A Transparency International Magyarország jogi igazgatója a hvg360-nak azt mondta a kormány legújabb döntéseiről, hogy azok komolyabb vállalások a korábbiaknál, de nem tudni, mindez elég lesz-e az Európai Uniónak.
Ligeti Miklós szerint a Korrupcióellenes Munkacsoport egyfajta felügyelőbizottsága lehetne az új hatóságnak, de nagy kérdés, kik lennének a nem kormányzati tagok, önmagában pedig egy új hatóságtól sem feltétlenül csökken a korrupció.
A korrupció itthon a rendszer beépített működési módja, nem kisiklás, nem kivétel, ezért hatósági megoldásokkal nagyon kis mértékben lehet ellene fellépni, hiszen a rendszernek önmaga ellen kellene eljárnia. Arról már nem is beszélve, hogy amit eddig elloptak, az már ott is marad, és ettől nem lesznek új szereplők az építőipari piacon. Az elmúlt 10 év rombolását és átöröklött rossz gyakorlatát nem lehet egy hatósággal felszámolni.
Ligeti nem zárja ki, hogy nem egy „NERista mameluk”, hanem egy független ember lesz a vezető, de a hatóság így is más lesz, mintha csatlakoztunk volna az Európai Ügyészséghez, amely nincs alárendelve egy államhatalmi rendszernek sem.
A korrupcióellenes hatóság hiába kapott független jelzőt, ettől még ugyanolyan lesz, mint többi államhatalmi szerv, amelyek szintén nem jelentenek igazi kontrollt, a független jelző mára kiüresedett.
Szerinte a másik kormányhatározat gyanús, nem érti, milyen alapon írják elő az egyajánlatos közbeszerzési eljárások leszorítását.
Mi köze az államnak ahhoz, hogy hányan pályáznak? Ez önleleplezés.
Azt mondja, a probléma valós, és nem csak „felülről szervezett korruptokráciában” fordul elő, van is mit vizsgálni, de a torz közbeszerzési piac miatt először az államnak kellene szembesülnie azzal, mit művelt az elmúlt 10-12 évben.
Az állam képviselői őszintén feltárják, megvitatják és bevallják, hogy mi voltunk, gyerekek?
Ligeti Miklós biztosra veszi, az új rend sem veszélyezteti az oligarchikus pozíciókat, az autópályák üzemeltetése például Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekkörében marad 35 évig.
