A Klubrádióban Polónyi István oktatáskutató azt mondta, a pedagógusok közalkalmazotti státuszának megszüntetése, a tantestületek jogainak visszavágása a tanárok megregulázásról szól. A most bevezetendő köznevelési foglalkoztatotti jogviszony eddig nem létezett, az is bizonytalan, pontosan mit takar, de az irány nem újdonság, a kormány mára teljesen szétverte a közalkalmazotti foglalkoztatást, mindent kiszervezett: 2020-ban a szakképzést, a kultúrát, 2021-ben a kutatókat, nemrég az egészségügyet.
A szakember úgy vélte, a pedagógusok olyan közfeladatot látnak el, amely minden mozzanatát az állam szabályozza, a kormány mégis a tanárokra akar kényszeríteni egy munkaerőpiac-szerű teljesítményértékelésen alapuló foglalkoztatást. Noha korábban az életpályamodell – Hoffmann Rózsáék csodaszere – megbukott, most is ezt találták ki. Polónyi István szerint a közzétett törvénytervezet szerint a tantestületek helyett az igazgató vagy a fenntartó döntene olyan kérdésekben, mint az SZMSZ módosítása, a pedagógiai program vagy a tanulók fegyelmi ügyei. Ez a fajta fentről irányítás, hogy minden döntést kivesznek a közösségek kezéből sem újdonság, de
a kívülről a rendszerre erőltetett diktatórikus foglalkoztatás teljesen elriasztja az embereket ettől a pályától.
Az oktatáskutató szerint a kormány nem fél a pedagógusoktól, nem keres kompromisszumot, noha a dolgot a gyerekek sínylik meg. Polarizálódik a rendszer, a felső középosztály külföldre, jól finanszírozott egyházi iskolákba, a politikusok tandíjas magániskolákba járatják a gyerekeiket. A többiekre meg maximum vigyáz majd a takarítónő – tette hozzá.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az InfoRádióban szintén bírálta a kormány tervezetét, szerinte az bosszú a tiltakozó akciókért, hasonló a folyamat, mint az orvosoknál. Totyik Tamás szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével nagyon sokat veszítenek, megszűnik a felmentési időre vonatkozó kedvezmény.
Azt előrelépésnek nevezte, hogy most megkapták a jogszabályt, úgy vélte, ez arra utal, hogy hosszabb egyeztetésre készül a kormány, amelynek már az Európai Bizottság is tudtára adta, ha ez elmarad, nem kapja meg az uniós forrásokat.
Totyik Tamás úgy véli, van elmozdulás, pozitív a költségvetési törvény módosításában, hogy azok az intézmények, amelyek nem veszik ki részüket a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók fejlesztéséből, alacsonyabb normatív támogatást kapnak, de arra kíváncsiak, hogy ez szektorsemlegesen, vagy csak az állami oktatási intézményekre fog-e vonatkozni, mert ez a jogalkotó szándékából nem derül ki – tette hozzá.
