Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

Évek óta alig indul nyomozás a hírhedt kamatos pénz miatt, de ez semmi jót nem jelent Magyarországnak

Meglepő adatot közölt a rendőrség: tavaly csupán három esetben indítottak eljárást uzsorázás miatt. Ez alig egy százaléka a tíz évvel ezelőtti adatnak, ennek alapján úgy tűnik, a legkiszolgáltatottabb réteget szipolyozó uzsorázás mintha lényegében megszűnt volna Magyarországon. Ez azonban nincs így. Akiknek ugyanis van helyszíni tapasztalata, azok lesújtó állapotokról beszélnek: az uzsorából mára külön iparág nőtt ki, és ez a tevékenység hiába illegális, mára nélkülözhetetlen az ország egyes részein.

Lényegében kiveszett az uzsorázás a rendőrség látóköréből – sugallják azok az adatok, amelyeket az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) küldött megkeresésünkre.

Az uzsorajelenség a 2000-es években lett szélesebb körben ismert, olyan esetek nyomán, mint például azé a hevesi asszonyé, aki valamikor az ezredfordulón kért kölcsön tízezer forintot, mert az egyik gyerekét el kellett temetnie, a másik pedig beteg lett. A százszázalékos kamatra felvett összeg pár év alatt sokmilliós adóssággá duzzadt, miközben az uzsoraspirálba került család napi ötezer forintból élt.

Az ORFK friss adatsora azonban azt mutatja, hogy mára

jóformán megszűnt e bűncselekmény a bűnügyi statisztikában.

A rendőrségnek 2010 óta állnak rendelkezésre adatok az uzsora-bűncselekményekről, miután 2009-ben önálló tétel lett a büntető törvénykönyvben. Ugyanakkor – amint grafikonunkon is látszik – az elmúlt 12 év tendenciája meglehetősen egyértelmű: a 2010-es évek elejének kiugró számai után folyamatosan csökkenő a trend. Az adatsor alapján kijelenthető, hogy a rendőrség számára az uzsora-bűncselekmény mára egy marginális, alig észlelhető jelenség lett.

A megyék szintjén összesített adatokból az látszik, hogy az uzsorával legkevésbé érintett országrész Zala, ahol az elmúlt 12 évben nem indítottak egyetlen eljárást sem, utána következik Vas és Fejér 3-3 esettel. Figyelemre méltó, hogy 2021-ben az uzsorával korábban leginkább fertőzött öt megyében egyáltalán nem indult eljárás ilyen ügyben.

Mit jelent mégis mindez? Van-e ok az optimizmusra a számok tükrében? Jelenti-e mindez azt, hogy vége az uzsorás világnak Magyarországon?

Utánajárásunk alapján egyértelmű a válasz: nem, sajnos semmi ok az optimizmusra. És nemcsak azért, mert magas a látencia, vagy mert az uzsora felderítése, illetve büntetése számos ok miatt nehéz feladat.

Az uzsora ugyanis új formákban él tovább, melyek nélkül elképzelhetetlen az élet egy sor településen, és melyek tovább mélyítik a szegénységet.  

Megugrottak az uzsora miatti eljárások

Az uzsora-bűncselekmény mint külön büntetőjogi tényállás 2009. március 1-jén lépett hatályba (azt megelőzően jogosulatlan pénzügyi tevékenységként volt büntethető), majd már az Orbán-kormány alatt, 2011-ben szigorították a büntetési tételét, illetve ekkor tágították a szankcionált cselekmény körét is. Szakértők ennek tudják be, hogy emelkedni kezdett a feljelentések és a rendőri eljárások száma, ez a felívelés ki is tartott az évtized első éveiben.

A 2010-es évek közepén azonban már születtek olyan elemzések is, melyek óvatosságra intették azt, akit elfogott az optimizmus a sok feljelentés és rendőrségi eljárás láttán. Béres Tibor írt erről tanulmányt, a szociológus pedig most azt mondja a 24.hu-nak, hogy az uzsoracselekmények lassú átalakulása indult el: visszaeshetett a „klasszikus” uzsora, azonban jött helyette egy új jelenség. Béres korábban – még az Autonómia Alapítvány munkatársaként – arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába „az ismertté vált, uzsorához kötődő bűncselekmények növekvő száma, ha

a feljelentések el sem érnek a vádemelésig, vagy ha mégis, azok a bíróság előtt elvéreznek.

Az uzsora kártékony hatása az elmúlt években nemhogy csökkent volna, újabb formái a pár évvel ezelőtti helyzethez képest is nagyobb bajt okoznak a fertőzött területeken”.

Béres 2016-ban már jelezte, hogy a klasszikus uzsora mellett feltűntek olyan uzsorával kapcsolatos jelenségek, mint az élelmiszeruzsora és a „taxiuzsora”.

Szex a fuvarért cserébe

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője azt mondja a 24.hu-nak, hogy tapasztalatai szerint a durva, a médiában sokszor szerepelt „klasszikus” uzsorás esetek (amelyeknek része az irreálisan magas kamat, az erőszakos fenyegetés, a zsarolás) Kelet-Magyarországon valóban visszaszorultak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy eltűnt volna az uzsora azokról a területekről, amelyekre L. Ritóknak rálátása van. Sőt, állandósult az az uzsoratípus, amely már nem a készpénzkölcsönre épül, hanem olyan különböző szolgáltatásokra, amelyek a mindennapi élethez szükségesek, és amelyekhez hozzáférést más nem is tud biztosítani a kisfalvakban, csak az uzsorázók.

Magyarul átalakult, bizonyos szempontból „finomodott” az uzsora formája, és annyira beépült a mindennapokba, hogy sokak, sőt a falvak túlélési stratégiájának szerves része lett.

Akik ma uzsoráznak, abból csinálnak üzletet, hogy mások nem érnek el olyan szolgáltatásokat, amelyek szükségesek a mindennapokhoz. Sok faluban nincs már bolt. Nincs presszó. Nem lehet dohányt kapni. És a szórványos tömegközlekedés sem tud minden igényt kielégíteni. Ezeket a szolgáltatásokat teszi elérhetővé a mai uzsorázás a legkevésbé fejlett településeken

– mondja L. Ritók.

Farkas Norbert / 24.hu L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója

Sorolja is a példákat:

  • van az úgynevezett boltocskázás, az alapvető élelmiszerek feketén történő árusítása. Bizonytalan forrásokból árulnak mindent, beleértve a házilag feldolgozott húsokat is. Minden a többszörösébe kerül a „rendes” bolti árnak, viszont nem kell azonnal fizetni. Ez pedig olyan „kínálat” a legális bolttal szemben, amivel az nem tudja felvenni a versenyt. L. Ritók saját tapasztalata alapján állítja, sok településen adták fel piaci alapon működő boltjaik üzemeltetését adófizető tulajdonosaik, mert az uzsorás „boltocska” miatt tönkre mentek. Azzal ugyanis nem tudnak versenyezni, hogy „felírásra” lehet elvinni az árut. „Persze a felírás egy idő után követhetetlen, így a végén a tartozás bármennyi lehet, reklamáció pedig nincs” – hangsúlyozza L. Ritók Nóra. Ha valaki nem fizeti ki a felírt tartozását, akkor ma már nem feltétlenül erőszakkal kell szembenéznie, hanem azzal, hogy nem adnak neki több élelmiszert. Csakhogy alapvető élelmiszerekről van szó. „Tehát rákényszerül az illető a görgetett adósságra, ha legközelebb is hozzá akar itt jutni valamihez.” Olyan is akad, aki „jegyzőkönyvez”, vagyis szintén tartozás miatt függőségben tartott „tanúkkal” íratja alá a tartozás elismerését, majd ügyvéddel viszi tovább a történetet, a behajtó cégig. „Ez hosszabb út, de amikor a fél falu tartozik neki, folyamatos bevételt adhat.”
  • Van kereskedés élelmiszeren kívül alkohollal, dohánnyal is,
  • és ott a „taxizás”, a személyszállítás. Ennek is több fajtája akad, például a „bevásárlásos” fuvar. A benzinköltség a ténylegesnek akár az ötszöröse is lehet. „Sajnos olyan is van, amikor a fizetés helyett „természetben” róják le a tartozást, azaz ledolgoztatják házi munkában, de hallottunk már szexszel fizetést is” – mondja L. Ritók. Vannak olyan helyzetek, amikor nincs is más mód arra, hogy valaki célhoz érjen. Például ha valaki időpontot kap egy jelentősebb távolságra lévő kórházba, ahova kisgyerekkel, tömegközlekedéssel nem lehet időre bejutni. „Arról nem is beszélve, hogy nem mindenki talál meg egy vasútállomásról egy városi kórházat, vagy annak valamely épületét. Az uzsorafuvar viszont pontosan ott teszi le, ahova mennie kell, más kérdés, hogy ezért elkérnek akár 10–20 ezer forintot is, sőt felszámolják a várakozást is.”

És hogy viszonyul ehhez az állam?

„Röviden úgy, hogy elnézi” – mondja L. Ritók. Azzal mindenki tisztában van, hogy működési hiányosságokat „pótolnak ki” valahogy, az érintettek pedig rászorulnak ezekre a szolgáltatásokra, amelyek a kistelepüléseken ilyen-olyan okokból már nem biztosítottak. „Épp ezért nem is érdekük a rendőrséghez vagy az adóhatósághoz fordulni, hiszen ha a fuvarozót feljelentik, akkor legközelebb ki viszi be őket a városi kórházba? Az illegális rész mára a túlélési stratégia része lett.”

Az alapítványi vezető azt is mondja, hogy van „minderre a rendszerben is megoldás, a falugondnoki szolgálatokat erre találták ki, de a szűkös költségvetésben sok helyen már nem bírják betölteni a feladatukat.”

A régi uzsorások ugyanott vannak

Részben más tapasztalatai vannak Bass Lászlónak. A szociológus szerint 2009 után – amikor az uzsora önálló bűncselekményként bekerült a Btk.-ba – tömeges feljelentéshullám indult, de ezek egy részéből nem lett rendőrségi eljárás, a bíróság pedig csak az esetek töredékében ítélte el végül az uzsorást. „Ebből a tendenciából, úgy hiszem, az következett, hogy az érintettek egyszerűen feladták, elfáradtak, és ma már nem hisznek a feljelentésben, ezért sem indul annyi eljárás. Emellett még az is tudatosulhatott bennük, hogyha az uzsorást becsukják, akkor nem lesz, aki pénzt adjon. Készpénzre pedig szükség van, mert a társadalomnak abban a szegmensében, amely az uzsorának leginkább kitett, a bevétel mindig kevesebb, mint a kiadás.”

Bass felhívja a figyelmet arra is, hogy az uzsorásról az érintettek „nem beszélnek”, uzsorás szinte mindig csak a másik faluban van.

Ehhez képest nekem a közelmúltbeli tapasztalatom az volt egy észak-magyarországi kistérségben, hogy azok az uzsorások, akik tíz éve ott voltak, ott vannak bizony ma is.

Mohos Márton / 24.hu Bass László szociológus

A szociológus tud olyan esetről, amikor a faluban az uzsorás nyitott boltot, a tartozásra pedig uzsorakamatot szedett. „Ez a bolt érdekes mód olcsóbb volt, mint a legtöbb úgymond rendes falusi bolt, ahol jellemzően lehetséges felíratni, viszont épp a kockázat miatt pakolnak rá az árakra 30 százalékot alapból. Ennél az uzsorázásnál olcsóbb volt az áru, ugyanakkor a hitelt uzsorára adta.”

Bass is tud olyan szélsőséges esetekről, amikor az uzsoratartozás vezetett csicskáztatáshoz, illetve prostitúcióra kényszerítéshez is.

A büntetést egy sor nehézség akadályozza

Tran Dániel ügyvéd-kriminológus a hazai uzsorázás gyakorlatát kutatta. A 2010 utáni eljárásokról azt mondja: „Azokból az esetekből, amelyeket én közelebbről láttam a kutatás során, sok megrekedt az eljárások során. Ennek több oka is volt, találkoztam olyan üggyel, hogy az előzetesbe kerülő uzsorás épp a feljelentő egyik rokonával került egy cellába, és onnan üzent, vissza is vonták a feljelentést, hogy a családtagnak ne essen baja. A vallomás visszavonása egyébként is jellemző erre az ügytípusra, a kutatáshoz készített interjúkból az derült ki, hogy az ügyészek azért sem szeretik ezeket az eljárásokat, mert sokszor felesleges munkának élik meg, ha az eljárás során a sértett hozzáállása megváltozik. Emellett nagy a bizonyítási nehézség is: a kockás füzetek sokszor nem használhatók fel, mert álnevek szerepelnek bennük, ám ha sikerül is azonosítani a benne szereplőket, ők végül azt mondják, hogy kamatmentes, baráti hitelt kaptak.”

Korábbi tapasztalatairól azt mondja: a fenti okok miatt abból a húsz esetből, amelyben eljárás indult az általa kutatott Hajdú-Bihar megyében, csupán egy jutott el vádemelésig.

Biztosan nem tűntek el az uzsorások 2022-re, magának a jelenségnek a természete olyan, hogy újratermeli a szereplőket. Ha valakit elvisznek, új ember lép a helyére, az uzsorára való igény ugyanis nem szűnik meg. Magának az uzsorázásnak a megoldása egyébként nem a büntetőeljárásban keresendő, a probléma mélyebb orvoslására leginkább a szociálpolitika lenne alkalmas

– fogalmaz Tran.

Bass László szerint súlyos probléma, hogy az uzsoráról – ahogy a szegénységben élők más problémáiról – elvétve születik érdemi, terepmunkával ötvözött szociológiai kutatás Magyarországon.

Egy 2020-ban megjelent közgazdasági tanulmány egészen más szemszögből közelített az uzsorához, és arra világított rá, hogy a hazai lakosság 3–13 százaléka kitett az uzsorának gazdasági, lakhatási elmaradottságai és nélkülözési szintje alapján. A szerzők szerint Magyarországon a – 2016-os adatok szerinti – 4 millió háztartásból 113 ezer és 523 ezer közé tehető azon háztartások száma, amelyek „sérülékenységüknél fogva ki lehetnek téve az informális pénzügyi közvetítésnek, és potenciális keresletet támaszthatnak az ilyen jellegű pénzügyi szolgáltatások iránt.”

Ajánlott videó