Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

12 év Orbán-kormány mérlege: az egészségügy és a közoktatás is leromlott a magyarok szerint

Ahogy 2021 őszén, úgy idén is a magas megélhetési költségeket, az alacsony fizetéseket és az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát tartják a magyarok legfontosabb problémáknak – derül ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung Mérlegen az állam című kutatásából. Érdekes módon ebben a kormánypárt és az ellenzék szimpatizánsai is egyetértenek, azonban a lista negyedik helyétől kezdve jelentős eltérés van abban, hogy mivel elégedetlenek a válaszadók.

A Policy Solution felmérése szerint a negyedik legsúlyosabb problémának a korrupciót tartják a magyarok (hasonlóan a 2021-es kutatás eredményéhez), de a legfontosabb problémák között ott van a szegények és a gazdagok közötti társadalmi különbség szintje, az alacsony nyugdíj, a munkáltatóknak való kiszolgáltatottság pedig a kilencedik helyről a hatodikra ugrott előre.

Érdekes fejlemény, hogy miközben az elmúlt hónapokban számos demonstráció zajlott az oktatás minőségével kapcsolatban, 2022 őszén csak annyian sorolják az oktatás színvonalát az ország legégetőbb problémái közé, mint ahányan a migrációt (11 százalék).

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az orosz befolyás kérdése is egyre gyakoribb téma a közbeszédben, azonban mindössze a magyarok 8 százaléka gondolja úgy, hogy ez a három legnagyobb probléma egyike. Ennél már csak a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő „homoszexuális propaganda” túlzott mértékét érezzük kevésbé veszélyesnek a Bíró-Nagy András, Varga Attila és Juhász Vanessza által jegyzett kutatás szerint: ezt mindössze a magyarok 6 százaléka tartja kiemelten fontos problémának.

A kormánypárti (a fenti táblázat 2. oldalán) és az ellenzéki (a fenti táblázat 3. oldalán) szavazóknál nincs különbség abban, hogy mit tartanak Magyarország három legfontosabb problémájának (magas megélhetési költségek, alacsony fizetések, és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala), a negyedik helytől kezdve azonban számos eltérés van.

Míg az ellenzéki válaszadók szerint (hasonlóan az összesített listához) a korrupció mértéke a negyedik legkomolyabb probléma (31 százalék), addig a kormánypártiak problématérképének ez csak a 11. helyén szerepel (16 százalék).

A demokrácia minőségének romlásában is jelentős az eltérés: az ellenzéki szavazók ötöde (19 százalék) szerint ez a három legnagyobb probléma egyike, amely így a hatodik helyre került, míg a kormánypártiaknak mindössze a tizede (10 százalék) látja hasonlóképp.

A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy melyek azok a közszolgáltatások, amelyekkel viszont elégedettek a magyarok. A legtöbben a katasztrófavédelem és a tűzoltóság működéséről vannak jó véleménnyel: 48 százalék elégedett vele és csak 16 százalék nem. Ezt az alapvető szolgáltatási infrastruktúrákat és a köztisztaságot érintő területek követik, mint a vízügy, a szennyvízelvezetés, és a szemétszállítás. Az elégedetlenekhez képest szintén relatív többségben vannak azok, akik jó véleménnyel vannak a rendvédelmi szervek működéséről: a közbiztonság fenntartásával és a rendőrség működésével 42 százalék, a honvédelem és katonaság működésével 41 százalék elégedett.

A felmérésben öt olyan terület található, amelyen többen vannak azok, akik rossz véleménnyel vannak, mint akik pozitívan vélekednek az adott közszolgáltatásról. A közmédia jelenlegi színvonalával már a relatív többség elégedetlen (31 százalék) és mindössze 29 százalék véli úgy, hogy nincs kivetnivaló az állami média minőségével. A közlekedés és az utak színvonalát a magyarok 34 százaléka gyengének gondolja, és mindössze 29 százalék elégedett vele.

A vizsgált közszolgáltatások közül a legrosszabb véleménnyel a közegészségügy színvonaláról vannak a magyarok: 50 százalék úgy véli, hogy az egészségügyi ellátórendszer rossz színvonalon működik, míg a válaszadók 20 százaléka pozitívan nyilatkozott. A megkérdezettek harmada (31 százalék) alacsony színvonalúnak értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét (29 százalék szerint rendben van), míg a szociális ellátórendszerrel kapcsolatban 36 százalék vélekedik így (szemben a válaszadók 24 százalékával, akik szerint jó vagy nagyon jó az ellátás).

A megkérdezettek szerint az elmúlt 12 év három Orbán-kormánya alatt messze az egészségügy színvonala romlott a leginkább: 48 százalék sorolta azon három terület közé, amelyek minősége a legnagyobb mértékben romlott 2010 óta.

A dobogó második és harmadik fokára a szociális ellátórendszer (24 százalék) és a közoktatás színvonala került (23 százalék). Fontos adalék, hogy a különböző politikai preferenciával rendelkező magyar állampolgárok nagyon hasonló módon látják a közszolgáltatások romlását: mind a kormánypárti (44 százalék), mind az ellenzéki (54 százalék), mind a Mi Hazánk (58 százalék) szavazói a közegészségügy területén látják a legaggasztóbb tendenciákat.

A közszolgáltatások javulását tekintve a válaszokban nincs kiugró eredmény: minden esetben a magyarok kevesebb mint 20 százaléka gondolja úgy, hogy az adott közszolgáltatások a legtöbbet javult kategóriába esnének. Az első helyen a honvédelem áll: a magyarok 18 százaléka szerint e területen történt a legmarkánsabb fejlődés az elmúlt 12 évben. A dobogó második és harmadik fokára a közbiztonság biztosítása és a rendőrség működése (14 százalék), valamint a szemétszállítás és hulladékgazdálkodás (14 százalék) ügye kerültek. A lista végén a szociális ellátórendszer (6 százalék), a közegészségügy (6 százalék) és a közoktatás (5 százalék) áll, vagyis alig lát valaki jelentős előrelépést ezeken a területeken.

A legtöbb válaszadó (34 százalék) nyitott kérdésre adott válaszában úgy vélte, a közoktatás legsúlyosabb problémája az, hogy a pedagógustársadalom egyre inkább elöregszik, és tanárhiány alakult ki. 18 százalék pedig azt jelölte meg, hogy a pedagógusok túlterheltek és alulfizetettek. Amikor a megkérdezettek előre rögzített 12 problémából választhattak (zárt kérdés), akkor a tanárok alacsony fizetése és túlterheltsége került az élre (35 százalék), de közel ugyanennyien választották a pedagógustársadalom elöregedését és a tanárhiányt is (33 százalék). A nyilatkozók harmada viszont úgy gondolja, hogy kevés a jó pedagógus, ezért rossz az oktatás minősége.

Az oktatás javításával kapcsolatos javaslatok közül a legnépszerűbb (80 százalék) az volt, hogy minden közoktatási intézményben biztosítani kell az elérhető pszichológus jelenlétét, akikhez a gyerekek közvetlenül fordulhatnak. Közel ugyanennyien (79 százalék) tartják követendő reformnak a szabad tankönyvválasztást, de hasonló a támogatottsága annak is, hogy a hátrányos helyzetű térségekben oktató pedagógusok és tanárok számára magasabb bért folyósítson az állam, míg 77 százalék az orvosok fizetésemeléséhez hasonló mértékű pedagógus-béremelést is.

A magyar egészségügyi rendszer legnagyobb kezelendő problémájaként (38 százalék) azt jelölték meg, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó, míg a második helyre a túl hosszú kórházi várólisták kerültek.

A zárt kérdésre adott válaszok is visszaigazolták a spontán válaszokból kirajzolódó képet: 38 százalék szerint a három legnagyobb probléma közül az egyik az, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó a rendszerben és ez komoly ellátási gondokhoz vezet. Ugyanennyien mondták azt, hogy a kórházi várólisták hosszúsága kifejezetten égető probléma, de jelentős azok aránya is (32 százalék), akik szerint a túl kevés jó egészségügyi szakember miatt nem megfelelő a színvonal. A magyarok harmada a három legnagyobb probléma közé sorolta azt is, hogy túlterheltek és nincsenek megfizetve az egészségügyi dolgozók.

Ezen a területen a legfontosabb problémát illetően (dolgozók hiánya) nincs eltérés a fideszes és ellenzéki szavazók között. A kormánypártiak azonban a második helyre a hosszú kórházi várólistákat, míg az ellenzékiek a kórházak fizikai állapotát teszik. Utóbbiaknál a harmadik helyen szerepelnek a várólisták, míg a fideszeseknél az egészségügyi dolgozók túlterheltsége jutott fel a dobogóra.

Az egészségügyre vonatkozó reformok közül azt támogatták a legtöbben (83 százalék), hogy az állam biztosítson minden köznevelési intézményben az allergiás reakciók esetében használható – és akár életmentő – adrenalin injekciót. Szintén 80 százaléknál is magasabb támogatottsága van mobil szűrőpontok biztosításának a hátrányos helyzetű, elszigetelt települések esetében (81 százalék), valamint a választható oltások ingyenessé tételének is (81 százalék).

A magyarok 79 százaléka gondolja úgy, hogy a társadalombiztosításnak fizetnie kell a magánegészségügyi ellátást is abban az esetben, ha az állami egészségügy nem tudja a betegek számára rövid időn belül biztosítani a szükséges diagnózis felállítását vagy a kezelést. Szintén 79 százalék támogatja az ápolók bérrendezését, miszerint a fizetésük rövid időn belül érje el az orvosok fizetésének 60 százalékát. A válaszadók háromnegyede egyúttal úgy véli, hogy aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne magának biztosítani a gyógyulásra, annak a magánegészségügyi ellátást kell igénybe venni.

A társadalom a szociális kérdések tekintetében kifejezetten baloldali álláspontot képvisel – jegyzik meg a kutatás készítői. Kiemelt fontosságot élveznek azok a jóléti intézkedések, amelyek közvetlenül érintik az emberek jelentős részét, illetve az energiaválsággal és a közüzemi költségekkel kapcsolatos kérdések.

2022 őszén a legnépszerűbb vizsgált intézkedés a rezsicsökkentés meghosszabbítása volt 2023 tavaszáig, mellyel a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet. Ugyanennyien támogatnák egy kormányzati program indítását állami és önkormányzati bérlakások építésére, illetve felújítására. Ezt követte az épületek szigetelésének korszerűsítése a rezsiköltségek csökkentése érdekében, mellyel a magyarok 84 százaléka tudott egyetérteni. A legkevésbé a klímabérlet (a kedvezményes tömegközlekedési bérlet) bevezetésével, a családi pótlék duplájára emelésével, és a menstruációs szegénység felszámolására irányuló szakpolitikai javaslatokkal értettek egyet, de még ezek is 76-79 százalékos, azaz kiemelkedő támogatottságot élveznek.

A kormánypártok szimpatizánsai a rezsicsökkentés meghosszabbítását, az önkormányzati és állami bérlakások építését és felújítását, a beteg vagy fogyatékkal élő hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyának elismerését, valamint a benzinár stop meghosszabbítását támogatják leginkább. (Azóta a kormány már belengette ez utóbbi megszüntetését.)

Az ellenzéki oldalon leginkább a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat védő intézkedések, például a szociális szférában dolgozók béremelése, a beteg vagy fogyatékkal élő hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyának elismerése, a fűtési szezonban a közművek kikapcsolásának tilalma, illetve a hajléktalanszállók és melegedők kibővítése voltak a legnépszerűbb szakpolitikai javaslatok.

A közvélemény-kutatásban megvizsgálták az önkormányzati, illetve a magánszektorban lévő szolgáltatások állami tulajdonba kerülésének kérdését is, amelyben – írják – jóval megosztottabb társadalom képe rajzolódott ki. A magyarok szűk többsége (55 százalék) egyet tud érteni azzal, ha a kormányzat államosítja a víziközmű-cégeket az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetére hivatkozva, míg a megkérdezettek 40 százaléka szerint ez az intézkedés nem támogatható.

A megyeszékhelyen lakók elutasítóak a vízközművek államosításával kapcsolatban: 50 százalékuk nem támogatja a kormány döntését. Ezzel szemben a budapestieknek csak 41 százaléka nem ért egyet az intézkedéssel. A Fidesz-KDNP szavazóinak háromnegyede támogatja a víziközmű-cégek állami tulajdonba kerülését, de van közöttük 19 százalék, aki viszont ellenzi – az ellenzékieknél a támogatók aránya 36 százalék volt, az ellenzőké 63 százalék.

A másik, államosítással kapcsolatos kérdés témája az volt, hogy a magyar állam és a 4iG felvásárolja a Vodafone-et. A magyarok relatív többsége (48 százalék) szerint nem támogatható, hogy a magyar állam egy, a kormánypártokhoz közeli informatikai vállalattal közösen felvásárolja a Vodafone-t egy gazdasági válság időszakában, míg a megkérdezettek 43 százaléka szerint ez egy jó lépés a kormányzat részéről. A Fidesz-KDNP szavazóinak 63 százaléka támogatja a döntést, míg az ellenzéknél az ellenzők vannak többségben (72 százalék).

Módszertan

Az elemzést megalapozó közvélemény-kutatást 2022. szeptember 14–22. között a Závecz Research végezte. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek. Tekintettel a hat ellenzéki párt közös indulására, valamint a Mi Hazánk parlamenti bejutására a 2022-es országgyűlési választásokon, a kiadványban a különböző táborokat az ebből fakadó bontásban (Fidesz-KDNP, ellenzéki közös lista, Mi Hazánk, pártnélküli/bizonytalan szavazók) mutatják be. Ez a bontás egyben fedi is valamennyi, az adatfelvétel idején a teljes népességben legalább 5 százalékos nagyságú választói csoportot.