Nagyon hiányozna a tanítás, de az a baj, hogy egyre inkább el tudom képzelni, hogy nem tanítok. Ezért is fontos ez a kiállás. Ettől is függ, hogy három-négy év múlva ide fogok-e bejönni.
Ezt még idén februárban nyilatkozta a 24-hu-nak Gábor Judit magyar-történelem szakos tanár, akit azok után szólaltattunk meg, hogy iskolájában, a XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumban a kollégáival együtt polgári engedetlenségbe kezdett.
Most a Telex írta meg, hogy Gábor Judit hétfőn felmondott. December 1-je óta iskolájából egyedüliként vett részt a határozatlan idejű polgári engedetlenségben, ez idő alatt egyetlen óráját sem tartotta meg.
Februárban lapunknak elmesélte, hogy húsz éve kezdett el tanítani. Tanári munkájában azt élvezi a legjobban, hogy gondolkodásra ösztönözheti a diákokat, „nagyszerű érzés, amikor egy ember felolvas egy verset, és megfagy a levegő a teremben”. Büszke a diákjaira, amikor látja, hogy valaki korábban csak egy negyed oldalt tudott leírni egy versről, majd az érettségin már két oldalt ír tele. Vagy amikor valaki történelemből alig látta át az összefüggéseket, aztán elkezd gondolkodni arról, hogy mi miért történik. Sokat gondolkodott azon, hogy csatlakozzon-e a polgári engedetlenséghez, de aztán úgy érezte, hogy a sztrájk ellehetetlenítése olyan lépés, amit már nem lehet szó nélkül hagyni.
Én kifulladtam ebben, úgy érzem
– ezt már a Telexnek mondta azok után hogy december 19-én felmondott, mert nem látja az eredményét az akciójának. Szerinte egy normális országban két lehetőség van: ha nem tartja meg az óráit, elbocsátják, vagy a döntéshozók elkezdenek azon gondolkodni, hogy lehetne ezt máshogy csinálni. „Én a tehetetlenséget érzem, ezért döntöttem úgy, hogy én lépek ki a rendszerből” – fogalmazott a Telexnek.
Gábor Judit szerint a tanárok azért nem vesznek részt a polgári engedetlenségben, mert egyrészt szabálykövetők, másrészt szeretnének ők dönteni a sorsukról. „Amikor azt mondják, hogy vége, azt ők mondják ki, ne más.” Még nem tudja, mit fog pontosan csinálni a jövőben, magyar-történelem szakos tanárként a múzeumpedagógia például érdekli. Keddtől már a felmondási idejét tölti, ez idő alatt, ha folytatódik az oktatás január 9-től, ismét meg fogja tartani az óráit – írja a Telex.
Az Eötvös egyik tanára is felmondott
„Tegnap, végső elkeseredésemben felmondtam a munkahelyemen, az Eötvös József Gimnáziumban. Az iskolában, ahová 6 évig jártam diákként, majd 6 év kő kemény egyetemi év után visszamentem tanítani biológia-kémia szakos tanárként” – írta Szűcs Dorottya Facebook-oldalán.
Úgy tűnt, nagyon „bejött az élet”, így terveztem nagyjából 14-15 éves korom óta, most 28 vagyok. Az életem fele, eddigi életem legnagyobb célja. Aztán kiderült, hogy mégsem jött be nagyon az élet.
A posztban írt arról is, hogy legelső fizetése nettó 163 ezer forint volt, azóta 207 lett a bére, de ennek ellenére kitartott, mert „a sok nehézség mellett sok öröm, sok eredmény is született”.
Februárban végre, sok-sok év tűrés után elkezdett mozgolódni a tanártársasalom, ekkor támadt fel a remény. Küzdöttem, engedetlenkedtem rengeteget, tüntettem rengeteget, nyilatkozatokat írtunk, élőláncokat alkottunk, ebben a tanévben már a diákok és szülők is beszálltak az akciókba.
A bejegyzésben a Pintér Sándorral folytatott „konzultáció” is szóba került, erről azt írta, hogy „nemcsak hogy nem előrelépést, hanem a mínusz kettőre lépést jelentett”.
Ez volt a pillanat, hogy eldöntöttem, kiszállok. 14 éves korom óta ez volt a tervem, és most otthagyom az Alma mater-t, a kiváló tanáraimat, jelenleg már kollegáimat, a mentoraimat, barátaimat, szívemnek kedves diákokat. És úgy érzem, hogy engem mélységesen cserben hagytak odafent. Döntésemnek következménye nem csak az, hogy ezeket mind hátra hagyom, hanem az is, hogy nagyjából 1,5 millió forintot vissza kell fizetnem az államnak.
„Azt kell, hogy mondjam, hogy az állami oktatási rendszer egy motivált, lelkes, fiatal természettudományos pedagógusból ölte ki mindazt, ami az esszenciája ennek a hivatásnak”, zárta a posztot.
