kitéve annak, hogy pénzt veszítek” – emlékezett vissza a közel 30 évvel ezelőtti történésekre.

2002-ben a fideszes Bóka István lett a település polgármestere, Gyurkovics Béla régóta ismeri őt. Kifejezetten jó volt a viszony közöttük, „sokat segített a görög falu ügyében, ő is látta, hogy ezt a beruházást be kell fejezni, nem lehet így hagyni”. 2003-ban jött képbe a Masped-csoport, amely vállalta, hogy befejezi a beruházást, a meglévő tulajdonosoktól több pénzt nem kér, ennek fejében pedig a Görög Falu Kft. az el nem adott ingatlanvagyont átadja.

A Masped betartotta a szavát, 2005-ben befejezte a beruházást, Gyurkovics Béla pedig értékesítési igazgató lett. Ugyanebben az évben egy 20 négyzetméteres üzlet ára 10–12 millió forint volt. Viszonylag sok üzletet eladtak, értékesítették az összes vendéglőt, egy bár 110 millióért talált gazdára, a szupermarketet pedig külföldi befektetők vásárolták meg 450 millió forintért. Beindult a beruházás, és a projektnek szép lassan értéke lett. Viszont jöttek az újabb akadályok: egymás után nyíltak meg az üzletek a görög falu közelében, előbb a Spar, majd a Tesco, végül az Aldi. Ezek teljesen alávágtak a projektnek, a kereskedők nem látták értelmét a nyitásnak.

Ezek a kiskereskedők olyan portékákat árultak, amit ezekben a közértekben is meg lehet vásárolni, vagyis rontották a kereskedők megélhetési lehetőségét. Leegyszerűsítve: akik itt üzletet vásároltak, azok be lettek csapva. Az önkormányzat nem tartotta be a szavát, függetlenül attól, hogy ki volt a polgármester.

2005 és 2015 között azért, ha nehezen is, de működött a görög falu. Az üzletek körülbelül fele nyitva volt, a többi kiadásra, eladásra várt. Az eredeti tervekkel ellentétben viszont a terület egyre inkább bulinegyeddé vált, ahol diszkók és bárok üzemeltek. Az önkormányzatnak ez szúrta a szemét. Az Építészfórum korábbi cikke szerint a polgármester határozottan a bontás és a terület újrahasznosítása, egy lakópark kialakítása pártjára állt, de ez a felmérések szerint akkor nem egyezett a fürediek többségének véleményével. A park üzemeltetését átvevő S.D. Park Üzemeltető Kft. viszont a korábbiaknál is nagyobb bulikat és koncerteket tervezett a területre. A falu 2011-től Sun City néven futott, folyamatossá vált a küzdelem az üzemeltető és az önkormányzat között. Bóka polgármester kiállt az álláspontja mellett, hogy a bulinegyed, amely általában csak egy éjszakára vonz vendégeket a városba, nem szolgálja sem a füredi lakosok, sem a többi nyaraló érdekeit.

Motelként is hasznosították a terület egy részét, a Masped nagyjából 40 ingatlanát átminősítette az önkormányzat kereskedelmi egységből szálláshellyé. Miután üzletként a bevásárlóközpont és a közértek miatt már nem tudták használni a magántulajdonosok az ingatlanjaikat, sokan szerették volna ezeket – a Maspedhez hasonlóan – szálláshellyé minősíteni. Erre viszont – néhány kivételtől eltekintve – nem kaptak engedélyt. Kérdezték, hogy ha a Maspednek engedik, akkor nekik miért nem, de érdemi választ nem kaptak.

Az újabb fordulópont 2015–2016 környékére tehető. Ebben az időszakban az önkormányzat 41 százalékos tulajdonrészt vásárolt a külföldi befektetőtől. Gyurkovics Béla szerint habár eddig is rögös volt a görög falu útja, a mélyrepülés csak ekkor kezdődött.

„Az önkormányzat a bárt, az éttermet egyből bezáratta, a szupermarketet sem működtette. A város vagyonát leamortizálták, az volt a cél, hogy a görög falu értéke minél jobban lemenjen, és már a Masped új tulajdonosa sem költött az ingatlanjaira. A lányommal felújítottuk az üzleteinket, 2016-ban egy-egy üzletre 2,5 millió forintot költöttünk. A polgármester folyamatosan az ingatlanok lerobbant állapotára hivatkozik, miközben ők tették őket ilyenné. Tessék megnézni az én ingatlanjaimat, azok kifejezetten jó állapotban vannak. Persze így az enyém is leértékelődik” – mondja Gyurkovics Béla, majd így összegez: 1994–1995-ben 3 millió 600 ezer forintért vett egy ingatlant, 2016-ban ráköltött 2,5 millió forintot. Egy ingatlan így nagyjából 6 millió forintjába került, és ezt egy ingatlanszakértő most felbecsülte 5 millióra.

Miközben Gyurkovics szerint Balatonfüreden 1994-től napjainkig nagyjából a 10–15-szörösére ment fel az ingatlanok és a földterületek ára, a görög faluban megállt az idő, a 30 évvel ezelőtti értékek maradtak. A négy ingatlanra ők nagyjából 20 millió forintot kaptak az önkormányzattól. A kisajátítási eljárás során megítélt összeget megtámadták; ügyvédet fogadtak, volt már több tárgyalás, de egyelőre még odáig sem jutottak el, hogy új ingatlanszakértőt nevezzenek ki. Nem csak a megítélt összeget, a kisajátítást is támadják.

A közgyűlésen öt méterre ültem a polgármestertől, de egy szóval nem mondta, hogy az ingatlanokat ki akarja sajátítani. Miután tulajdonostársak vagyunk, annyit megérdemeltünk volna, hogy legalább levélben értesítsen, hogy el akarja venni az ingatlanokat.

Gyurkovics szerint átverik őket, már csak azért is, mert egy ingatlanhoz 130–140 négyzetméter osztatlan közös tulajdon is tartozik, de ezek után ők semmit nem kapnak.

A Kreszadló család két ingatlanja is  üzlethelyiségnek lett eredetileg kialakítva. Miután az önkormányzat ezeket nem engedte átminősíteni, maguknak csináltak egy kis nyaralót az üzletből. Kreszadló István azt mondja, rájuk küldték a hatóságot, kérdezték, hogy miért van ágy az üzletükben, de nem találtak semmi kivetnivalót, ők laktak benne, nem adták ki. Kreszadlóéknak még vannak kulcsaik az ingatlanokhoz, de már papíron nem ők a tulajdonosok.

Az alapvető jogok biztosának is írtak, a Kozma Ákos vezette hivataltól azt a választ kapták, hogy nem foglalkozhatnak az üggyel, mert bírósági eljárás van folyamatban. „Közölték, hogy csak jogerős döntést tudnak vizsgálni, a vitatott kérdéseket a per során a bíróság fogja értékelni, ami ebben a helyzetben szinte semmit nem ér” – mondja Kreszadló Dóra, majd apja veszi át a szót. „Egyszer kaptunk egy levelet, hogy fel akarják értékelni az ingatlanjainkat. Ha itt vagyunk, itt vagyunk, ha nem, akkor is felmérik. Ez 2021 szeptemberében volt. Pár hónappal később már az adásvételi szerződést kaptuk meg az ingatlanirodától. Rá volt írva, hogy akkor sem kapok többet, ha ezt nem fogadjuk el. A kisajátításnál elvileg lehet kérni cserét is. Jeleztük, hogy nekünk a csere is megfelel, de azt mondták az önkormányzattól, hogy nincsen csereingatlan az önkormányzat tulajdonában. De ha ilyen olcsón tudnak venni, akkor vegyenek.

Nekem ne pénzt adjanak, én egy balatoni nyaralót szeretnék. Itt nem tudjuk magunkat kártalanítani, Füreden egy garázst sem tudok venni ennyi pénzért. Amíg látok egy szikrányi esélyt, addig nem hagyom, hogy ezt tegyék velünk

– teszi hozzá.

Nemes Erzsébet 1995-ben vett egy ingatlant 3 millió forintért. Állítja, ez akkor két garzonlakás ára volt Balatonfüreden. Most 4 millió 700 ezerre értékelték fel az ingatlanját, már túl van a bírósági tárgyalásokon, a bíró jóváhagyta az összeget. A pénzt már tavaly megkapta, és átvette. Neki sem a kisajátítással van a fő problémája, hanem az összeggel.

Hatvani Ildikó viszont nem vette át az önkormányzat által kiutalt összeget, így azt letétbe helyezték a Veszprémi Járási Hivatalban. Kevesli a pénzt, azt gondolja, hogy a kisajátítást másképpen is meg lehetett volna oldani. Amikor az ingatlant megvásárolta, a Kisfaludy strandnál 1–2 millióval drágábban tudott volna hasonló méretű ingatlant venni. De ez tetszett neki. 2016-ban vette 4 millióért, és most kapott érte 5 millió 900 ezret, miközben a Kisfaludy strandnál az ingatlanok ma milliós négyzetméteráron találnak gazdára.

A tárgyaláson azt mondtam: ha ez azért lenne kisajátítva, mert iskola vagy kórház épül, akkor ingyen is odaadnám. De ha lakásokat építenek, azt nem tartom közérdekűnek.

Vadász Tamásné 2015. május 8-án az önkormányzat véleményét kikérve vásárolt egy 19 négyzetméteres építményt a görög faluban. A nyugdíjas tanár is nehezményezi, hogy amekkora összeget megállapítottak neki, azért Füreden semmi nem kapható, de a környéken sem. „Az üdülőmből látom a Balatont, a tetőteraszról pedig még szebb a panoráma. Fürdőruhába le lehet sétálni a tóhoz, mert csak egy úton kell átmenni. A 19 négyzetméteres épülethez tartozik 133 négyzetméter közös tulajdon is. Ezt teljesen számításon kívül hagyták az értékelésnél” – hozza fel ő is az osztatlan közös tulajdon ügyét.

Férjével 2018 júliusa óta ide vannak bejelentve állandó lakosként, ahogy a lányuk és unokájuk is egy másik ingatlanba. „Ez a bázisunk, mert messze lakunk egymástól. Az egész nyarat együtt tudjuk tölteni. Most egy tollvonással megfosztanak ettől. Tudom, hogy balatoni panorámás ingatlanom nem lehet, de legalább annyi pénzt kapnánk érte – akár közösen a lányomékkal –, hogy tudnánk pótolni!”

Bóka István polgármestertől a többi között azt kérdeztük, mikor és miért döntöttek a kisajátítás mellett, és mivel indokolják annak közérdekűségét. Rákérdeztünk arra is, hány ingatlant kell kisajátítani, és ez összesen mennyibe kerül az önkormányzatnak. Érdeklődtünk a Masped tulajdonában lévő területek kisajátításával kapcsolatban is, és kíváncsiak voltunk arra is, nem tartja-e irreálisnak, hogy a tulajdonosok az ingatlanjukért csupán néhány millió forintot kaptak, miközben a környéken az árak az elmúlt években a 10–15-szörösére nőttek. Felvetettük azt is, nem gondolja-e, hogy az önkormányzat is felelős a terület jelenlegi állapotáért.

A polgármester közleményben reagált kérdéseinkre, melyben arról írt, hogy az önkormányzat már több éve célul tűzte a görög falu területének rehabilitációját, „tekintettel arra, hogy annak eredeti kereskedelmi funkciója megfelelő kereslet hiányában évekkel ezelőtt megszűnt, és a helyébe kényszerűségből lépő, szezonális szórakozóhelyi funkció sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A terület rehabilitációja érdekében az önkormányzat a helyi építési szabályzat módosításával részben egy nagyléptékű közpark, részben lakóterület funkciót szán hosszú távon a területnek. Azon érintett ingatlanok esetében, amelyek tulajdonosaival az önkormányzat nem tudott megállapodni, az önkormányzat egyéb jogi lehetőség hiányában kisajátítási eljárás megindítására kényszerült.

Hozzátette: a kisajátítási eljárás során a hatóság által kirendelt igazságügyi szakértő határozta meg az azonnali, teljes és feltétlen kártalanítások összegét, „amelyet az önkormányzat egyetlen esetben sem vitatott”.

Nem úgy a tulajdonosok – derül ki a válaszból is. „A tulajdonosok jelentős része a kisajátítás jogalapját, illetve összegszerűségét illetően rendes, majd rendkívüli jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett a kisajátító hatósággal, illetve az önkormányzattal szemben. A közigazgatási perekben a jogalap vonatkozásában minden esetben a kisajátításról szóló határozatot helybenhagyó döntés született. A 2023. március 7-én megszületett az első kúriai döntés a kisajátítás jogalapjának a tekintetében, mely szintén helybenhagyta a hatóság, illetve a bíróság döntését” – írta a polgármester.

Értelmezésük szerint a Kúria ítélete alapján így megnyílik a lehetőség az önkormányzat által tervezett közpark megvalósítására. Bóka István arra a kérdésünkre, hogy a közpark mellett valóban 100 lakásos lakópark is épül a területre, így reagált: a közérdekű cél megvalósításához nem szükséges, önkormányzati tulajdonú terület hasznosításáról még nem született döntés, az a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzat egy korábbi közleményében úgy fogalmazott: egy nagy zöldterületet, parkot szeretnénk itt kialakítani szigorúan ellenőrzött lakófunkcióval.

Hogy összesen mennyibe került a kisajátítás, azt nem árulta el a városvezető, mondván, bírósági eljárások keretében zajlik a hatóság által megállapított kártalanítások helyességének a vizsgálata.

Kerestük a Maspedet is a kisajátítással kapcsolatban, de nem válaszoltak kérdéseinkre, és az önkormányzat sem közölt információkat azzal kapcsolatban, hogy a területen a legtöbb ingatlannal rendelkező vállalattal milyen megállapodást kötöttek, és részükről volt-e panasz vagy valamilyen feltétel a kisajátítással kapcsolatban.