Immár jogerős az a döntés, amelynek értelmében a közszolgálati médiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget például a köztévé Híradójában elhangzottakért – írta a Szabad Európa, miután a Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyta az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét.
A médium tavaly márciusban adott be közérdekű adatigénylést a Duna Médiaszolgáltatóhoz, amelyben például bizonyos programok, így a hírműsorok megrendelőlapjait szerették volna megismerni. Ezekből a dokumentumokból ugyanis kiderülhet, kin múlik, hogy olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek „sérthetik azt a kiegyensúlyozottságot, amelyet a törvény is előír a köztévének”.
A döntés jogerős, a dokumentumokat augusztus első felében kellene kiadnia a közmédiának. A perben a Szabad Európát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte.
A portál megjegyzi, a médiatörvény értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt. A műsorokat ugyanakkor nem a Duna, hanem az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) gyártja le. Részben ez a kettősség tette lehetővé, hogy ne legyen következménye például annak, amikor a Híradó egyik vezető szerkesztője (Bende Balázs) olyan utasításokat adott az újságíróknak, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik, azonnal adja be a felmondását.
A Szabad Európa még 2020 végén kezdte közölni azt a cikksorozatot, amelyben a közmédiában uralkodó állapotokat tárta fel. Ezek a portál szerint ellentétben állnak a Médiatörvényben leírtakkal, amely „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás” vár el.
A 2018-as országgyűlési választásokat monitorozó Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) például vizsgálta az M1 kampány alatt nyújtott teljesítményét. Jelentésükben arra jutottak, hogy „a közszolgálati műsorszolgáltató az M1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást tanúsított a kormánykoalíció és a kormány iránt, amelyek a tudósítások a hírműsorok 61 százalékát tették ki. E tudósításoknak több mint kilencven százalékban pozitív volt a hangvétele, míg az ellenzékről szóló tájékoztatás esetében a hírek 82 százalékában negatív volt.”
