Augusztus közepén ötven ellenzéki képviselő támadta meg az alkotmánybíróságon a fakivágásokat lehetővé tevő kormányrendeletet, amely az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kihírdetett vészhelyzet alapján született meg. A rendelet széles körben tiltakozásokat váltott ki, noha az erdészeti szakma több prominens képviselője is jelezte, hogy nem tartja kifejezetten aggályosnak a fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályozást.
Az Index.hu most azt írja, hogy a kormányrendelet alkotmányosságát utólagos normakontroll keretében firtató indítványt augusztus 30-án már ki is szignálták egy előadó alkotmánybíróra.
Szerintük a vegetációs időszakban is lehetővé tett fakitermelés a tarvágás és a vágásérett kor előtti vágás lehetőségének bővítésével, az erdőtelepítési szabályok lazításával, a hatósági kontroll jelentős szűkítésével együtt megnyitja az utat ahhoz, hogy az erdőgazdálkodók helyrehozhatatlan károkat okozhassanak természeti védelem alatt álló, őshonos vagy egyéb rendeltetésük miatt védelemre érdemes erdőkben.
Álláspontjuk szerint az erdőknek az ökoszisztémában betöltött speciális szerepére és az elővigyázatosság elvére is tekintettel az erdők védelmére vonatkozó szabályok esetében különös gonddal kell a visszalépés tilalmára vonatkozó követelményeket az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése és P) cikk (1) bekezdése szempontjából vizsgálni. Szerintük ugyanis a kormányrendelet szabályai érdemi visszalépést jelentenek az eddigi, törvényben meghatározott garanciális szabályozáshoz képest, és megvalósul a védelmi szint csökkenése, amely nem igazolható más alapvető jog érvényesülésével vagy valamely alkotmányos érték védelmével.
A vészhelyzeti kormányrendelet ellen utcai tiltakozást is szerveztek, de tiltakoztak ellene például a helyi önkormányzatok is. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) rossz jogalkotói döntésnek nevezte a rendeletet. A Magyar Tudományos Akadémia szintén tiltakozását fejezte ki az ügyben. Az MTA Ökológiai kutatóközpontja állásfoglalása szerint többek között probléma, hogy a „rendelet alapján a védett területeken őshonos fafajú, magas természetességű erdőkben is alkalmazható a tarvágás, kiterjesztett területi hatállyal. Ez elvégezhető a jelenlegi vágáskornál fiatalabb állományokban, amelyeket sarjaztatásra alapuló felújítás követhet, főleg cser és nemestölgy főfafajú erdőkben. Ez hosszú távon a fiatalabb állományok területi növekedéséhez vezet, az idős és vegyes korú erdők rovására, amelyek leginkább biztosítják a biodiverzitás megőrzését és az erdők ökoszisztéma szolgáltatásait.”
