Tagadja közleményében a Kúria, hogy bármi köze lenne Varga Zs. András Kúria-elnöknek a felesége kinevezéséhez. Vasárnap mi is beszámoltunk az Observer cikkéről, amely kiszivárgott bírósági dokumentumokra hivatkozva írt arról, hogy annak ellenére nevezték ki a főbíró feleségét, Kovács Helga Mariannt a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy a bírák által tartott szavazáson alulmaradt a másik jelölttel szemben.
A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában. Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem
– olvasható a Kúria közleményében, amelyet a hvg.hu szúrt ki.
Az eset rendkívül rosszul jön a kormánynak az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági eljárásban, mivel ilyen kinevezések után nehezebben tud védekezni az igazságszolgáltatás függetlenségét kétségbe vonó állításokkal szemben, és mindennek nagy a tétje, mert ezermilliárdos uniós támogatásokat tartanak vissza a jogállamisági aggályok miatt. Ráadásul a Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást is sokan pártkatonának tartják, mivel a kinevezése előtt sosem volt bíró, Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként került korábban az Alkotmánybíróságra, és jelöltségét annak idején nem támogatta az Országos Bírói Tanács.
Kovács Helga Mariann kinevezésével kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla is visszautasította a politikai befolyást. Azt megerősítette a hvg.hu-nak, hogy Kovács 14, a nem nyertes pályázó 36 támogató voksot kapott a szavazáson, szerinte azonban a másik pályázó nem volt olyan felkészült, mint Varga Zs. András felesége, a szavazás eredménye pedig nem kötelező a kinevezésre nézve.
