A szocialista Harangozó Tamás kérdezte arról a legfőbb ügyészt, hogy az áll az úgynevezett kecskeméti KSE-ügy. Felidézte, hogy a KSE Kft. gazdálkodásával összefüggésben már folyamatban volt a büntetőeljárás, amikor 2016-ban feljelentést tett Király József MSZP-s önkormányzati képviselő egy 54 milliós céltámogatás felhasználása miatt, ami azonban nem szerepelt a vádiratban, mert Polt Péter korábbi tájékoztatása szerint annál a szerződésnél nem találtak „bűncselekményre utaló körülményt”.
Az ügyészség bírósághoz benyújtott vádirata szerint 452 millió forintot utaltak ki a KSE Kft.-ből fiktív számlákon keresztül, illetve mintegy 350 millió forint a felszámolói követelés, de az ügyészségnek nem sikerült kiderítenie, ebből a sok százmillió forintból mennyi jutott el végül a KSE játékosokig és mennyi pénz tűnt el – írta Harangozó Tamás, aki az alábbi kérdésekre várt választ a legfőbb ügyésztől.
- Hogy áll a hivatkozott büntetőeljárás?
- Milyen fontosabb eljárási cselekményekre került sor az évek alatt, milyen bizonyítási eszközöket mutatott be az ügyészség?
- Továbbra sem merült fel bűncselekmény gyanúja az 54 millió forint ügyében? Mi alapján zárta ki kategorikusan ennek lehetőségét az ügyészség?
- Mikor várható az ügy jogerős lezárása?
A „Hogy áll az évek óta húzódó, sajtóhírek szerint a kecskeméti városházáig is elérő KSE-ügy?” című kérdésre Polt Péter azt válaszolta, hogy a büntetőügy a Szegedi Járásbíróságon jelenleg is tart, elsőfokú ítéletet még nem hirdettek. Az ügyészség a vádiratban összesen mintegy 140 tanú kihallgatását, vallomásuk felolvasását, okiratok és titkosan beszerzett adatok ismertetését, igazságügyi könyvszakértő meghallgatását indítványozta, amely alapján a járásbíróság a bizonyítási eljárást nagyobbrészt már lefolytatta.
Polt Péter szerint a 59 milliós önkormányzati támogatással kapcsolatban olyan új tény/körülmény a bírósági eljárásnál nem merült fel, amely bűncselekmény megállapítására lehetőséget adna. A legfőbb ügyész szerint a
büntetőügy jogerős befejezésének időpontja nem határozható meg.
A Szegedi Járási Ügyészség egyébként hat ember ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Kecskeméti Sportegyesületeket Működtető Kft. gazdálkodásával összefüggésben. Az éves szinten több tízmilliós és túlnyomó részt önkormányzati támogatásból működő cégnél a sportolókat általában minimálbéren foglalkoztatta munkaszerződésekkel,
mivel a magasabb fizetési igényekhez kapcsolódó közterhek megfizetéséhez megfelelő anyagi fedezettel nem rendelkeztek. A konstrukció működtetéséhez kellettek olyan cégek is, amelyek fiktív számlákat állítottak ki, amelyek ellenértékét a KSE Kft. átutalta. A készpénzt a cégvezetők felvették, viszzajuttatták a KSE Kft. ügyvezetőjének, aki abból fizette a sportolókat, az adók kikerülésével.
