Hajnali négy órakor a Mad Max szivattyúi már munkába álltak, egyenként 280 liter/másodperc hozammal forgatják a vizet a velencei fürdetőnél. A sci-fis elnevezés a vízügyesektől származik, jól ismerik már a gépet, szinte hozzájuk nőtt. Hétvégén sincs megállás, hajnali 4-től 10 óráig működtetik a rendszert, hogy másodpercenként egy köbméter vizet megforgassanak.

A fedélzeten négy ember dolgozik, a szivattyúkat kezelik, tankolják a gépet, folyamatosan ellenőrzik, nehogy túlmelegedjen. Így dúsítják oxigénnel a tavat, amelynek most hatalmas szüksége van minden segítségre. Éppen ezért nem csak az úszóponton álló szerkezet dolgozik a vízminőség szinten tartásán, három úszó munkagépre szerelt mobil eszköz is támogatja az élővilág oxigénellátását.

Két vízijármű a Velencei-tavi Tófelügyelőség elől indul, a stégről nézzük a lámpájukkal és a Holddal megvilágított tavat a sötétben. A vezetők joystickkal irányítják a gumitalpas eszközt, amely a tó vízminőségéről gondoskodik ugyan, de a vízszinten nem tud javítani. Azért az időjárás és a kormány tehetne, de egyelőre egyik sem nyújtott megoldást.

A vízállás 2022. július 30-án, szombaton 10 órakor érte el Agárdnál az abszolút negatív rekordot jelentő 62 centimétert, amire a hiteles mérések 1939-es kezdete óta nem volt példa. A tó vízállása múlt kedden még ennél is alacsonyabb volt, 61 centiméter.

A vízminőség egyelőre tökéletes. Nyilván vannak olyan helyek, ahol kicsi az oxigénszint, ezért lehet látni néhány haltetemet, de a tavaly nyárihoz hasonló helyzet nincsen. Idén időben elkezdték a szakemberek a víz levegőztetését, ez pedig nagyon sokat számít

– nyilatkozta a 24.hu-nak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, aki valószínűleg az egyik legelfoglaltabb szóvivő most az országban, miután a súlyos csapadékhiány miatt egymás után száradnak ki tavaink.

Sok mindent akarhat az ember, de a csapadékhiánnyal nem lehet mit kezdeni, magyarázza. Példát is mond: 2022 januárjától márciusig 60–70 százalék közötti csapadékhiányt regisztráltak, majd csak márciusban 99 százalék volt. Március végén és április elején ugyan esett az eső pár napig, de a vízgyűjtőkben már annyira száraz volt a föld, hogy a felszínen alig maradt víz, mindent elnyelt a talaj.

Ottjártunkkor egész nap lógott az eső lába, de csak egy kisebb zuhé érte el a tavat. Az is inkább vízszintesen esett, a viharos szél kis túlzással a szembe, és nem a földre fújta cseppeket.

Siklós már a beszélgetésünk elején leszögezte, hogy a vízügy mozgástere minimális, a döntés nem az ő kezükben van. Ők egyelőre egy dolgot szeretnének: a zámolyi és pátkai tározók kikotrását, ehhez várják a forrást. Ennek persze csak akkor lesz jelentősége, ha lesz víz a tározókban, amik egyelőre szinte teljesen üresek. Ha viszont mégis megtelnének, akkor jó lenne nem a víz minőségével foglalkozni, hanem azonnal a Velencei-tóba engedni a tartalmukat. 2021-ben ugyanis már okozott problémát az, hogy a nagy mennyiségű üledékben olyan sok foszfor halmozódott fel, amitől az égig ugrott a klorofiltartalom, így sokáig nem lehetett a tározóban összegyűlt vizet beleengedni a tóba.

Az új kormánynak az első döntései között kell gondoskodnia a Velencei-tó vízpótlásának megoldásáról – erről áprilisban beszélt Áder János leköszönő köztársasági elnök a Kék Bolygó Alapítvány podcastjában. Az ötödik Orbán-kormány jó pár döntést meghozott megalakulása óta, elég a kata szigorítására vagy a gázáremelésre gondolni, de a Velencei-tóval kapcsolatban nem határozott. Pedig Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője dolgozik az ügyön, legalábbis a Facebook-oldala szerint. Július 5-én például egyeztetést folytatott a Velencei-tó vízpótlásáról többek között Krausz György velencei Fidesz-elnökkel és Tóth Istvánnal, Gárdony fideszes polgármesterével.

Szerettük volna megtudni, mi hangzott el az egyeztetésen, már csak azért is, mert Tessely az írta, a napokban a kormány elé kerülhet a Velencei-tó vízpótlása érdekében szükséges fejlesztések megvalósításáról szóló előterjesztés. (Erről egy zavarbaejtő videóban is beszámolt.) Írásban és telefonon is kerestük a politikust, ám titkára arról tájékoztatott, hogy szabadságon van. Ennek némileg ellentmond, hogy Tessely ez idő alatt átadott egy utat Lovasberényben, de az is lehet, hogy csak az aktív pihenés híve. Mindenesetre titkára, aki visszahívást ígért, többé maga sem vette fel a telefont.

Kerestük a gárdonyi polgármestert is, de ő sem válaszolt, ahogy a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. sem árulta el, mi hangzott el a megbeszélésen.

A Belügyminisztérium viszont szóba állt velünk, mint írták,

a Velencei-tó vízpótlásáról egyelőre nem született döntés.

Annyi előrelépés azonban történt az ügyben, hogy „a szükséges fejlesztések megvalósításáról szóló előterjesztést a közigazgatási államtitkári értekezlet 2022. július 15-én elfogadta azzal, hogy az előterjesztést a Kabinetvezetői Értekezlet vagy a Gazdasági Kabinet is tárgyalja meg”. (A közigazgatási államtitkári értekezlet a kormány ülését megelőző utolsó, legmagasabb szintű szakmai előkészítő fórum.) Kérdésünkre azt is írták, hogy a Tessely által említett előterjesztésről a belügyi tárcának nincs információja. Azt viszont nem árulták el, hogy mi szerepel a közigazgatási államtitkári értekezleten elfogadott jelentésben, mit javasol az előterjesztés a tó vízpótlásának megoldására, mint írták, erről majd a kormány döntését követően adhatnak tájékoztatást.

Hivatalos információja a Kék Bolygó Alapítványnak sincsen arról, hogy hol tart a tó ügye – derült ki lapunknak küldött válaszukból. Egy javaslatcsomagot viszont letettek a kormány asztalára tavaly év végén. Áder János még 2021 nyarán kérte fel az általa létrehozott alapítványt, hogy alakítson munkacsoportot, amely javaslatot tesz a Velencei-tó vízpótlására. November végére el is készült a dokumentum. A munkacsoport arra jutott, hogy hosszú távon biztosítható a tó egészséges vízállása, de ennek eléréséhez új üzemrendet kell kialakítani a Velencei-tó két víztározójánál, lehetővé kell tenni a vízpótlást a rákhegyi és csákvári karsztvizekből, valamint az agárdi szennyvíz tisztításából. Szakemberek szerint ezekkel a lépésekkel összesen akár 80–85 centiméterrel is megemelhető a tó vízállása.

A Velencei-tó egyetlen állandó forrása a Császár-víz nevű patak, amely jelenleg a zámolyi és pátkai tározókon keresztül jut el a tóba. A javaslat szerint az egyik első lépésként létre kell hozni egy olyan csatornát, amelynek segítségével a patak elkerülheti a víztározókat, és közvetlenül eljuthat a Velencei-tóba, ezzel egy időben pedig megtörténhet a két tározó kikotrása. A 36 oldalas javaslatcsomag itt elolvasható.

A megvalósult korábbi fejlesztések termőre fognak fordulni az idei évben, és általuk a Velencei-tó elfoglalhatja azt a helyét a turizmusban, ami adottságai alapján megilleti.

– ez az idézet Gulyás Gergelytől származik. A miniszter tavaly májusban még nem tudhatta, hogy néhány hónappal később durva halpusztulásról és strandbezárásokról szólnak majd a hírek, mindenesetre a jóslata nem jött be: a tó környezetében továbbra sem tapasztalható a virágzás.

Itt minden hiányzik

– szakad ki pár óra múltán a fotós kollégából. És tényleg: nemcsak a víz hiányzik a tóból, hiányzik az élet, a turisták, a kempingezők.

Agárdnál egy dinókiállítás repít vissza minket a múltba. A szabadstrandi mosdó még 11 óra körül is zárva van, a büfében pedig nem lehet kártyával fizetni. „Hivatalosan nem vagyunk nyitva” – mondja a pult mögött álló nő. Igaz, sokan nem is strandolnak, csak néhányan nézik, ahogy a szörfösök siklanak a vízen.

A Velence Korzóra sem tódult le a tömeg törölközőkkel és nyugágyakkal, pedig a tó nem hideg, egy apa már kora reggel tapicskolt a gyerekekkel a vízben. Közel hozzájuk, a tó medrében műanyagszemetet szed fel egy munkás. A boxgép viszont elmozdíthatatlannak tűnik, ahogy a kerítés is, melyet az önkormányzat tájékoztatása szerint már le kellett volna bontani.

Egyre kevesebb a vendég, ezt Bodor Zoltán a Gesztenye Biciklikölcsönző tulajdonosa is megerősíti. A fia is ezt tapasztalja, aki a velenceitokor.hu oldalt csinálja. Péter 30 százalékos visszaesést tapasztal a tavalyi évhez képest. A május és a június még picit jobb volt, de a július jóval gyengébb. Idősebb Bodor sorolja az okokat: benne maradt a tavalyi strandbezárás híre az emberekben, a Tisza tóval és a Fertő tóval ellentétben a Velencei-tónak nincs PR-ja.

És nyilván a tó lassan elkerülhetetlennek látszó kiszáradásról szóló hírek sem segítenek. A rekordalacsony vízállásról szóló beszámolók közepette a Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület közleményben hangsúlyozta. hogy bár „a tó bizonyos pontjain lehet drámai fényképeket készíteni, strandjaink továbbra is kitűnő vízminőséggel várják vendégeiket”. Sőt, igyekeztek előnyt kovácsolni a helyzetből, mondván, „az alacsony vízállásnak köszönhetően megnövekedett a sekély, a legkisebb gyermekek számára is idilli állapotokat teremtő pár centiméteres «vízmélységű» vízfelületek területe, az eddigiekhez képest kicsit hosszabb sétával azonban mindenhol elérhető olyan szakasz ahol akár az úszni vágyó felnőttek is hűsíthetik magukat.”

Nemrég a turizmus.com számolt be arról, hogy elriasztja a vendégeket a drámaian apadó Velencei-tó híre, egyre kevesebb a kemping- és strandvendég, miközben hetek óta akadozik a sétahajó-közlekedés is.

Sukorónál viszont látványos építkezés zajlik, az autópályáról is látszanak az egymás mellett sorakozó daruk. 43 milliárd forintból épül itt a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia, a tervek szerint 2024 nyarára el is készül. Ennyi pénzből egyébként meg lehetett volna menteni a tavat, tavaly ugyanis készült egy kormányzati előterjesztés a tó vízpótlására, de azt végül a kormányülésen leszavazták, mert sokallták a tervezett 40 milliárdos költséget.

Most már lehet, hogy kiegyeznének vele.