Mindig is az egész helyreállítási alapot kértük, a hitelt akkor kérjük, ha sikerült megállapodni a bizottsággal
– válaszolta a 24.hu-nak Gulyás Gergely az uniós tárgyalásokkal kapcsolatban. Megismételte, hogy Magyarország egyelőre azért nem tudta ratifikálni a finn és a svéd NATO-csatlakozást, mert folyamatosan újabb törvényeket kell meghozni és megszavazni az uniós pénzek érdekében. Ez is oka a késésnek. Azt pontosan nem tudta megmondani a miniszter, hogy hány törvény áll sorban a ratifikáció előtt, de kiemelte, hogy nekünk a finnek és a svédek a szövetségeseink, így számíthatnak ránk, ha mi is rájuk.
Miért a tojás és a krumpli lett árstopos? – kérdezte a 24.hu Gulyást.
Azt kellett megnézni, hogy alapvető élelmiszer legyen, és az ellátás biztosított legyen.
Magyarán ezeknél a termékeknél lehetnek biztosak abban, hogy nem lesz termékhiány.
Mit kezd a magas infláció miatt keletkező plusz áfabevétellel a kormány? – kapta a következő kérdést a miniszter. Gulyás elismerte, hogy az infláció esetén valóban előállhat olyan helyzet, hogy az államnak több lesz bevétele, mint a kiadása, de most nem ez a szituáció. Pontos számot nem tud mondani, de becslése szerint 1500 és 2000 milliárd között van a magyar állam többletkiadása.
Megismételte, hogy a lakossági piaci ár mértékéről december végéig kell dönteni, ezt még nem tették meg, de szeretnék fenntartani a jelenlegi árat. Gulyás úgy gondolja, hogy jól kalkulált a kormány, vagyis a lakosság kétharmada maradt benne a rezsicsökkentésben.
