Életének 96. évében elhunyt Keszthelyi Lajos Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja –tudatta a Magyar Tudományos Akadémia pénteken az MTI-vel. A biofizikust, aki kutatóként nemzetközi hírnévre tett szert a biológiai aszimmetria eredete és a bioenergetika területén elért eredményeivel, pénteken érte a halál.
Keszthelyi Lajos 1927-ben született Kaposváron. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet 1950-ben. 1951-től 1954-ig az MTA aspiránsaként végzett kutatómunkát a fővárosi egyetem fizikai intézetében, illetve az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében, ahol 1954-től 1973-ig dolgozott. 1955-ben védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1962-ben a fizikai tudomány doktora lett.
1973-ban nevezték ki az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének (SZBKI) szervezeti keretébe tartozó Biofizikai Intézet igazgatóhelyettesévé, 1975-től 1993-ig az intézet igazgatója, egyúttal a bioenergetikai csoport vezetője volt. Ezzel párhuzamosan 1987-ben és 1988-ban az Amerikai Egyesült Államok több egyetemén is oktatott. 1989 és 1993 között az SZBKI főigazgatójaként dolgozott, 1993-tól 2005-ig pedig kutatóprofesszorként segítette a Szegeden folyó tudományos munkát.
Az Akadémia méltatása szerint Keszthelyi Lajos a biológiai aszimmetria eredete és a bioenergetika kutatásának nemzetközi hírű szakértője volt. Eredményeivel nagyban hozzájárult a bakteriorodopszin fényenergia – elektromos energia átalakulási mechanizmusának megértéséhez.
1982-ben az MTA levelező, majd 1987-ben rendes tagjává választották. Munkásságát számos díjjal, így 1993-ban Széchenyi-díjjal, 2007-ben pedig Akadémiai Aranyéremmel ismerték el.
