Hatalmas költségvetési hiányt halmozott fel az idén is a kormányzat, a központi büdzsé deficitje 3610 milliárd forintra rúgott az év első tizenegy hónapja után, jócskán felülmúlva az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiánycélt. A havi bontást nézve történelmi léptékű rekordok dőltek meg, novemberben például 876 milliárd forintos deficit keletkezett, ami az elmúlt húsz év második legrosszabb adata. Mindezt amellett sikerült összehozni, hogy az októberi és a novemberi deficit együtt jelentkezik a 11. havi hiányadatokban, márpedig októberben a kormányzat kifizetési stopot rendelt el a költségvetési intézmények körében. És bár ezt hivatalosan már feloldottak, a széleskörű fizetési problémák továbbra is fennállnak.
A jövő évi helyzet ennél is borúsabbnak tűnik: a kormányzat arra kényszerült, hogy átírja a 2023-as költségvetést, amely már júliusi elfogadásakor elrugaszkodott a valóságtól, erre ráadásul a Költségvetési Tanács bírálata is felhívta a figyelmet. Már most látható, hogy jövőre olyan aknák várnak a kabinetre, amelyek az ideinél nagyságrenddel nagyobb kiadási tételeknek ígérkeznek. Az adósságszolgálat nominális szintje jelentősen megnő, az állampapírok kamatszintje folyamatosan megy fel, a korábbi 3–3,5 százalékhoz képest most már közelebb van a 7 százalékhoz. Az adósságállomány finanszírozási többlete jövőre – a lejáró és a megújuló állományt figyelembe véve – plusz 800 milliárd forint lehet az idei 2000-2200 milliárdhoz viszonyítva – becsülte lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A legsúlyosabb bizonytalanságot azonban a rezsicsökkentés fenntartása tartogatja. 2021-ben az éves 7 százalékos hiányt a kormány úgy hozta össze, hogy a rezsicsökkentés 300 milliárd forintba került az adófizetőknek, ez az idén felszökhet 1300 milliárdra, jövőre pedig 2500–3000 milliárd forintra. Ha ehhez hozzászámoljuk a távhőszektor 500–700 milliárdos plusz finanszírozási igényét és az energiaszektoron kívüli egyéb ágazatok – például a hulladékkezelés, a szennyvízkezelés, valamint a víziközművek – és az állami intézmények energiaszámláit, akkor már
Ha leszámítjuk a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, akkor ez a tényleges költségvetés 10–12 százaléka lehet, egyben a legnagyobb kiadási tételek közé sorakozik fel – figyelmeztetett a szakember.
Jövőre a deficitet úgy kell majd mérsékelni, hogy a költségvetés nem mondott le a korábbi években megszokott grandiózus tervekről, mint például az atlétikai-vb szervezése, az óriási vasútfejlesztési projektek, a Vodafone megvásárlása, a Fudan-projekt és Paks II. előkészítése további komoly hiánynövelő tételekként jelentkezhetnek.
A hiányt a legegyszerűbben úgy lehet csökkenteni, hogy magas EU-s támogatási igényt írunk be a sorokra, és akkor papíron a deficit megtartható. Majd a jövő év végével szembesülünk a tényleges kiadásokkal, és a valóság akkor dől ránk
– értékelt Molnár.
Márpedig hiába született megállapodás a jogállami mechanizmus és a Helyreállítási Alap kérdésében, az Európai Bizottság decemberi levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország még mindig nem adott elegendő biztosítékot az uniós pénzekkel való visszaélések elkerülésére és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, mivel a bizottság november 30-i értékelésében azonosított 13 kifogás (hét hiányosság és hat költségvetési kockázat) közül mindössze kettőt orvosol részben.
Mint korábban megírtuk, a kormányzat már a vitás ügyeket érintő megállapodás előtt is folytatta azt a gáláns rendszert, amelynek keretében 100 százalékos költségvetési előleget fizetett az EU-s forrásokból tervezett beruházásokra. Az idén már közel 850 milliárd forint előleget fizettek ki, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a következő évre 1500–2500 milliárd forint uniós forrás érkezhet. Ha a kormány azzal kalkulál, hogy 2000 milliárdot megelőlegezhet, az már a 2023-as államháztartás 5 százalékára rúghat. Összehasonlításképp: ha a kabinet 4 százalékos hiányt tervez, és az EU végül nem fizeti ki ezt az összeget, akkor a tényleges hiány 9 százalék lesz. Jelenleg azonban ott tartunk, hogy csak utólag derülhet ki, hogy az unió kifizeti-e az előlegeket vagy sem. Molnár szerint annak is valós az esélye, hogy Magyarország jövőre egyetlen centet sem tud lehívni Brüsszelből.
Miért akadhatnak meg az uniós kifizetések?
Miként azt az érintettek többször megfogalmazták, ha nincs érdemi eredménye a munkájuknak, akkor az Integritás Hatóság mellett működő korrupció ellenes munkacsoport civil tagjai kilépnek a szervezetből. Márpedig az uniós pénzek ellenőrzésében, de akár a döntés-előkészítésben is az eddiginél több szerep juthat a nem kormányzati szereplőknek. Ha pedig a hatóság tétlen lesz a korrupciós ügyekben, akkor eurómilliárdok láthatják kárát.
Fontos, hogy az Integritási Hatóság nemcsak a magyar Országgyűlés, hanem az Európai Bizottság felé is jelentési kötelezettséggel tartozik majd. A korrupcióellenes csomagot általában és benne az hatóság munkáját a bizottság árgus szemekkel figyeli, és a december 19-i uniós alku és a december 22-én megkötött Partnerségi Megállapodás alapján ez a jövőben is így lesz – mondta lapunknak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. hozzátéve: az Európai Unióban az elmúlt időszakban figyelemre méltó szemléletváltás következett be. Most van először esély arra, hogy az uniós forrásokért cserébe a kormány érdemi korrupció elleni intézkedéseket tesz.
A TI, több más független szervezettel együtt, adott egy esélyt annak, hogy ezen a csatornán is érvényt szerezzen a korrupció elleni törekvéseinek. „Ha kiderül, hogy pusztán biodíszletnek kellettünk, és semmilyen hatásunk nincs a hatóság működésére , akkor persze ki fogunk lépni a szervezetből. Nyilván több időnek kell eltelnie, hogy kiderüljön, valós munkát végez-e a hatóság, vagy csupán szemfényvesztésről van szó” – értékelt az igazgató.
Kérdésünkre elmondta: az uniós döntéshozók előtt igen rossz fényt vet a kabinetre és az ügyészségre, hogy a Híd a munka világába program ügyben a NAV megszüntette a nyomozást Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnöke ellen. Ugyancsak rossz üzenet, s ezzel együtt komoly költségvetési következményekkel jár, hogy a kormányzat a Helyreállítási Terv keretében jóváhagyott a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztésére közel 147 milliárd forintot szán és a tendert a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Építő Zrt. és a Strabag konzorciuma nyerte meg. A két cég kilométerenként 4,36 milliárdos áron dolgozna, ezzel minden idők legdrágább vasúti fejlesztésére kerülne sor, ráadásul egy asztalsimaságú terepen.
Úgy tűnik, hogy a Helyreállítási Alaphoz hiányzó források megszerzéséért a bizottság által előírt 27 szuperfeltételt egyszerre kell majd teljesíteni. Ha ez szükséges a pénzek lehívásához, akkor hosszú időbe telhet, mire az alap forrásai felszabadulnak – mutatott rá Martin József Péter.
A büdzséből viszont már jövőre költenék a helyreállítási források előlegeit, hasonlóan, mint azt a kohéziós alap terhére teszik, amit a TI ügyvezetője hazardírozásnak minősített. Jelenleg senki nem vehet mérget arra, hogy ezek a pénzek valóban be is érkeznek 2023-ban, s ha „véletlenül” nem jönnek be, az óriási lyukat üthet az egyébként is rossz állapotban lévő magyar költségvetésen, fűzte hozzá.
A TI ügyvezető igazgatója elmondta: jelenleg több mint 4800 milliárd forintnyi kohéziós és helyreállítási forrás lehívása kétséges, mert feltételekhez kötött. Márpedig ez a magyar GDP 9 százaléka, óriási összegről van tehát szó. Sőt, a Bizottság december 22-i döntése nyomán, ha a „horizontális feltételek” nem teljesülnek, akkor további eurómilliárdok blokkolása is elképzelhető. A kormányzati kommunikáció hurráoptimizmusát elsietettnek tartja, hiszen ma még lehetetlen előre megmondani, hogy néhány hónap múlva a bizottság miként értékeli a meghozott intézkedéseket és azok végrehajtását.
A Transparency International Magyarország álláspontja szerint a kabinet korrupcióellenes vállalásai az elmúlt másfél évtized egyetlen komolyan vehető korrupció elleni csomagját képezik. A csomag csakis azért jöhetett létre, mert az unió minden eddiginél nagyobb nyomást helyezett a magyar kormányra a jogállamisági mechanizmus keretében.
A december közepi uniós megállapodás Martin szerint méltányos, mivel kellően sok pénz tart vissza az EU ahhoz, hogy érdemi intézkedésekre sarkalja a kormányt. A jelen helyzetben a feltételesség látszik az egyetlen hatékony eszköznek. A korrupció tolerálása, de az összes pénz végleges megvonása sem lehet érdeke az ország sorsáért felelősség érző állampolgárok számára. A jelenlegi nagyságrendnél jelentősebb és végleges pénzmegvonás, és ezáltal a magyar gazdaság destabilizálása és mély recesszióba süllyedése amúgy az EU-nak sem érdeke. Részben azért, mert a nyugati tőke jelenléte a magyar gazdaságban továbbra is rendkívül jelentős, részben pedig azért, mert az felkorbácsolná az EU-ellenes érzelmeket a hazai közvéleményben – hangsúlyozta.
