A gazdasági bal-jobb kategóriák alapján 2022-ben a magyar társadalom többsége (56 százalék) baloldali értékrendet vall – olvasható a Policy Solutions és Friedrich-Ebert-Stiftung most megjelent közös kutatásában, amelyben azt mérték fel, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisa van a magyar társadalomban. A Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett Magyarország értéktérképe 2022 című felmérés szerint a jobboldali gazdaságpolitikai orientáció a magyarok tizedére jellemző, míg a centrista gazdasági álláspontot elfoglalók a társadalom harmadát teszik ki.
A kutatás egy négy évvel ezelőtti projekt folytatása, így bizonyos témákban megfigyelhető a trend. Ez alapján a baloldali vélemények továbbra is többségben vannak a magyar társadalomban, de a változások fő trendje a gazdasági baloldalon elhelyezkedők arányának csökkenését és a középre húzódók növekedését mutatja.
Egymástól távolodó ellenzéki és Fidesz-szavazók
A kormánypártiak 49 százalékának baloldali, vagyis piackritikus értékei vannak 2022-ben, viszont négy évvel korábban még a Fidesz-szavazóknak 15 százalékponttal nagyobb hányada tartozott ebbe a csoportba. A kormánypártiak körében a gazdasági centristák száma is növekedett: az arányuk most 38 százalék, míg 2018-ban 22 százalék volt. 2018-ban az ellenzékiek 75 százaléka, 2022-ben 61 százalékuk volt baloldali gondolkodású.
Budapesten az egyes csoportok aránya hibahatáron belüli mértékben változott, a megyeszékhelyeken viszont 19 százalékponttal csökkent a gazdasági baloldaliak aránya, 11 százalékponttal nőtt a gazdasági centristák aránya, valamint 8 százalékponttal nőtt a jobboldali (piacpárti) válaszadók aránya. A kisvárosokban még ennél is nagyobb volt a változás mértéke: 2022-ben már csak 48 százalék tartozott a gazdasági baloldali csoportba (-24 százalékpont), ebben a lakóhelyi kategóriában azonban elsődlegesen a centristák aránya növekedett (39 százalék, ez 21 százalékpontos növekedés), míg a piacpártiak aránya nem változott jelentősen. A falvakban 59 százalék a gazdasági értelemben baloldali válaszadók aránya (-9 százalékpont) – ebben a csoportban is elsődlegesen a centristák aránya növekedett (32 százalék, 8 százalékpontos növekedés), míg a piacpártiak aránya gyakorlatilag ugyanakkora.
2018 és 2022 között a társadalmi-kulturális kérdésekben progresszívek aránya 1 százalékponttal nőtt, a centristák aránya pedig 3 százalékponttal. A konzervatívok aránya 4 százalékponttal csökkent (39 százalékról 35 százalékra). Vagyis a társadalompolitika terén 2022-ben már egyenlő arányban van jelen a progresszív, a centrista és a konzervatív álláspont.
A fideszes tábor 42 százaléka társadalmi-kulturális kérdésekben konzervatívnak tekinthető, és további 37 százalék centrumhoz közeli pozíciót vesz fel ezekben a kérdésekben. A tábor ötöde számít társadalmi kérdésekben progresszív Fidesz-szavazónak, ezzel szemben az ellenzéki szavazók csaknem fele társadalmi-kulturális kérdésekben egyértelműen progresszív. A Mi Hazánk szavazói körében arányaiban ugyanannyi kulturálisan konzervatív szavazót találunk, mint a fideszesek körében, de több a progresszív körükben, mint a fideszesek körében – olvasható a kutatásban.
A magasabb végzettségi csoportok irányába haladva növekszik a progresszívek és csökken a konzervatívok aránya. 2018 és 2022 között a legalacsonyabb végzettségi csoportban 9 százalékponttal csökkent a konzervatívok aránya és ugyanennyivel nőtt a centrumhoz közeli álláspontot elfoglalók aránya. Vagyis, míg a nagyváros–vidék tengelyen növekedett az ideológiai polarizáció a társadalompolitikai ügyekben, addig a képzett–képzetlen felosztásban csökkentek ezek az ellentétek.
A női válaszadók csoportja szignifikánsan progresszívebb volt a férfiaknál 2018-ban és 2022-ben is. Az 50 év feletti korcsoportok 2018-ban és 2022-ben egyaránt szignifikánsan jobboldalibbak voltak (társadalompolitikai értelemben), mint a 30 év alattiak. Minden ellenzéki tábor messzebbre került kulturális értelemben a fideszesektől.
Aki szegény, az vessen magára
A progresszív-baloldali (piackritikus) válaszadók aránya négy év alatt nem változott: a magyarok harmada (32 százalék) sorolható ebbe a kategóriába. A leginkább jelentős változás a konzervatív baloldali (piackritikus) válaszadók számának csökkenése: 2018-ban még 39 százalék, 2022-ben már csak 29 százalék tartozott ebbe a csoportba. Ez hibahatáron túlmutató, 10 százalékpontos csökkenést jelent. A progresszív-jobboldaliak (piacpártiak) és konzervatív-jobboldaliak (piacpártiak) aránya kismértékben növekedett (mindkét csoport aránya 3-3 százalékponttal): előbbi kategóriába a társadalom 8, utóbbiba 10 százaléka tartozik. A centristák aránya 7 százalékról 12 százalékra nőtt négy év alatt.
Budapesten a progresszív-baloldaliak aránya 20 százalékponttal az átlag felett van (52 százalék), és abszolút többséget alkot, míg a konzervatív-baloldaliak a budapestiek körében vannak a legkevesebben (16 százalék), a megyeszékhelyeken és kisvárosokban valamelyest többen (23 százalék és 27 százalék), a falvakban pedig kiemelkedően sokan (41 százalék). A többi csoport aránya nem tér el jelentősen az átlagtól.
A 40 év alatti korcsoportokban átlag feletti a progresszív-baloldaliak aránya (36 százalék és 35 százalék), míg a 60 év felettiek körében jelentősen átlag alatti ugyanez az arány (28 százalék). Az 50 év feletti korcsoportokban átlag feletti a konzervatív-baloldaliak aránya (34 százalék és 33 százalék), és ez a legnépesebb politikai értékrendi csoport. Ezzel szemben a 40 év alatti csoportokban ugyanez az arány jóval átlag alatti (21 százalék és 25 százalék).
A progresszív-baloldaliak aránya az érettségi nélküli csoportokban jelentősen, 9–18 százalékponttal alacsonyabb (27 százalék és 26 százalék), mint az érettségizettek (36 százalék) és a diplomások körében (44 százalék). A konzervatív-baloldaliak viszont a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében vannak a legtöbben (39 százalék).
A közös ellenzéki lista támogatóinak fele egy csoportba, a progresszív-baloldaliak közé tartozik (49 százalék). A konzervatív-baloldaliak jelentik a legnagyobb csoportot a Fidesz (34 százalék) és a Mi Hazánk szavazói (45 százalék) között egyaránt. A pártnélküliek harmada tartozik ebbe a csoportba, míg az ellenzéki szavazók között csak 14 százalék a konzervatív-baloldaliak aránya. A progresszív-jobboldaliak aránya átlag feletti a Mi Hazánk szimpatizánsok (14 százalék) és a pártnélküliek között (11 százalék).
A kutatók 14 gazdaságpolitikai állítást tettek, ebből nyolc esetben baloldali álláspontot képviselt a magyar társadalom, így a többiben a gazdaságpolitikai jobboldalét, de ez utóbbi esetekben mindig kisebb volt a különbség.
A magyarok 48 százaléka elvárja az állami támogatást a kultúrában, míg 47 százalék a piaci alapú működést preferálja, de 51 százalék szerint nincs ösztönző hatása a nagy fizetésbeli különbségeknek, míg 48 százalék elfogadhatónak tartja azt, illetve 50 százalék szerint egyéni felelősség kérdése az, ha valaki szegény, míg 47 százalék szerint ez leegyszerűsítése egy komplex társadalmi jelenségnek.
Emellett a társadalom fele elveti a vagyonadó ötletét, másrészről az állam teljesítményével szembeni negatív érzések és tapasztalatok erőteljesen megjelennek abban, hogy a válaszadók 55 százaléka szerint a magáncégek többet tesznek az emberek jólétéért. A világgazdasági rendszerről általánosságban pozitív véleménnyel vannak a magyarok.
A felmérés eredményei alapján az elmúlt négy évben több terület esetében is akár 10–20 százalékpont körüli csökkenés következett be a baloldali álláspont támogatottságában. Egyértelmű elmozdulás figyelhető meg a gazdaságpolitikai jobboldali álláspont irányába olyan területeken, mint a kultúra állami támogatásának kérdése, a munka értéke, a szegénység felelősségének kérdése, valamint a munkanélküliség okai.
Abortusz: igen, halálbüntetés: talán
Kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények a hagyományos családi szerepek esetében: a magyarok 79 százaléka szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyermeknevelés elsődleges célja, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, illetve 58 százalék szerint egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe.
Bizonyos társadalmi kisebbségek irányába is elutasító a többség. A magyarok 72 százaléka nem hisz a cigányság beilleszkedésében, illetve erős a társadalmi homogenitás megtartására való igény is: 56 százalék nem tartja elfogadhatónak, ha Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek.
Az abortusz ügyében viszont egyértelműen progresszív állásponton van továbbra is a magyarok döntő többsége: 80 százalékuk támogatja, hogy a nők szabadon megszakíthassák a terhességet. Sokan vélik úgy, hogy minden tekintély megkérdőjelezhető (76 százalék), és a többség (55 százalék) a börtön elsődleges szerepének az elítéltek rehabilitációját tartja.
A társadalompolitikai ügyek esetében jelentős, 5 százalékpontnál nagyobb változásokat mindössze négy területen mértek, például a bevándorlás kérdésében már kevésbé markáns az elutasító álláspont, mint 2018-ban: akkor a magyarok kétharmada (68 százalék) utasította el a más kultúrájú személyek Magyarországra költözését, 4 évvel később viszont már 12 százalékponttal kevesebben (56 százalék) gondolkodnak így. Emellett 58 százalék tartja elfogadhatónak a fizikai fenyítést a gyermeknevelés során, miközben 2018-ban ennek még csaknem kétharmados (64 százalék) támogatottsága volt.
