Belföld

Kilencen buktak le hálapénzzel

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik osztályvezető főorvosát a bíróság négy hónapra bűnügyi felügyeletbe helyezett, az orvos ellen vesztegetés gyanúja miatt nyomoznak. De történtek hálapénzes lebukások Budapesten is. Annak jártunk utána, hogyan zajlik egy eljárás, és azon túl mi vár a rajtakapott egészségügyi dolgozókra, valamint hogy kevesebb borítékot csúsztatnak-e zsebbe az új szabályozás óta a betegek.

„Az ön által feltett kérdésekre az eljáró hatóság jogosult válaszolni, kérem, szíveskedjen ezen szervet megkeresni” – ezt a szűkszavú választ kaptuk megkeresésünkre a győri kórház főigazgatójától, Dr. Jávor Lászlótól. A hálapénz elfogadásával lebukó győri orvos elleni eljárás tényeiről a 24.hu is beszámolt. Mi viszont arra is kíváncsiak lettünk volna: a büntetőeljáráson túl folyik-e a kórházban belső etikai, munkajogi, fegyelmi vizsgálat az orvos ellen? Illetve hogy az új törvény elfogadása óta a győri kórházban volt-e más, ilyen típusú ügy is, továbbá milyen munkáltatói eszközökkel próbálják ellenőrizni, lebuktatni a hálapénzt elfogadó orvosokat, megelőzni a hasonló eseteket. Erre azonban nem kapunk választ.

Dr. Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnöke elmondta, amint a konkrét ügyről, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa elleni büntetőeljárásról tudomást szerzett, felvette a kapcsolatot az intézménnyel, hogy tájékozódjon az esetről. „Az ügyben az etikai vizsgálatot első fokon a megyei kamara etikai bizottsága folytatja le, ők fognak döntést hozni, vétett-e az illető kolléga a szabályok ellen” – fogalmazott a MOK helyi elnöke. A vesztegetéssel gyanúsított orvos kamarai tagsága nem szűnik meg automatikusan a büntetőeljárás miatt. „Etikai eljárás akkor indul, ha valaki bejelentést tesz a gyanúsított, büntetőeljárás alá vont kamarai tag ellen. Amennyiben az orvosi kamara tisztviselői tudomást szereznek erről, akkor hivatalból bejelentést tesznek róla a megyei etikai bizottságnál, amely a MOK vezetésétől független testületként működik. Jelen esetben mint területileg illetékes kamarai elnök, levelet írtam a győri kórház főigazgatójának. Amint erre hivatalos választ kapunk, utána fogok az etikai bizottsághoz fordulni. Informálisan úgy értesültem, hogy az illető kolléga már nem dolgozik a kórházban” – fogalmazott Szijjártó László.

Az eset általános tanulságaival kapcsolatban hozzátette: „Egy olyan, ezer sebből vérző, súlyos problémákkal, működési zavarokkal küzdő rendszerben, mint a hazai egészségügy, nehéz az etikus magatartást elvárni, illetve betartatni, főleg úgy, hogy a korrupció számos formája társadalmi szinten sajnálatos módon elterjedt és elfogadott.” Az orvoskamara megyei elnöke ugyanakkor helyesnek tartja a hálapénz elfogadásának szigorúbb üldözését. „Úgy gondolom, példát kell mutatnunk, és a korrupció, a vesztegetés minden formáját, így a hálapénzt is tűzzel-vassal irtanunk kell.”

Szijjártó konkrét, friss számokat nem tud mondani, de tapasztalatai szerint az utóbbi két évben számottevően csökkent a pénzelfogadási hajlandóság az orvosoknál.

Azoknak, akik eleve csak kisebb összegeket kaptak, a béremelés után már nem éri meg a kockázatot. A régebben komolyabb hálapénzekhez jutó orvosok pedig, akik egyébként az orvostársadalom kisebbségét alkotják, inkább a legális magánrendelésükön próbálják meg kompenzálni a kiesett jövedelmet

– mondta. Szerinte azonban nem csak az orvosoknak kellene változniuk.

„A pénzt adó betegek, illetve hozzátartozók azok, akik kísértésnek teszik ki az egészségügyi dolgozókat, és minél gyakoribb ez a kísértés, minél nagyobb a felajánlott összeg, annál nehezebb ellenállni neki. A pácienseknek is tudomásul kell venni, hogy pénzt adni abból a célból, hogy más betegek rovására előnyt szerezzenek, éppúgy bűncselekmény, mint a pénz elfogadása. Emberileg persze megérthető, hogy mondjuk egy súlyos állapotú daganatos beteg mindent elkövet, hogy meggyógyuljon, de egy ilyen helyzetben pénzt kérni vagy elfogadni az orvos részéről a legsúlyosabb morális és etikai vétség. Tehát nincs más út, mint hogy az orvos visszautasítsa a hálapénzt, aki meg erre nem hajlandó, az ellen jogi, valamint etikai vizsgálat induljon” – mondja. Azonban arra is figyelmeztet:

amíg ekkora az orvoshiány, ennyi gond van az egészségügy finanszírozásával, nyilvánvalóan lesznek olyanok, akik pénzzel akarják a várakozási időt lerövidíteni, illetve elérni, hogy jobb ellátásban részesüljenek.

Mohos Márton / 24.hu

Annak is próbáltunk utánajárni, vajon a betegek hozzáállására miképp hatott a szigorítás. „A betegek és hozzátartozóik a törvény elfogadása óta jóval kevesebbet adnak, szemlátomást félnek a következményektől, így pénzzel azóta jóformán alig, jobbára inkább csak kisebb értékű ajándékokkal, például édességgel «kínálják meg» a kollégákat” – számol be a tapasztalatairól az egyik fővárosi kórház dolgozója. Aki szerint ez főleg azokat sújtja, akik eddig is kevesebb hálapénzt kaptak, kivált, hogy a legális jövedelmük is alacsonyabb.

„Az orvosok bérét jelentősebben emelték, illetve nekik ott a magánpraxis. A szakdolgozók, ápolók, beteghordók fizetése viszont nem emelkedett ekkorát, és ők amúgy sem kaptak borítékban hatalmas összegeket. Hanem csak néhány száz, maximum pár ezer forintos, borravalónak beillő tételeket, valamint hasonló összegű ajándékokat. Manapság azonban a betegek pénzt nemigen mernek adni, legalábbis én így tapasztalom. Maradnak a kisebb ajándékok. Viszont a szakdolgozói körnek jóval inkább hiányzik ez a pénz, mivel kevesebb a bérük, akár még havi néhány ezer vagy tízezer forint kiesését is jobban megérzik, mint az orvosok” – mondja a forrásunk.

A szabályozás valóban drákói: egészségügyi szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, aki vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, e feltétel alól felmentés nem adható, és a szolgálati jogviszonyban álló személynek a jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie a törvényben meghatározott feltételeknek, azok hiánya azonnali hatályú felmondási oknak minősül – válaszolta kérdésünkre az Országos Kórházi Főigazgatósága. Tehát amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, mérlegelésre nincs lehetőség.

Vagyis az elbocsátáshoz nincs szükség jogerős ítéletre, de még vádemelésre sem: elég, ha egy feljelentésre nyomozás indult a dolgozóval szemben.

Negyvenkét esetben tettek feljelentést vagy indítottak nyomozást olyan egészségügyi dolgozókkal szemben, akik különböző korrupciós és más bűncselekményekkel gyanúsíthatók – mondta el Váradi Piroska rendőrezredes, a hálapénztilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korrupciómegelőzési főosztályának vezetője 2021 decemberében. Ebben azonban nemcsak a hálapénzes esetek vannak benne, hanem például az is, amikor egészségügyi dolgozók betegeket segítettek hozzá hamis védettségi igazolványokhoz. Ezért rákérdeztünk a hálapénzes ügyek számára is.

Az NVSZ 2021. január 1. és 2022. november 10. között kilenc olyan ügyben tett feljelentést, melyben hálapénz átadása történt – válaszolták kérdésünkre.

Mivel az NVSZ és a MOK között konkrét ügyekben nem történik információcsere, a kamara a megindított eljárásokról nem tud.

A győri eseten kívül két budapesti főorvos, illetve egy asszisztens ügye kapott az utóbbi időben nyilvánosságot. Mint arról a 24.hu is beszámolt, a nyomozás adatai szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadott el többször hálapénzt, amelyből egyikük asszisztense is kapott. A rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztalfiókokban közel kétszáz üres borítékot találtak, melyek közül számos darabon szerepelt a „Köszönettel” szó, illetve az átadó neve is.

Jogerős etikai döntés az elmúlt csaknem két évben nem született a fenti ügyekben. Mint a Magyar Orvosi Kamara a kérdésünkre közölte, „a területi, első fokon eljáró etikai bizottságok egymástól függetlenül működnek, a konkrét ügyekről, azok természetéről az Országos Etikai Bizottságnak nincs információja. A másodfokon eljáró Országos Etikai Bizottság 2021. január 1. óta etikai eljárást hálapénz elfogadása ügyében nem tárgyalt.”

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik