A Demokratikus Koalíció benyújtotta a jogállam helyreállítását célzó javaslatcsomagját az Országgyűlésnek. Az ellenzéki párt
- a jogállamiság helyreállítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
- Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása
- az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat módosítása
címmel nyújtott be határozati, illetve törvényjavaslatot. A csomag elfogadása esélytelen, hiszen például az Alaptörvény módosításához a képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges, miközben már az indoklás azzal kezdődik, hogy a második Orbán-kormány hivatalba lépése után azonnal megkezdte a demokrácia, a jogállam lerombolását, az elmúlt 12 évben leépítette a demokratikus
működés garanciáját jelentő fékek és ellensúlyok rendszerét.
A jövőben az lehetne például csak az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke, legfőbb ügyész, ombudsman, Állami Számvevőszék elnöke, Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, akit a parlamenti képviselők 4/5-e támogat.
A DK az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése alapján kevésnek tartja a kormány vállalásait, ezért politikailag függetlenné tenné a bíróságot, az ügyészséget és a közmédiát, módosítaná a médiatörvényt, az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, a bírósági szervezeti és jogállási törvényeket, az ügyészségi törvényt, az Országgyűlésről szóló törvényt és a Házszabályt is.
Korlátozná a gyorsított törvényhozási eljárás. A jövőben például nem lehetne alapesetben sürgős tárgyalást kérni
- az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására,
- sarkalatos törvények elfogadására vagy módosítására,
- házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására,
- költségvetési törvény elfogadására.
Hatályon kívül helyeznék a kivételes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, azt a DK elismeri, hogy előfordulhat, amikor az Országgyűlésnek a normál menetrendnél gyorsabban kell döntenie, ezért megtartaná a sürgős tárgyalás szabályait, de azt is a képviselők 4/5-ének szavazatához kötné.
