Gyenge kiskereskedelmi adatokat közölt péntek reggel a KSH. A számok azt jelzik, hogy a lakosságnak át kell csoportosítani a jövedelmét az élelmiszer vásárlásra.
A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal haladta meg 2022 novemberében az előző év azonos időszakit, míg az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,7 százalékkal esett vissza,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal csökkent,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,7 százalékkal emelkedett.
„Az árucsoportos statisztikák alapján a tiszta élelmiszer-forgalom már 5-6 százalékos visszaesést mutatott a harmadik negyedévben is” – nyilatkozta a Portfolio-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki úgy látja a folyamatok azóta még kedvezőtlenebbé váltak.
Hónapról hónapra egyre nagyobb az élelmiszer-fogyasztás csökkenése, vagyis az élelmiszerár-stop az idő múlásával egyre kevésbé tudta fékezni a visszaesést.
– fogalmazott Vámos, hozzátéve, hogy ősszel még több ruhát vásároltak az emberek, de a bútorok és a műszaki cikkek forgalma már nem nőtt, ami azt jelenti, hogy a nagyobb értékű javak vásárlását visszafogják az emberek, mert a pénzüket át kell csoportosítani a sokat dráguló élelmiszer-vásárlásra.
Aláhúzza: még az átcsoportosítás sem elég arra, hogy tartani tudják az élelmiszer vásárlásaik volumenét, hiszen Magyarországon 40 százalék fölötti élelmiszer-inflációval kénytelenek szembenézni a fogyasztók.
Vámos szerint nagyon nehéz lesz 2023 első fele a kiskereskedelmek számára, javulásra pedig csak a második félévtől számít, mivel
egyrészt tovább folytatódik a drágulás a következő hónapokban, ami visszaveti a fogyasztást, másrészt a volumenek azért is csökkenhetnek, mert a tavalyi év első félében magas volt a bázis.
