Kétszáz embert vertek át és 326 milliót kaszáltak másfél év alatt a banki adatokat kicsaló kiberbűnözők

Fontos tájékoztató kampányt indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Magyar Bankszövetség azért, hogy minél kevesebben váljanak az adathalászok, és a kiberbűnözők áldozataivá. Tudatos internethasználatot kérnek az emberektől, és azt, hogy senki ne adja meg másnak a banki adatait.

A távirati iroda sajtótájékoztatóról szóló beszámolója szerint Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese azt mondta, hogy egy nap alatt több millió hackertámadás zajlik a világon kártevő szoftverek, vírusok, agresszív reklámok formájában. Hozzátette: a digitális pénzforgalom ugrásszerűen fejlődik, ami könnyebbé teszi mindennapjainkat, azonban újabb csalási modelleket is életre hív.

Korábban a csalók a bankkártyákra helyezték a hangsúlyt, mire a szakemberek elkezdtek védelmi módszereket kiépíteni, mint például a PIN-kódot, az sms-kontrollt, a limiteket, amelyeket ma már jól ismerünk és használunk. A hangsúly mostanra a bankkártyákról azokra az adatokra helyeződött át, amelyek a digitális pénztárcánkhoz, illetve a kártyánkhoz vezetnek.

Sütő szerint abban kell tudatossá válnunk, hogy csaláshoz vezethetnek azok a bejövő információk – legyen az sms, e-mail, telefonhívás – amelyek úgy tűnnek, hogy gyorsítanak, kényelmesebbé tesznek egy ügyintézést, de szokatlanok. Egy ilyen gyanús e-mail esetén sem a csatolmányra, sem a linkelt oldalra nem szabad kattintani, mert már ettől olyan kémprogramok indulhatnak el, amelyek adatszerzésre irányulnak.

A főtitkárhelyettes arról is beszélt, hogy a koronavírus első hullámában, 2020-ban megváltoztak a fogyasztási szokásaink, “megtorpantak kicsit a csalók is”, de egy negyedév elteltével ismét megugrott a csalások száma. Újabban gyakran a bankokéra megtévesztően hasonló oldalakon gyűjtik be az adatokat a csalók, megjelent az úgynevezett “függönyoldalra terelés”.

Ez úgy védhető ki, hogy ha a felhasználó a bank ismert oldalát írja be a böngészőbe vagy a keresési előzményekből nyitja meg, nem pedig keresőoldalról próbálja elérni, ahol a találatok között fizetett hirdetésként gyakran áloldalak jelennek meg.

Farkas Péter, a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, és egy konkrét esetet is ismertetett. Tavaly január óta adathalászattal kapcsolatos ügyek százait egyesítették.

Összesen huszonhét gyanúsítottat fogtak el, hét városban, huszonöt ingatlanban tartottak kutatást, és a gyanú szerinti külföldi szervező ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az egyesített ügyben 203 sértett 326 millió forintot vesztett, 218 esetben viszont a bűncselekmény kísérleti szakban maradt.

Farkas elmondta még, hogy nem elég a rendőri fellépés, szükség van arra is, hogy minél több emberhez jusson el, hogy miként tud biztonságosan internetezni és ezáltal ne váljon csalás áldozatává. Hozzátette: az adathalászok olyan csalók, akik megbízható félnek kiadva magukat az interneten megpróbálnak adatokhoz hozzájutni.

Különösen fontos a biztonságos környezet – folytatta -, az, hogy eredeti szoftvereket, operációs rendszert, vírusirtót érdemes használni és a frissítéseket is véghezvinni, valamint nem szabad letölteni semmilyen idegenek által javasolt programot, alkalmazást. Azt tanácsolta, hogy ha mégis megtörténik a baj, akkor a felhasználó forduljon a pénzintézetéhez, tiltsa le a kártyáját, illetve tegyen bejelentést a rendőrségen.

A BRFK és a Magyar Bankszövetség együttműködésével készült videósorozatban olyan emberek is elmesélik a történetüket, akiket több százezer, vagy több millió forinttal húztak le az online térben tevékenykedő bűnözők.