Nagyon úgy tűnik, hogy a mindenkori kormány úgy gondolja, gyengíteni kell az orvosokat, hogy véghezvigyék a rendszerszintű átalakításokat – akár ez is lehet a következtetése az elmúlt közel egy hónapban történteknek, amelyek oda vezettek, hogy a több mint 40 ezer aktív orvos tagságával megerősített Magyar Orvosi Kamara (MOK) jogköreit egy nap alatt jelentősen megkurtította a kormány. Azt nem lehet mondani, hogy a lépés teljesen váratlan lett volna, a gyorsasága viszont mindenképp meglepő.
Gyurcsány is eltörölte, de szétverni nem tudta a kamarát
Korai még erre reagálni
– ezt mondta február 5-én tartott sajtótájékoztatóján Takács Péter arra a kérdésünkre válaszolva, hogy tervezik-e az orvoskamarai működés átalakítását a kötelező tagság megszüntetésével, miután az államtitkár arról beszélt, nem az orvostársadalom egészével, hanem a kamarával van konfliktusuk.
Egészségügyi kamarából három van, ha valamelyik valamilyen sugallatnál fogva nem mutat együttműködési képességet, nem gondolnám, hogy a másik kettőt is górcső alá kéne venni – tette hozzá válaszában az egészségügyért felelős államtitkár, aki a működésben következetességet várt a MOK-tól, és azt, hogy ne rögtön ágyúval lőjön verébre.
Mint emlékezetes, Takács Péter egy nappal az után tartott sajtótájékoztatót az Országos Mentőszolgálat igazgatójával, hogy február 4-én a Magyar Orvosi Kamara küldöttközgyűlése úgy döntött, nyomásgyakorló akciókra buzdítja az orvosokat. A háziorvosokat az ügyeleti szerződésük alá nem írására, a kórházi orvosokat pedig az önként vállalt túlmunka felmondásának letétbe helyezésére ösztökélte.
Az azóta eltelt több, mint húsz nap alatt a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara egymásnak feszülése odáig vezetett, hogy a parlament tavaszi ülésszakának első napján olyan törvénymódosítást nyújtott be Semjén Zsolt, amely a MOK jogosítványainak jelentős csorbítását, többek között a kötelező tagság megszüntetését indítványozta.
Mivel a másik két egészségügyi – a gyógyszerészi és a szakdolgozói – kamara működéséhez nem nyúltak Pintér Sándorék, a járvány óta rohamtempóban zajló egészségügyi átalakítást folyamatosan véleményező és kritizáló kamara hangjának elcsöndesítése, nyomásgyakorló erejének gyengítése.
Egyébként nem mindenhol kötelező az orvoskamarai tagság ahhoz, hogy praktizálni tudjon az orvos. Ausztriában és Németországban az, Észak-Európában és az angolszász országokban azonban más gyakorlat dívik. Utóbbiakban egy kvázi állami intézmény működik az orvoskamara mellett, amelybe kötelező a regisztráció, a nélkül nem végezhető gyógyító tevékenység.
A törvénymódosítás híre után mindenki emlékeztetett arra, hogy a döntés nem példa nélküli, korábban egy baloldali kormány is kurtította a MOK jogköreit. Szintén egy jelentős egészségügyi átalakítási hullám közben döntött a második Gyurcsány-kormány arról, hogy megszünteti a kötelező kamarai tagságot, amiről először 2006 májusában az azóta bezárt Népszabadság adott hírt. A kötelező tagság eltörlése végül 2007-ben lépett életbe (ebben az évben lett Kincses Gyula, a MOK jelenlegi elnöke Gyurcsány Ferenc egészségügyi államtitkára is), akkor Éger István volt a MOK elnöke, aki megkeresésünkre azt mondta, nagyjából a tagság 20 százalékát veszítette el akkor a kamara.
– Ez akkor sem úgy működött, hogy aki akart, az kilépett, hanem úgy, hogy
a törvény szerint adott napon a kamara valamennyi tagja megszűnt tag lenni, tehát a létszám ténylegesen lenullázódott.
Ha valaki továbbra is tag szeretett volna maradni, akkor annak nyilatkozatot kellett tenni erről, vagyis újra be kellett lépnie – magyarázta a volt elnök, aki hozzátette: ezt a „macerás” procedúrát annak idején a 42 ezer tagból 35 ezren megtették, amit nagyon jó eredménynek tartottak. A következő évek alatt még néhány ezer orvos lemorzsolódott a tagságból, de így is több, mint 30 ezer fős volt a MOK, amikor 2011-ben az akkor már Fidesz vezette kormány visszaállította a kötelező tagságot.
A MOK kötelező tagságának megszüntetése anyagilag is jelentős érvágás lehet a köztestületnek: aminek jelentős része az apparátus fenntartására megy el. De nem csak anyagilag fájhat Kincses Gyuláéknak a kormány döntése, ami hosszabb távon súlytalanná teheti az elmúlt közel négy évben a hangját folyamatosan hallató MOK-ot, amely jelentős érdekképviseleti munkát végzett például a 2020-as jelentős orvosbéremelésért, amelyet összekötöttek a hálapénz eltörlésével.
A kamara jogosítványai közé nemcsak jogszabályok és tervezetek véleményezése tartozott eddig, hanem az orvosok ellen indított etikai eljárások lefolytatása, és feladata volt a szakmai, etikai normák kialakítása és betartatása is a tagokkal. A MOK elnöksége, ha bármiféle akcióról döntött, rövid idő alatt össze tudta hívni, vagy éppen tájékoztatni a tagságot, esetleg egy-egy ügy kapcsán kikérhette a tagság véleményét. Azok a tagok, akik most nem nyilatkoznak tagságukról, vagyis kilépnek a MOK-ból, azok az elnökség számára elérhetetlenek lesznek, mert törölni kell őket a tagnyilvántartásból.
Éger: Amit most a MOK csinál, az méltatlan és nem vállalható
A 2007-es kötelező tagság eltörlése sem volt előzmény nélküli, az orvoskamara már akkor is erőteljes nyomásgyakorlásba kezdett, igaz „csak” kommunikációs szinten. Éger Istvánék már a 2004-es uniós csatlakozáskor folyamatosan jelezték, ha nem rendeződnek az orvosbérek, komoly elvándorlási hullám veszi kezdetét. Ezt a politika olyannyira riogatásnak vette Éger szerint, hogy Gyurcsány Ferenc programjában szerepelt mindhárom egészségügyi kamara kötelező tagságának megszüntetése.
Azt gondolták, hogy ezzel szétszórják az egészségügyi dolgozókat, de ez nem sikerült
– mondta Éger István.
Ahogy most is, úgy a második Gyurcsány-kormány drasztikus lépésének hátterében is jelentős egészségügyi átalakítás állt. A Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter nevéhez fűződő csomag az egész rendszer átalakítását jelentette, és olyan társadalmi feszültségeket generáló döntések övezték, mint az egészségügyi rendszer indokolatlan terhelésének megakadályozására bevezetett 300 forintos vizitdíj és kórházi napidíj. Átalakították a kórházi struktúrát: súlyponti és területi kórházakat jelöltek ki, és több intézményt végleg be is zártak. Ehhez az átalakításhoz fűződik a patikaliberalizáció is, valamint bevezették a dobozdíjat is, vagyis hogy az ingyenes gyógyszerek után is 300 forintot kellett fizetniük a betegeknek.
A Magyar Orvosi Kamarát 2003 és 2019 között vezető Éger István szerint a kormány 2023-ban valamennyire más helyzetben csorbít a MOK jogain. A kormány most azért lépett ilyen drasztikusan, mert a MOK helytelen eszközökhöz folyamodott – vélte a volt elnök, aki azonban hangsúlyozta: nem ért egyet a kormány döntésével sem, de azt érti, hogy
a kormány bosszús és példát akar statuálni, mert amit most a MOK csinál, az méltatlan és nem vállalható.
Azt az orvoskamara elnöksége is folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem a február 1-jén Hajdú-Biharban elindult és az Országos Mentőszolgálat által koordinált új ügyeleti rendszer ellen lépnek fel. Azért buzdítják a háziorvosokat az ügyeletei szerződés alá nem írására, hogy rendszerszintű problémákra hívják fel a figyelmet és hogy újra tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a döntéshozókat.
Néhány nappal ezelőtt lapunknak a MOK Győr-Moson-Sopron vármegyei kamara területi szervezetének alelnöke azt hangsúlyozta, a háziorvosok tudják, hogy az egészségügyi alapellátási ügyeletre szükség van, és az a betegek érdekében áll. Mint mondta, a kritikus hozzáállás nem cél, hanem eszköz. Annak érdekében alkalmazzuk, hogy az alapellátás finanszírozási hibáit korrigálják, illetve a rezsikompenzáció megtörténjen. Leszögezte azt is, hogy az egészségügyi kormányzat intézkedéseivel van bajuk, amelyek szerintük nem szolgálják a hazai egészségügy rendbetételét, „sőt tovább rontják a lakosság helyzetét.”
Abban Éger István is egyetért, hogy több rendezetlen probléma továbbra is megoldásra vár az egészségügyben, de szerinte nem lehetett volna ezekkel a nyomásgyakorlási módokkal eképpen élni. Mint fogalmazott, az „ügyeleti cirkusz” óriási kárt okoz, miközben más problémák megoldását akarják kikényszeríteni. Az egészségügyben továbbra is vannak rendezetlen problémák, a szakdolgozók hiánya például nagy nehézségeket okoz, amelynek következtében az ellátás nem zavartalan. Lelkileg, pszichésen is problematikus a helyzet az amúgy most már jól fizetett orvosok számára is – mondta a volt elnök, aki szerint azonban a MOK elnöksége fellázította a tagságot, hogy más megoldatlan ügyek miatt (például az alapellátás finanszírozása, vagy a rezsiproblémák) egy másik ügyben mutasson ellenállást.
A problémákat valóban meg kell oldani, de nem úgy, hogy veszélyeztetnek egy fontos lakossági szolgáltatást, hanem értelmes tárgyalással
– tette hozzá az orvos.
Éger István utalt arra az esetre is, ami a napokban tovább szította az ellentétet a kamara és a minisztérium között: etikai panasszal éltek egy háziorvos ellen, aki szerinte kollégáit szabályszerűen tájékoztatta az új ügyeleti rendszerről és arról, hogy az ügyelet jogszabály szerint is kötelező, azt teljesíteni kell. Az ügy háttere nem világos, annyi viszont biztosnak tűnik, hogy etikai eljárás nem indult a szóban forgó háziorvos ellen, egyelőre csak panasszal éltek vele szemben.
A kamara volt elnöke szerint a panasz is téves út:
Az ügyelet alapvető közellátás, amit így is, úgy is kikényszerít az állam. A betegségek nem hétfőtől péntekig vannak munkaidőben, ezt tudomásul kell venniük az orvosoknak. Aki orvos, annak ügyelnie kell
– így Éger István.
A Győr-Moson-Sopron vármegyében mentőorvosként dolgozó Éger István elmondása szerint napi szinten tapasztalja, hogy a megyei kamarai vezetők sms-sekkel, e-mailekkel és Facebook-üzenetekkel próbálják rávenni a vármegye háziorvosait, hogy ne írják alá ügyeleti szerződésüket az Országos Mentőszolgálattal. Azt Éger István is elismeri, hogy nem azért csinálják ezt, mert nem akarnak ügyelni, hanem például rezsitámogatást, az indikátorrendszer megváltoztatását akarják kikényszeríteni az ügyeleti szerződés megtagadásával. Ezekben az ügyekben azonban a kormány a nyomásgyakorlás ellenére sem kezdeményezett tárgyalást – hívta fel a figyelmet.
Érthetőnek tartja a politikai haragot, de szerinte a kormány nem a megfelelő eszközhöz nyúlt, a kötelező kamarai tagság megszüntetése kontraproduktív:
– Azoknak sem lesz jó, akik most úgy gondolják, hogy a megszüntetéssel példát statuálnak, mert ezzel az orvosok egy részét garantáltan magukra haragítják. Másrészt: Magyarországon az orvoskamara az egyetlen olyan intézmény, amely valamennyi gyógyítót kvázi kötelezően összefog.
Ha a tagsági kötelezettséget és a feladatköreit megszüntetik, illetve megkurtítják, akkor rendezetlenné, anarchikussá válhat az orvosok helyzete. Kontroll nélkül jöhetnek a varázslók, kuruzslók.
– jelentette ki Éger István, aki a február 4-ei közgyűlésen egyébként nemmel szavazott a nyomásgyakorló akciókra. Azt nem tudja, hogy a kamarai tagság hova húz majd, de azt sem meri kijelenteni, amit a MOK elnöksége rendre hangoztat, hogy elsöprő többség állna Kincses Gyuláék mögött.
