A 2015-ös menekültválság óta a Medián közvélemény-kutatásaiban még soha nem volt olyan magas azoknak az aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”, mint októberben. Hann Endre, az intézet vezetője a HVG360-on azt írja, a borúlátók csaknem kétharmados többsége (63%) mögött a társadalom megosztottsága is kirajzolódik, a fideszes szavazóknak csak a negyede, míg az ellenzékieknek a 95 százaléka látja sötéten a jövőt.
Az áprilisban 48 százalékos Fidesz-tábor az elmúlt fél évben jelentősen csökkent, 9 százalékpontos esés után, 39 százalékon áll, de ez nem az ellenzéket, hanem a párt nélküli, „bizonytalanok” számát gyarapította. Ráadásul az ellenzéki voksok több párt vagy mozgalom között oszlanak meg, immár nem is adhatóak össze. A mezőnyből némileg kiemelkedik a Demokratikus Koalíció, amelynek támogatói aktívak, a fideszesekhez hasonlóan 86 százalékuk biztosan szavazna egy „most vasárnapi” választáson, a többi ellenzéki párt híveinél ez az arány átlagosan csak 73 százalék.
A Medián mérése szerint októberben a szavazókorú népesség alapján a kormánypártokon kívül négy parlamenti párt lenne:
- Fidesz-KDNP (39%)
- DK (9%)
- Mi Hazánk (7%)
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt (7%)
- Momentum (5%)
- Jobbik (2%)
- Mindenki Magyarországa (2%)
- A Nép Pártján (2%)
- LMP (2%)
- MSZP (1%)
- Párbeszéd (1%)
- nem tudja/nem szavaz (23%)
A DK annak ellenére a legerősebb ellenzéki párt, hogy Gyurcsány Ferenc továbbra sem népszerű. A Medián-felméréséből kiderült, hogy a kevéssé ismert Nép Pártján Mozgalom támogatottságának jót tesz, ha a válaszadók megtudják, hogy Jakab Péter vezeti, ám a DK és a Momentum némileg kevesebb szavazatot kap, ha Gyurcsány Ferenc, illetve Gelencsér Ferenc neve is elhangzik. Az ellenzéki politikusok népszerűségi listáját egyébként Ungár Péter (43) vezeti Karácsony Gergely (34) és Dobrev Klára (33) előtt, az LMP-társelnök ugyanis a kormánypárti szavazók körében jóval elfogadottabb.
Továbbra is jelentős, négyötödös többség támogatja az ország EU-tagságát, de a támogatottság (nyilván nem függetlenül az Orbán-kormány EU- és különösen szankcióellenes kampányától) fél év alatt 88-ról 80 százalékra csökkent. A csökkenés a Fidesz-szavazók körében 13 százalékpont (83-ról 70-re), a Mi Hazánk szavazóinál 14 (70-ről 56-ra). A többi ellenzéki körében változatlanul 98 százalékos az EU-tagság támogatottsága, de a „teljes mértékben” támogatók aránya 86-ról 78 százalékra esett vissza. A párt nélküli, „bizonytalan” szavazó körében a visszaesés 10 százalékpont (90-ről 80-ra).
Módszertan
A felmérést október 15. és 21. között készítették 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék
