Tolna megye központjában, Szekszárdon még nem, de a megye kisebb településeinek többségében már megszületett a döntés: az önkormányzatok sorban mondanak le a több mint 43 milliárdos vagyonnal rendelkező, közös tulajdonú vízközműcégről, hogy átadják az államnak.
Az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. 51 tolnai településen szolgáltat ivóvizet és a legtöbb helyen ez a cég biztosítja a szennyvíz elvezetését is. Az érintett települések önkormányzatai voltak a tulajdonosai a részvénytársaságnak: mostanáig.
Bár a tulajdonosok próbálták elkerülni a tavaly 2,7 milliárd forintos rekordbevétel mellett 121 ezer forintos nyereséget produkáló E.R.Ö.V. „államosítását”, a mentési terveik lepattantak a kormányzati döntéshozókról. Azt azonban még a jelenlegi tulajdonosok sem tudják, hogy ez az átvétel milyen formában valósul meg.
A 24.hu birtokába jutott dokumentumok szerint az E.R.Ö.V. menedzsmentje július közepén, azaz röviddel a gáz és az áram rezsicsökkentett árának végét jelentő kormányzati bejelentések után Palkovics László technológiai és ipari miniszterhez fordult segítségért. A cégvezetés azzal érvelt, hogy az E.R.Ö.V. a kormány rezsicsökkentési politikájával 2013 óta fenntartott hatósági vízdíjak ellenére soha sem volt veszteséges, kötelezettségeit mindig teljesítette, de az elektromos áram díjának „horrorisztikus emelkedése” miatt most tényleg szüksége lenne az állam támogatására, egész pontosan 880 millió forintra.
A cég emlékeztette a minisztert, hogy míg ők éveken át nyereségesen tudtak működni, más állami tulajdonú vízközműcégek milliárdokat kaptak az államtól működésük támogatására.
Azt is közölték Palkoviccsal, hogy a cég villamos energiaellátási szerződése tavaly járt le, a kiírt közbeszerzésre pedig egyedül az Elmü-Émász jelentkezett. Mivel választási lehetőségük nem volt, kénytelenek voltak elfogadni egy olyan ajánlatott, amely a korábbi áramár három és félszerese volt. Mint írták, ezzel az áremeléssel sem tudtak megbirkózni. Júliusban már 120 milliós hátralékuk gyűlt össze az áramszolgáltatónál, ami azzal fenyegetett, hogy az Elmü-Émász felmondja a szerződést és a lakosság vízszolgáltatás nélkül marad.
A cégvezetés a szorult helyzetben megpróbált előre menekülni. Azt tervezték, hogy olyan napelemrendszert építenek ki, amellyel biztosíthatják áramszükségletük 40 százalékát. A beruházás azonban nem valósulhatott meg, mert a bankok „a vízközmű szolgáltatást kockázatosnak” ítélték meg, ezért nem adták meg a kért hitelt.
A kalkulációik szerint az árnövekmény 2022-ben 1,03 milliárd forint többletkiadással terheli meg a költségvetésüket, ami a jelenlegi keretek között szeptemberre totálisan fizetésképtelenné teszi az E.R.Ö.V.-öt.
Az érvek nem hatották meg Palkovicsot, a tolnai vízközműcégnek a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) válaszolt. A levélben nem volt szó pénzügyi támogatásról, csupán azt írták le részletesen, hogyan adhatják át a céget és a vagyonát. Hivatalosan integrációs eljárásnak hívják ezt az elmúlt években elindított kormányzati programot, amellyel lehetővé tették a rezsicsökkentés miatt megroppant vízközműcégek állami átvételét.
Eddig azonban csak kevesen éltek a lehetőséggel, hiszen tavaly még a fideszes elnök által vezetett Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is azt javasolta a polgármestereknek, ne az államosításban gondolkodjanak. Ha ugyanis nem a sajátjuk a vízközművagyon, akkor nincs biztosíték arra, hogy az önkormányzatok nem lesznek újra kiszolgáltatva a „profit mindenhatóságának”, vagyis annak, hogy az állam előbb vagy utóbb újra magánkézbe adja a vízszolgáltatókat.
Sok érintett egyébként attól tart, hogy a kormány csak az integrációs folyamat, vagyis az államosítás lezárultáig hagyja érintetlenül a vízdíjat, később azonban itt is – részben, vagy teljesen – eltörli a hatósági árakat. A magasabb vízdíj újra rentábilissá teheti a vízközműcégek működését, de az már az új tulajdonosok számára jelent majd könnyebbséget.
Az NV Zrt. az E.R.Ö.V.-nek küldött tájékoztató levelében nem kecsegtette gyors átvételi eljárással az önkormányzatokat. Az állami cég azt írta, hogy az átadási szándék közlését követően a tranzakció vizsgálati szakaszát kezdik majd el, amelyben „feltérképezik az átadni kívánt vízközmű, valamint a vízközművet működtető vagyon gazdasági, jogi és műszaki vonatkozásait”. Az együttműködési megállapodás megkötéséről csak az átvilágítás után lehet szó.
Az önkormányzatok kényszerpályán vannak, nem tudnak mást csinálni, csak az átadás mellett dönthetnek
– mondta a 24.hu-nak az egyik érintett tolnai település, Bátaszék polgármestere. Bozsolik Róbert elmondta, próbáltak „kiskaput keresni”, hogy megtartsák a közművagyont, de végül egyértelművé vált, hogy nincs lehetőség az államosítás elkerülésére.
Bozsolik Róbert saját önkormányzata is a napokban hozza meg a hivatalos döntést az ügyben. Mint mondta, a tulajdonosi kör előzetes javaslata az, hogy az E.R.Ö.V. Zrt. menedzsmentje érje el, hogy a cég ne olvadjon be más állami vállalatba, hanem maradjon meg önállónak akkor is, ha állami tulajdonba került.
„Erre kaptunk is egy halovány ígéretet” – mondta Bozsolik. Az is hozzátette, hogy az ígéretek szerint az állam az átvétel után átvállalja a cég idei teljes tervezett veszteségét, ami úgy történik majd, hogy törzstőkeemeléssel befizetik azt az összeget, amely szükséges, hogy a cég nullszaldósan tudja a szolgáltatási feladatait teljesíteni.
