A kormány alaposan átírta annak a szabályait, miként lehet kirúgni a tanárokat. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett, péntektől hatályos rendelet felülírja a törvényeket, amelyek szerint a rendkívüli felmondás határideje az okról valós tudomásszerzés utáni 15. nap. A pedagógusokra ez mostantól nem érvényes, ha engedetlenek, velük mostantól jóval később is közölhetik, hogy felmondanak nekik.
Ez nagyon durva brigantiság.
Így reagált a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a rendeletre. Nagy Erzsébet szerint ez már a visszaélésszerű jogalkotás kategóriája. Mostantól előállhat az a helyzet, hogy valakivel letaníttatják az évet, aztán majd a nyári szünetben szépen megkapja a felmondását. Az érdekképviseleti vezető szerint így a korábbi engedetlenséget is szankcionálni tudják, amivel a kormány még inkább félelemben tudja tartani a pedagógusokat. Mindezt a Spirit FM Aktuál című műsorában azzal egészítette ki, hogy az elképesztő rendelet miatt felvették a kapcsolatot a jogvédőkkel, alkotmányossági aggályaik miatt megvizsgálják, van-e jogi lehetőség arra, hogy megtámadják a döntést. Kollégáinak azt javasolta, csak az álljon bele a polgári engedetlenségbe, aki letétbe helyezi felmondását. A többiek válasszák az általuk korábban javasolt sztrájkformákat.
Végtelenül cinikus és embertelen rendelet
A PDSZ szerint a rendelettel a kormány elismeri a súlyos tanárhiányt, hiszen milyen súlyos lehet az a kötelezettségszegés, ami után még egy egész tanévet le lehet dolgozni. A szakszervezet mélységesen elítéli, hogy a háborús veszélyhelyzet leple mögé bújva, rendeleti úton próbálják a sztrájkjog ellehetetlenítése után polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat megfélemlíteni.
Ezzel a végtelenül cinikus és embertelen rendelettel – visszamenőleges hatállyal is – meghosszabbítják annak a határidejét, hogy valakivel szemben a munkáltató az azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés jogát gyakorolja.
A PDSZ a módszert rendőrállaminak tartja, szerinte azzal ismét azt bizonyítják, hogy nem az oktatás problémáinak megoldására, hanem arra koncentrálnak, hogy a külvilág számára érzékelhető munkabeszüntetéseknek a követelések teljesítése nélkül legyen vége,
nehogy aztán más kizsákmányolt foglalkozási csoport is a munkabeszüntetés eszközéhez folyamodjon. (…) Látható, hogy a kormány ingerküszöbét egyedül a munkabeszüntetések érik el.
A PDSZ javasolja a kollégáknak, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, mert akkor a kormány eléri célját anélkül, hogy egyetlen lépést is tenne a közoktatás helyzetének javításáért.
Közösségi oldalán a Tanítanék Mozgalom is bírálta a rendeletet. Azt írták, mélységesen elszomorító, hogy a tanárok életének megkeserítése helyett a kormány nem a pozitív változásokat előidéző intézkedésekbe fektet energiát, nem ismeri fel, hogy romboló hozzáállása az országot teszi tönkre.
PSZ: Ezer sebből vérzik a rendelet
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a rendelet azt sugallja, a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok meghátrálásra kényszerítették a kormányt, a 29 pedagógus kiállása bizonyította, nem lehet egy egész tantestületet kirúgni a pedagógushiány közepette. Ugyanakkor a szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, hiszen az jelenleg május végéig tart, miközben a tanárokat akár 2024. augusztus 1-jei kirúgással is fenyegeti, miközben a háborús veszélyhelyzetnek eddig sem volt, ezután sem lesz köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához!
Mivel a rendelet azokra is vonatkozik, akik 2023. január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben, felhívják a figyelmet, hogy a visszamenőleges hatály minden alapvető jogot sért. A PSZ szerint az, hogy a rendkívüli felmondástól a munkáltató kár el is tekinthet az oktatás zavartalansága érdekében, azért beszédes, mert beismeri, hogy például egy kémiaszakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni. A rendelet megjelenése után a PSZ úgy döntött csatlakozik a PDSZ által január 23-ától meghirdetett egyhetes sztrájkhoz, ugyanis korábban azt ígérte, addig nem hagyja abba a tiltakozó akciókat, amíg nem teljesülnek a pedagógusok követelései.
Mint korábban megírtuk, a Belügyminisztérium a „közoktatási intézmények zavartalan működésével” magyarázta a rendeletet, amit Gulyás Gergely a Kormányinfón úgy harangozott be, hogy szeretnének olyan jogi megoldást is találni, ami a jelenlegi azonnali elbocsátás helyett bizonyos türelmet tanúsít a polgári engedetlenkedő tanárokkal szemben.
