Tágult az olló a kiadott építési engedélyek és a valóban megépülő lakások száma között. Míg előbbi 35 ezer körül volt tavaly, utóbbi 20 ezer közelébe csökkent – mondta el az ÉVOSZ szervezésében megvalósult, „A magyarországi lakáshelyzet áttekintése” című szakmai konferencián Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára.
A Portfolio tudósítása szerint az államtitkár a lakásfejlesztések terén kihívásként fogalmazta meg, hogy a munkaerőhiány még jelen van, de javul, elégtelen a kereslet, részben a drágább finanszírozás miatt, jelentős az alapanyaghiány és pénzügyi korlátok is fennállnak.
Fábián Gergely elmondta, hogy a családok otthonteremtési támogatási rendszerének felülvizsgálata lenne szükséges, emellett a lakhatás elérhetőségének bővítése, új alternatív tulajdonlási struktúra bevezetésével, valamint az újlakásépítések élénkítése és a hazai alapanyaggyártás bővítése. A háború miatt megemelkedett energiaárak következtében az energiahatékonysági fejlesztések ösztönzése a közeljövőben kiemelt érdek lehet.
Arra a kérdésre, hogyan alakulhat a lakáspiaci kereslet 2023-2024-ben, az államtitkár úgy felelt: 2023 erős mélypont lesz a hazai lakáspiacon.
Sokat kell dolgozni azon, hogy 2024-ben elindulhassunk felfelé, feltehetően még a jövő évben is reálárcsökkenés lesz mérhető. A CSOK kapcsán a kormánynak vannak elképzelései, emellett az állam szerepe a fejlesztésekben a piaci szereplők közti kommunikáció, a rozsdaövezetek helyzetének kezelése és a jó külföldi példák hazai alkalmazása terén kell, hogy megjelenjen
– mondta.
Az eseményen elhangzott, a 2014-es számok jöhetnek idén tranzakciószámokban, de az új építésűeknél (fele családi, fele társasházi lakás) a csökkenés a lakásállomány megújulását rontja. A használtaknál elképzelhető, de az új lakásoknál a magas alapanyagárak és egyéb kivitelezési díjak miatt nem tudnak alacsonyabbak lenni az árak, éppen ezért a prémium piac felé mozdul el az új lakások piaca, egyfajta kiváltság lesz új lakásban lakni.
