Kétségbeesett ceglédiek keresték meg a szerkesztőségünket azzal a számukra is hihetetlen hírrel, hogy egy jogerős bírósági ítélet két játszótéri sportpálya bezárására és lebontására kötelezte az önkormányzatot, amiért zavart két szomszédot a „dühöngőben” pattogó labda zaja.
Két megkeseredett ember több száz gyerek és család sportolási, kikapcsolódási lehetőségét veszi el
– írták nekünk.
Cegléden, a Köztársasági úti focipályánál fogad a helyi önkormányzati képviselő, Rimóczi Gábor és a két házzal odébb lakó Smahajcsik Péter. Az előző önkormányzati választáson még egymás ellen csatáztak a képviselői helyért, Rimóczi fideszes képviselő, Smahajcsik pedig, ahogy fogalmazott, az egyik legnagyobb antifideszes, most mégis együtt küzdenek a focipálya megmentéséért. A Fidesznek itt is kétharmada van, legalább is számszakilag, mert eljött a szomszéd körzet fideszes képviselője, Ferenczi Norbert is, de mindhárman egyöntetűen állítják, hogy az önkormányzat és a városvezetés pártállástól függetlenül áll ki a focipályák megtartásáért az itt élőkkel együtt.
Értetlenül nézünk a képviselőkre, hogy mi lehetett itt a zavaró zajhatás, különösen, mert a pálya (amelynek tervezett lebontásáról először a Telex írt) nincs körbeépítve, a közvetlen közelében nincsenek is házak, tehát a ricsaj sem verődhetne vissza.
– A labda pattogása – válaszolja Smahajcsik Péter, aki már ötven éve él itt. Mutatja is, hogy hol lakik az, akit ez annyira zavart, hogy bíróságon harcolta ki a pálya bezárását. A háza nagyjából 25–30 méterre lehet a pálya sarkától.
– Korábban fémkerítés volt itt is meg a másik pályán is, de pár éve az önkormányzat lecserélte műanyagra, hogy ne legyen olyan hangos, megmagasította a kerítést és korlátozta a nyitva tartását is – mondja Rimóczi Gábor, akit tíz éve már felkeresett a fogadóóráján a panaszos, és akkor is a pálya lebontását követelte.
– Itt, a pálya mellett van Cegléd legnagyobb óvodája. Valószínűleg zajosabbak, mint a focizó fiatalok. Ha az óvodát is feljelenti, akkor a bíróság azt is bezáratja? – teszi fel a költői kérdést Ferenczi Norbert.
Ahogy álltunk a 40 éves múltra visszatekintő pálya mellett, ahol több generáció focizta végig a nyarakat, spontán fogadóóra alakult ki, megálltak az emberek megvitatni, hogy mit lehet tenni. Mindenki aggódott a pályáért, hogy hova tudnak lemenni labdázni a gyerekek. A labdapattogás zaja az általunk megkérdezett szomszédok közül senkit sem zavart. Egy négygyerekes anyuka felinvitált a pálya melletti házban levő lakásába, hogy az erkélyről készíthessünk pár fotót.
– Három műszakban dolgozom, így sokszor nappal alszom. De még nyitott ablaknál sem zavaró, ha fociznak vagy kosaraznak a pályán, még az óvoda is hangosabb annál – mondja, miközben az erkélyről nézzük a dühöngőt.
– Lehet hallani a labda pattogását, de csak akkor, ha arra figyelek – magyarázza a fia, Dani, aki régebben sokat járt le focizni a barátaival, és most újra visszatérne. – Van egy lapos kosárlabdám, veszek egy pumpát és majd pattogtatom a járdán – teszi hozzá dühösen.
Hogy a feljelentő szomszédról miket mondanak a környékbeliek, azt inkább nem is idéznénk. Hétvégén összesen három tiltakozó megmozdulást, flashmobot szerveztek a pálya mellé, tömeges labdapattogatással, száznál is több résztvevővel.
A hangulatot Tibor oldja, aki egy hatalmas fejszét lóbálva kérdezi félig tréfásan, hova is kell menni kopogtatni. A tagbaszakadt férfi egy barátja telkéről jött meg éppen, ahol a nyárfákat ritkították, és nem tudta kihagyni ezt a poént. Tibor helyett inkább mi magunk kopogtattunk, vagyis inkább csöngettünk a szomszédnál, hogy megismerhessük a szempontjait, de nem nyitott ajtót. Kerestük az ügyvédjén keresztül is, eredménytelenül.
Megyünk tovább a másik bezárt focipályához, ami pár száz méterrel odébb, a volt tiszti lakótelepen található. Ezt is negyven éve a házakkal együtt építették. Itt is műanyag kerítés van a fémrács helyett, a kapu felőli oldalaknál viszont közelebb vannak a házak, pár méterre áll az oldalfaluk, igaz, ablakok erre nem nyílnak. A reakciók viszont hasonlóak, mint a másik pályánál, és nemcsak a fiatalok, hanem a nagymamák is dühösek. Felháborítónak tartják, hogy elveszik a dühöngőt. Itt is lakik ugyanis egy olyan szomszéd, aki mindent megtett, hogy bezárják a helyet.
– Ide szoktam levinni az unokámat, itt szoktunk labdázni a többiekkel. Hova tudom vinni ezután? – kérdezi tőlünk Mucska Anna, aki közvetlenül a focipálya melletti házban lakik, de szerinte egyáltalán nem zavaró a labdázás zaja, és a szomszédjai is hasonlóan vélekednek.
– A pályát zárhatóvá tettük, hogy este ne legyen hangoskodás, az egyik itt lakónak adtuk a kulcsot, reggel ő nyitja, este pedig zárja a dühöngőt – mondja Rimóczi Gábor, aki szerint nemcsak az itt lakók használják a két, bezárásra ítélt pályát, hanem a környékbeli iskolák is, mert helyhiány miatt rendszeresen itt tartják a tornaórákat.
Hogy teljes képet kapjunk a kis magyar abszurdról, elkalauzoltak minket egy harmadik, játszótéri focipályára. Bár nem vagyok hangmérnök, nem nehéz megállapítani, hogy erről a pályáról szűrődhet be a legtöbb zaj a lakásokba: mind a négy oldalról ötemeletes panelházak veszik körül, valamennyi ablak és erkély a játéktérre néz, az egyik oldal talán csak öt méterre van a kerítéstől. Ahogy nézzük és fotózzuk a dühöngőt, egy aggódó kisfiú szólít meg minket: „Mikor zárják be ezt a pályát?”
– Ezt nem fogják bezárni – nyugtatja meg Rimóczi képviselő, megkönnyebbült sóhaj a reakció. – Érdekes, itt senki nem panaszkodott a zajhatás miatt – teszi hozzá.
Ebből pedig egy olyan határozat született, ami alapján az összes lakóövezeti hangosabb sportpályát, játszóteret be lehetne záratni, sőt az összes nagyobb zajjal járó tevékenységet be lehet tiltani. A bíróság ugyanis minden egészségügyi határértéket meghaladó zajhatást szükségtelen zavarásnak minősített, melytől a polgári törvénykönyv szerint mindenkinek tartózkodnia kell, és amelynek tűrésére a felperesek még időlegesen vagy alkalmanként sem kötelesek az év semelyik szakaszában, semelyik napszakban.
A szükségtelen zavarástól való tartózkodás kötelezettsége mindenkire kiterjedő abszolút tilalmat jelent: mindenki számára tilos a mást szükségtelenül zavaró tevékenység
– vezette le az ítélőtábla.
Az önkormányzat hiába érvelt az ott lakók egészséges életmódhoz, a testedzéshez és a sportoláshoz való jogával, a bíróság szerint ezt még csak nem is mérlegelhetik ebben az esetben. Az ítélet indoklásában ez olvasható:
„Az érdekek egybevetésének és mérlegelésének nincs helye, amikor egyértelműen megállapítható a sérelmezett zavaró hatás szükségtelensége, és nincs lehetőség a zavarás szükségtelen jellegének kiküszöbölésére. Ez a helyzet abban az esetben, ha a zavaró zajhatás meghaladja az egészségügyi határértéket, és nincs olyan műszaki lehetőség, amellyel a zaj az egészségügyi határérték alá csökkenthető. Ezért
a perben nem kellett egybevetni és mérlegelni, hogy milyen jelentőségű érdek fűződik a felperesek zavartalan lakáshasználathoz fűződő jogának érvényesüléséhez mások egészséges életmódhoz, testedzéshez és sportoláshoz fűződő jogának érvényesülésével szemben. Az egészségügyi határértéket túllépő zajhatásban megnyilvánuló szükségtelen zavarás birtokháborítást valósít meg, és sérti a felperesek pihenéshez, valamint a magánlakáshoz fűződő személyiségi jogait. (…) A felperesek zavartalan lakáshasználathoz, magánlakáshoz és pihenéshez fűződő jogainak érvényesülése csak a zaj forrásának a megszüntetésével érhető el
– indokolt a Fővárosi Ítélőtábla, amely szerint a jövőben csak úgy garantálható a felperes szomszédok jogainak érvényesülése, ha az önkormányzat elbontja a labdázókat.
Nemcsak a bíróság érvelése meghökkentő, amelyben levezetik a játszótéri labdázás és zsibongás szükségtelen zavarásának mivoltát, mellyel olyan súlyú birtokháborítást követnek el a gyerekek és a fiatalok, hogy egyenesen le kell bontani a labdázójukat, hanem az is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a határozatában (egész pontosan az azt ismertető közleményükben) folyamatosan a régi Polgári Törvénykönyvre (1959. évi IV. törvény) hivatkozott, amit kilenc éve váltott fel az új Ptk., vagyis a régi már 2014 márciusa óta nincs hatályban, miközben a pereskedés csak 2017-ben kezdődött. Meg is kérdeztük a Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkárságtól, hogy mi ennek az oka, ahonnan a következő választ kaptuk: „A jogviszony létrejöttéről, ahhoz kapcsolódóan az alkalmazandó anyagi jogszabályról az anonimizált határozatból tájékozódhat”.
A felperesek ügyvédje szerint a bírósági ítéletben szereplő pályákból sok lehet még az országban, és természetesen egyáltalán nem kizárt, hogy másokat is zavarnak az ebből adódó zajártalmak.
A zajhatások formája rendkívül változatos. Gondolhatunk itt a labda és – főként a régebbi konstrukciójú pályák esetén – fémből készült kerítés találkozására, mely a rúgás erejétől is függ, de mindenképpen hangos és intenzív, megemlíthetjük a játékkal járó kiabálást és sok esetben a pályán vagy annak környékén hangosan hallgatott zenét is.
Amennyiben a zajhatás az egészségügyi határértéket átlépi, a szükségtelen zavarás megállapítható. Az egészségügyi határértéket túllépő zajhatásban megnyilvánuló szükségtelen zavarás birtokháborítást valósít meg. Itt két lehetőség van a bíróság szerint: meg kell vizsgálni, lehet-e valamilyen módon határérték alá csökkenteni a zajhatást, amennyiben nem, akkor meg kell azt szüntetni, jelen esetben a sportpálya bezárásával – magyarázta a 24.hu-nak Nemesszeghy Aurél.
A város polgármestere szerint az ítélet felülvizsgálatát kérik a Kúriától.
– Mindenképpen szeretnénk elkerülni a sportpályák lebontását, ezért a bontás felfüggesztését kérjük a Kúria döntéséig – mondta a 24.hu-nak Csáky András független polgármester, aki szintén nagyon sajnálná, ha a több száz gyerek sportolását biztosító, évtizedek óta meglévő pályákat le kellene dózerolni két szomszéd miatt.
