Belföld

Jeszenszky–Jeszenszky-vita háborúról, Trianonról

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Az egykori külügyminiszter reagált fia írására.

Oroszország nem győzhető le? És Ukrajna igen?

Az egykori külügyminiszter, nagykövet a Magyar Nemzetben ezzel a címmel reagált Jeszenszky Zsolt korábban szintén ott megjelent, Oroszország nem győzhető le című írására. Azt ugyan a korábbiaknál higgadtabbnak, de az Egyesült Államokkal szemben – amit pedig fia nagyon alaposan ismer – rettenetesen igazságtalannak tartja.

Jeszenszky Géza képtelen állításnak nevezi, hogy Amerika gyöngíteni akarja az EU-t, hogy az ottani kapitalizmus rosszabb, mint a többi, és hogy Zelenszkij elnök ne a békéről beszélne, folyamatosan. Nagy tévedésnek tartja, hogy

Ukrajna puszta létével fenyegette Oroszországot. Ellenkezőleg, a mai Oroszország fenyegeti Ukrajna létét,

Azt is, hogy a békeellenesek tartják a határokat sérthetetleneknek, hiszen a Helsinki Záróokmány szerint békés úton, megegyezéssel, az európai határok megváltoztathatók. Jeszenszky Géza azt írja,

Ha 1991-ben Kravcsuk ukrán elnök azt üzente volna Antall Józsefnek, hogy „minek nekünk 150-200 ezer magyar a magyar határ mellett, ha akarjátok, vigyétek” (Raffay Ernő lépten-nyomon ezt hirdeti), aligha utasítottuk volna vissza.

Az egykori diplomata hosszan elmagyarázza, miért tévednek a trianoni párhuzammal érvelők, majd azt írja, bár nem Zsolt fia találta ki,

hogy Oroszország kénytelen volt katonai agresszióval védeni meg jogos nemzeti érdekeit, de azonosul ezzel az abszurd nézettel.

Nem osztja Jeszenszky Zsolt nézetét abban sem, hogy

a derék hazai konzervatívoknak nem is szabad megbocsátaniuk az oroszoknak.

Emlékeztet rá, a XX. századi bűnöket a szovjet vezetők követték el, nem az orosz nép, ugyanakkor idézi Antall Józsefet, aki Borisz Jelcin idején jó viszonyt ápolt Moszkvával, mégis úgy vélte, naiv az, aki azt hiszi, hogy

Oroszország lemondott a közép-európai térségben vitt szerepéről.

Szerinte Putyin Oroszországa nem mondott le Nagy Péter és a többi cár céljairól, és bár senki sem gondolja, hogy valaha kitűzik az ukrán zászlót a Kremlre, de az Ukrajnát segítő demokráciák nem is ezt akarják, hanem arról meggyőzni Oroszországot, hogy fegyverrel nem érdemes fenyegetni és megtámadni egyik szomszédját sem.

Ez az európai béke alapfeltétele.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik