Belföld

Háromhavi jutalmat javasolnak a médiahatóság munkatársainak

Komka Péter / MTI
Komka Péter / MTI
Átlagosan 3 millió forint körüli jutalomra számíthatnak a médiahatóságnál jól dolgozók a parlamenti szakbizottság javaslata alapján. A médiahatóság szerint „a versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárda motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához”. Az NMHH jövőre több mint 13 milliárd forintot fizethet ki személyi juttatásként, ebből kétmilliárd lehet a jutalmak összege.

Úgy tűnik, a gazdasági válság dacára elkerülik a megszorítások a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot. Az NMHH jövő évi költségvetési javaslata ugyanis, amelyet az Országgyűlés szakbizottsága nyújtott be a parlamentnek, három havi jutalmat irányoz elő a munkatársaknak, közel 2 milliárd forintot elkülönítve erre.

A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a hatóság speciális feladataival összhangban. A hatóság elnöke saját hatáskörben jogosult megállapítani a hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet

– olvasható a javaslat indoklásában.

Bár a szöveg szerint teljesítményértékeléshez kötött a jutalom kifizetése, a korábbi évek gyakorlata alapján a túlnyomó többség jól teljesíthet a médiahatóságnál. Megnéztük az előző két év adatait (akkor is három havi, teljesítményhez kötött jutalmat kaphattak az NMHH dolgozói), és az derült ki, hogy a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók szerint.

  • 2020-ban személyi juttatásokra 9 milliárd 661 millió forintot irányoztak elő (ezen belül jutalmakra 1 milliárd 574 millió forintot), a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabály szerint pedig ténylegesen 8 milliárd 940 millió forintot költöttek a munkavállalókra. A 720 millió forintos „megtakarítást” azonban nem azzal magyarázták, hogy kevesebb jutalmat fizettek ki a tervezettnél, hanem azzal, hogy 700 munkatárssal kalkuláltak a költségvetésben, de csak 654 fővel működött a hatóság.
  • 2021-ben a foglalkoztatottak személyi juttatásaira 10 milliárd 478 millió forintot különítettek el, ebből 1 milliárd 780 millió forint volt a jutalom. Ténylegesen végül 9 milliárd 533 millió forintot fizettek ki, ami 945 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. A fő okot itt is abban jelölték meg, hogy kisebb létszámmal működtek az előirányzottnál, 700 helyett 665 volt a létszám.

2023-ra viszont már 750 munkatárssal számolnak, ami 40 fős bővülés az ideihez képest. Összesen 13 milliárd 220 millió forintot terveznek személyi juttatásként kifizetni, ebből 9 milliárd 413 millió forintot tesznek ki a bérek, illetmények. Ez azt jelenti, hogy az NMHH-nál a bruttó átlagfizetés meghaladja majd az 1 millió forintot, így

egy munkatárs, ha jól dolgozik, 3 millió forint körüli jutalomra számíthat jövőre átlagosan.

Megkerestük a médiahatóságot, nem érzik-e túlzásnak a jelenlegi, válságos gazdasági helyzetben ekkora jutalmak osztogatását. A következőt válaszolták:

„A kérdésben jelzett előirányzott jutalom egy keret, amely nem automatikusan jár a munkatársak részére, hanem a munkakör ellátása minőségi paramétereinek, továbbá a munkateljesítmény mellett a munkavégzés jutalmazás szempontjából releváns körülményeinek értékelésén – teljesítményértékelésen – alapuló elismerési lehetőség. A jutalmazás célja a hatóság működése szempontjából az, hogy az általa felügyelt, mintegy 5 ezer milliárdos versenypiacon szokásos és a hatóságnál rendelkezésre álló bérezési lehetőségek közötti jelentős különbséget csökkentse. A versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárdánk motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához. Fontos kiemelni, hogy az NMHH működésének (köztük a jutalmaknak is) a költségeit nem a központi költségvetésből, hanem a felügyelt piacokról származó bevételekből fedezi.”

Kérésünkre elküldték, hogyan alakult azoknak a dolgozóknak az aránya, akik nem kapták meg a teljes jutalmat:

  • 2019-ben a munkatársak 73,4 százaléka nem a teljes előirányzott keretnek megfelelő jutalomban részesült (akkor még négyhavi fizetésnek megfelelő pluszpénzt oszthatott az NMHH),
  • 2020-ban viszont a munkatársak kevesebb mint fele (49,2 százalék) nem a teljes összegű jutalmat kapta,
  • míg tavaly a dolgozók háromnegyede nem a teljes keretnek megfelelő elismerésben részesült.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne kaptak volna jutalmat, hiszen, mint említettük, a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók alapján.

Kapcsolódó
Koltay András: A média függetlensége egy önmaga által gyártott mítosz
A médiahatóság új elnöke szerint ahogy a politikai erőviszonyok változnak, úgy módosulhatnak a médiapiac tulajdoni viszonyai is, ez jól kirajzolódott 2010 után. Koltay András úgy véli: a média azért nem független, mert a tulajdonos és más érdekcsoportok érdekei mentén működik, ráadásul az újságírók is szükségszerűen elfogultak.

Kiemelt kép: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával kialakított médiaműhely az az egri Eszterházy Károly Egyetemen az avatás napján, 2017. június 16-án.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik