Kirándulók, túrázók, gombászók, sportolók és kutyasétáltatók szorulhatnak ki a Velencei-tóhoz közeli Nadaphoz és Lovasberényhez tartozó erdőkből, ugyanis a helyi vadásztársaság egy kulcsfontosságú engedélyt már megszerzett ahhoz, hogy kerítéssel zárja el az erdőt a lakosság elől – értesült a 24.hu.
Bár a Lovasberényhez tartozó erdő egy része eddig is vadaskert volt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal által jegyzett környezetvédelmi engedély alapján a korábbi terület több mint duplája, csaknem 700 hektár kerülhet kerítés mögé és válhat zárt vadaskertté. Ez valamivel nagyobb terület, mint Budapest VIII. kerülete, Józsefváros.
A szóban forgó, állami tulajdonban álló erdők Fejér megye középső részén helyezkednek el Lovasberény és Nadap közigazgatási határain belül, a Velencei-tótól északi, észak-keleti irányban, körülbelül 3 kilométerre a két települést összekötő úttól.
Mint megtudtuk, Nadap lakosságát annak ellenére nem tájékoztatták az engedélyeztetési eljárásról, hogy a tervezett kerítés a település szélén álló házakhoz közel futna. A kormányhivatal már tavaly kiadta az engedélyt, ám a község lakói csak néhány hónappal ezelőtt vették észre, hogy valami készül. Köteles Zoltán polgármestertől megtudtuk, hogy a nyáron több lakossági bejelentést kaptak arról, hogy kerítéselemeket kezdtek telepíteni az erdőszélen. Kiderült, hogy a cölöpöket a földmérés során szúrták le, és a kerítés tervezett útját jelölik.
A polgármester elmondása szerint az engedélyeztetési eljárásról értesültek, ám hivatalosan nem kérték ki a település álláspontját, pedig
Mint mondta, az önkormányzat nem ért egyet a terület vadaskerti, szigorú – turisták számára átjárhatatlan – körbekerítésével. Ragaszkodnak az erdő látogathatóságának biztosításához, akár átmászható (létrás) kerítés megoldással, akár kapukkal, időbeni megkötés nélkül, a jelenleg is használatos, pár napos vadászati alkalmakat kivéve. Hozzátette, tudomásuk szerint – és a környezetvédelmi engedély is kitér erre – a kerítés telepítéséhez további engedélyek szükségesek, így az ezekhez tartozó eljárások során mindent megtesznek a lakosság igényének biztosításáért.
Pintér Sándor bizalmasai úton, útfélen
A meglévő, Lovasberényhez tartozó Lászlóházi vadaskert bővítését a Tradicionális Vadásztársaság kezdeményezte 2020-ban. A bírósági nyilvántartás szerint a társaságot 2016-ban alapították Ecsedi Ferenc elnökletével. A korábban fegyverüzletben is érintett Ecsedi amellett, hogy az OTP Bank egyik vezető tisztségviselője volt, és Csányi Sándor OTP-vezér régi bizalmasa, Pintér Sándor belügyminiszterrel is közeli viszonyban állt. Ecsedi napra pontosan addig volt ügyvezetője a már megszűnt Civil Ingatlanberuházó Kft.-nek, amíg annak Pintér volt a tulajdonosa 2007-ben és 2008-ban. A társaságnak a belügyminiszter egy másik korábbi vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. lett a jogutódja, amit a legutóbbi időkig Pintér másik fontos bizalmasa, Tasnádi László egykori – III/II-es kémelhárító tisztből lett – belügyi államtitkár vezetett.
Ráadásul a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg az egykori lovasberényi kormányüdülőt, ami a tervezett vadaskert szomszédságában áll, és a tervek szerint vadászati központként születik újjá, wellness részleggel és helikopterleszállóval. Mint azt lapunk feltárta, az egykori üdülőre majdnem hatszor akkora – csaknem 1,3 milliárd forint – vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint amennyiért az állam eladta a hotelt. A felújítást az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. végzi, ennek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és Pintér belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.
Nem mellékes, hogy a már említett Ecsedi Ferencnek a lovasberényi kormányüdülő megvásárlásánál is volt szerepe, ő vezette ugyanis azt a Lido Immo Ingatlanhasznosító Kft.-t, amelyik az államtól bruttó 223 millió forintért megvette az üdülőt. Később ezt a társaságot felvásárolva lett a kormányüdülő tulajdonosa a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
Ecsedi megbízatása 2026-ig szólt volna, de a bírósági nyilvántartás szerint október első hetében távozott a Tradicionális Vadásztársaság éléről. (Cikkünk megjelenése után értesültünk arról, hogy Ecsedi Ferenc júniusban elhunyt, de a bírósági nyilvántartásban a változást csak később vezették át – a szerk.) Posztját a társaság titkára, Brindza Tibor vette át, aki szintén üzleti kapcsolatban áll Pintér korábbi cégével: mindkét vállalkozásának referenciái közt megtalálható a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
2037-ig a vadásztársaság uralja a területet
A vadaskert tervezett bővítéséről érdeklődve megkerestük a vadásztársaság vezetését frissen átvevő Brindzát, aki megerősítette, hogy a környezetvédelmi engedélyük már megvan az erdő lekerítéséhez, ami elsősorban Nadapot érinti. Ugyanakkor elmondta, egyelőre „képlékenyek” a terveik, ugyanis állítása szerint bár zöld lámpát kaptak a kormányhivataltól, nem biztos még, hogy élni fognak vele. „Egyelőre számolunk” – mondta.
Brindza nem erősítette meg a helyiek értesülését arra vonatkozóan, hogy decemberben már építeni fogják a kerítést, sőt állítása szerint még meg sem rendelték azt. A lakosság erdőből történő kizárásáról szólva azt mondta, a látogatók csak kijelölt turista útvonalon használhatják az erdőt, és mivel ilyen nincs az érintett területen, szerinte most is törvénybe ütközik, ha valaki bemegy az erdőbe, noha az nincs lekerítve. Ugyanakkor az általa hivatkozott erdőtörvény ennél megengedőbb:
Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
„Vannak olyan helyek, ahol a látogatónak semmi keresnivalója nincs az erdőben. Az erdő alapvetően az erdőé, a fáké, a vadaké” – fogalmazott Brindza. Bár nem tette hozzá, a sort azért valószínűleg a szíve szerint kiegészítené a vadászokkal is.
A vadásztársaság elnöke elárulta azt is, hogy 2017-ben, vagyis egy évvel alakulásuk után húsz évre nyerték el a vadászati jogot a területre, és csak azon belül van kilátásban, hogy bővítik a vadaskertet. Ugyanakkor – mint mondta – ehhez további engedélyekre van szükségük, de azt nem árulta el, hogy melyek ezek, és hol tartanak az engedélyeztetési eljárások.
Hangsúlyozta, hogy semmi közük nincs az egykori lovasberényi kormányüdülőhöz, illetve azok tulajdonosához, nincs velük szerződésük sem, igaz, azt nem zárta ki, hogy a vadászati központtá alakuló üdülőből később bérvadászok igénybe vehessék a vadaskertet. Erre a környezetvédelmi engedélyből is lehet következtetni, ugyanis abban az áll, hogy a célok közt van „a minőségi, trófeás nagyvadállomány elősegítése, a vadászati turizmus és a térségi vadászati idegenforgalom bővítése”.
Az nem derült ki, hogy a Tradicionális Vadásztársaságnak hány tagja van, és pontosan miből finanszíroznák a 700 hektár lekerítését, az erre vonatkozó kérdéseinket elhárította Brindza Tibor. A bírósághoz benyújtott beszámolójuk szerint ugyanakkor veszteséges a társaság: a legutóbbi, 2020-as adataik szerint 23 millió, egy évvel korábban pedig 24 millió forint folyt be a társasághoz, de ennél jóval többet költöttek. Beszédes, hogy az utolsó két lezárt évben mindössze 16 ezer, illetve 17 ezer forint folyt be tagdíjakból.
Minden érintett állami szervezet hallgat
A vadásztársaság vezetője és a helyiek szerint is az állami tulajdonú Budapesti Erdőgazdasági Zrt. a terület kezelője, és erre utalnak a társaság honlapján közzétett tájékoztatók is, ezért megkerestük kérdéseinkkel az erdőgazdaságot. Ám hiába érdeklődtünk náluk, telefonon azt közölték, forduljunk az Agrárminisztériumhoz. A tárcát viszont hiába kerestük, csaknem két hét alatt sem érkezett válasz kérdéseinkre.
Mindazonáltal a szóban forgó nadapi és lovasberényi területek tulajdoni lapjáról kiderült, hogy azok hivatalosan a Honvédelmi Minisztérium kezelésében vannak. Megkerestük tehát a honvédelmi tárcát is a tervezett erdőlekerítésről érdeklődve, de onnan sem kaptunk választ.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélyében foglaltakon kívül a nadapi polgármester megkeresésére egyedül a Pest Megyei Kormányhivatal adott érdemi tájékoztatást. Azt írták, amennyiben a vadaskert minden engedélyt megkapva megépülhet, úgy a szabad átjárás, a látogatás lehetősége a vadaskert fennállásának idejére a területen megszűnik.
