„Semmi sem volt igaz abból, amivel a kormány megindokolta a kata szigorítását?” Ezzel a címmel nyújtott be kérdést a pénzügyminiszternek Vadai Ágnes. A DK politikusa idézte Varga Mihálynak államtitkára korábbi válaszát, illetve lapunk cikkét, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai, válaszai alapján vázolta fel, miként reagáltak a vállalkozók a törvény átírására, pl. a szigorítás miatt a katázó egyéni vállalkozók 64,8 százaléka szorult ki a kedvező adminisztrációs és adózási lehetőséget kínáló rendszerből,
A miniszter helyett ezúttal is helyettese, Tállai András válaszolt. Cikkünk egyetlen állítását sem cáfolta érdemben, csak a változtatás (szigorítás) előnyeit ecsetelte. Megismételte, hogy a kata eredeti célcsoportját döntően a lakosságnak értékesítő, önfoglalkoztató vállalkozók alkották, az adónem átalakítására azért volt szükség, mert számos területen nem eredeti céljának megfelelően használták az adónemet, hanem nagyobb cégek alvállalkozóiként, rosszabb esetben munkaviszony kiváltására.
Szerinte a kata új szabályozása a korábbiaknál is kedvezőbb feltételeket biztosít a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak, így az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig kínál nekik egyszerű, kedvezményes adózási módot. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint. Tállai András szerint az átalányadózás átalakításával megfelelő megoldást alakítottak ki azoknak az önfoglalkoztató egyéni vállalkozóknak is, akik az ellátási láncba bekapcsolódva beszállítóként, alvállalkozóként tevékenykednek. Mint írta, a magyar adópolitika legfőbb célkitűzései is változatlanok:
- a munkát terhelő adók csökkentése,
- az adórendszer egyszerűsítése,
- a gazdaság fehérítése.
Az önfoglalkoztatók adózási környezet – példáula kata, átalányadó – megújítása is ennek része volt, tette hozzá az államtitkár.
