Belföld

Elkerülik a mozgósítás elől menekülő oroszok Magyarországot

AP / MTI
AP / MTI

Két hét leforgása alatt tömegek menekültek el Oroszországból, miután az ukrajnai háborúban elszenvedett érzékeny veszteségek miatt Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el. A bejelentés országszerte tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, és sokan úgy döntöttek, hogy nem várják meg a katonai behívót, hanem külföldre távoznak.

Az orosz sajtó hétfőn arról írt, hogy már 700 ezerre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik a sorozás elrendelése óta elhagyták az országot.

Az új, Oroszországból induló menekülthullám viszont Magyarországot eddig nem érintette. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a 24.hu kérdésére azt írta, a mozgósítás elrendelése óta nem emelkedett meg az orosz állampolgárok által benyújtott vízumkérelmek száma.

Ez azért érdekes, mert több uniós ország – még a mozgósítás elrendelése előtt – teljesen leállította a vízumok kiadását az orosz állampolgárok számára, maga az Európai Unió pedig felfüggesztette azokat a szabályokat, amelyek megkönnyítették a vízum megszerzését, így az eljárás lassabb, bürokratikusabb és jóval drágább lett. Ezek a döntések azonban még nem a háborús besorozás elől menekülőknek, hanem a háborút elindító Oroszország turistaként felbukkanó állampolgárainak szóltak.

Miközben Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország szeptember 19-től teljesen leállította a schengeni beutazási kérelmek befogadását, Magyarország jelezte, hogy továbbra is probléma nélkül biztosítja a vízumokat.

Magyarország nem tervezi megtagadni a schengeni vízumot, így a többszöri beutazásra jogosító vízumot sem az orosz állampolgároktól

mondta Szijjártó Péter New Yorkban az orosz TASZSZ hírügynökségnek. Az ENSZ közgyűlésen Szijjártó volt az egyetlen uniós külügyminiszter, aki leült tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ami egyértelmű jelzés volt a nemzetközi közvéleménynek, hogy a magyar vezetés egészen másként áll hozzá a Putyin-rezsimhez, mint az Európai Unió többi állama. Az EU ugyanis kifejezetten arra kérte a tagállamokat, hogy ne folytassanak kétoldalú megbeszéléseket az orosz diplomácia vezetőjével.

A magyar külügyminiszteri interjú két nappal a mozgósítás bejelentése után került nyilvánosságra, akkor még nem bontakozott ki teljes egészében az elnöki döntés hatása. Mint ismert, szeptember végén már kilométeres autósorokról érkeztek hírek a kazah és a grúz határokról, október elején pedig már azt is tudni lehetett, hogy egyedül Kazahsztánban legalább 200 ezer orosz menekült tartózkodik.

Kerestük az ORFK-t is, hogy pontos adatokat kapjunk az orosz állampolgárságú beutazókról, de a rendőrségtől egyelőre nem kaptunk választ.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik