Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához. Az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok azon gondolkodnak, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik – írja a Népszava egy brüsszeli forrásra hivatkozva.
A támogatások egyik kedvezményezettje Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna. A Budapest és Oslo között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett.
A lap azt is közölte, hogy
Eva Hrncirová, a kormányközi EU Tanács soros elnöki posztját betöltő Csehország brüsszeli szóvivője elmondta, sajnálják, hogy nem sikerült jóváhagyni a következtetéseket, „pedig minden fél komoly erőfeszítéseket tett”.
A lap az eseményeket közelről ismerő brüsszeli forrásra hivatkozva azt írja, megismétlődött, ami idén májusban és tavaly novemberben történt, amikor a miniszteri ülést előkészítő tárgyalások során Magyarország képviselője közölte:
Ez a javaslat ahogy korábban, úgy most is elfogadhatatlan volt a három EU-n kívüli ország számára.
Az Európai Bizottság várhatóan épp ezen a héten teszi közzé javaslatát arról, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások harmadát – 7,5 milliárd eurót (nagyjából 3000 milliárd forintot) – az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos és a jogállami normák megszegéséből eredő kockázatok miatt. Az Európai Parlament múlt héten fogadta el az állásfoglalást, amely elégtelennek minősíti a magyar kormány vállalásait, amelyeket a kondicionalitási eljárásban tett az uniós pénzek megszerzéséért.
