Belföld

Rejtély, kikre gondolhatott Orbán Tusványoson, amikor 86 magyar haláláról beszélt

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Orbán Viktor idei tusványosi beszéde már így is óriási hazai és nemzetközi viharokat kavart, talán ezért szorultak háttérbe homályos kijelentései arról, hogy „mi, magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak” az orosz-ukrán háborúban, amelynek magyar áldozatait nyolcvanhatra tette. A 24.hu utánajárt e kijelentéseknek, de egyiket sem tudtuk igazolni, bármennyire is igyekeztünk.

Még Tusnádfürdőn beszélt arról a magyar miniszterelnök, amit aztán a Facebookon is kiposztolt:„86 magyar ember halt meg” az orosz-ukrán háborúban. Beszédéből és bejegyzéséből azonban nem derült ki, hogy civil vagy katonai áldozatokról van-e szó, és azt sem lehet tudni, hogy magyar, ukrán vagy kettős állampolgárságú elhunytakra vonatkozott-e a kormányfői nyilatkozat.

Orbán Viktor így fogalmazott: „Vannak országok, amelyek bírálnak bennünket, mert szerintük nem vagyunk eléggé elkötelezettek az ukránok mellett. Ők messze vannak, és ők legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak. Mi, magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak ebben a háborúban. Eddig 86 magyar ember halt meg a háborúban. Ez egy egészen más nézőpont. Csak mi, magyarok adtunk vért ebben a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem.”

Megkerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy megtudjuk, pontosan kikről van szó, és milyen információk alapján beszélt Orbán 86 magyar halottról, de tőle csak ennyit tudtunk meg:

Mi a magyarok sorsát követjük.

A 24.hu a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is kereste, ám nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy a tárcának van-e hivatalosan vagy más forrásból adata arról, hány kárpátaljai, illetve magyar áldozata van az Ukrajnában február 24-én kitört háborúnak. Megkérdeztünk egy katonai szakértőt is, aki szintén nem tudta, hogy mire alapozza Orbán Viktor ezt az adatot. Szerinte az ukrán hadseregnek sem az az első dolga a mostani összecsapások közben, hogy az áldozatok nemzetiségi összetételéről tájékoztassa a magyar kormányt.

Metin Aktas / Anadolu Agency / AFP Ukrán katonák temetése Harkivban 2022. június 29-én.

Az Orbán által említett 86 magyar drasztikusan magas veszteséget jelentene. A kárpátaljai magyar kisebbség létszáma 130 ezresre tehető. Ugyanakkor – mivel civil áldozatokról nem tudni Kárpátalján – közülük minden második lehet férfi, aki egyáltalán szóba jöhet a harcoló alakulatok tagjaként, és ebben is benne vannak még a csecsemők és az aggastyánok, a 86 fő így is egy ezrelék fölötti népességvesztés lenne. (Ukrajnába szerződött magyarországi zsoldosokról ugyan érkeztek kósza és meglehetősen bizonytalan hírek, de arról, hogy közülük lenne halálos áldozat, eddig nem jött semmilyen információ.)

Írtunk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének is, ám nem kaptunk választ.

Frissítés

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége elnöke, Brenzovics László cikkünk megjelenése után kérdésünkre ennyit írt: „az áldozatok száma Ukrajnában titkos adat”.

A legtöbb magyar nemzetiségű ukrajnai katona az ukránok 116. dandárjában szolgál

– mondta a 24.hu-nak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, Magyarország volt szlovéniai nagykövete, aki ezt onnan tudja, hogy amikor Márki-Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével egy mentőautót adtak át az ukrán nagykövetségnek a választási kampány idején, az ukránok azt mondták, hogy ennek a dandárnak juttatják el a gépkocsit, mert a legtöbb magyar ebben az alakulatban szolgál.

Orbán bejelentése mindenesetre felveti azt a kérdést, hogy mennyire örülnek az ukránok egy ilyen veszteségadat közlésének. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ugyanis ha a magyar nemzetiségűek ilyen arányban veszítenék el az életüket a fronton, akkor ez az összukrán lakosságot alapul véve akár több tízezer harcos halálát sejtethetné. Nem beszélve az ukrán civil áldozatokról, akik szintén tragikusan sokan vannak.

A miniszterelnök a NATO-n keresztül is kaphatott tájékoztatást

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint vannak az ukrán hadseregben olyan dandárok, amelyekben magyar nemzetiségű kárpátaljaiak szolgálnak. Egyes ukrán dandárok ugyanis részben nemzetiségi alapon verbuválódnak. Az ukrán hadsereg közleményeiből kiderül, hogy ezek az alakulatok időnként komoly károkat okoztak az orosz támadóknak. Emiatt Tarjányi nem tartja kizártnak, hogy ugyanezek a dandárok veszteségeket is elszenvedtek a háború során. Így nem tartja elképzelhetetlennek azt az adatot sem, amit a miniszterelnök mondott. A kormányfő kaphatott tájékoztatást a NATO-n keresztül az ukrán hadseregről, és Tarjányi emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz tábornok nemrégiben Ukrajnában járt. Az ő tárgyalásain is szóba kerülhettek olyan adatok Tarjányi vélekedése szerint, amelyek akár nemzetiségi bontásban szólnak az ukrán veszteségekről.

 

Tarjányi ugyanakkor a többi nyilatkozóval egyetértve hangsúlyozta, hogy tényszerűen az nem felel meg a valóságnak, hogy csak magyarok harcolnának Ukrajnában az ukránok mellett, és csak ők szenvednének el véres veszteségeket. A többi szakértő által említett lengyelek, románok, oroszok mellett felhívta a figyelmet arra, hogy csecsenek is harcolnak ukrán oldalon.

Ráadásul éppen a kormánypárti Magyar Nemzet írta meg júniusban, hogy a „hatóságok pontos számot nem közölnek a harcokban elesett ukrán katonákról – csak az orosz veszteségeket tartják számon –, de legkevesebb félszázra tehető a kárpátaljai áldozatok száma. (…) A háború pedig nem válogat nemzetiségi alapon, eddig már négy magyar áldozata van a harcoknak.”

Ez tehát azt jelenti, hogy a Magyar Nemzet június 6-ai cikke szerint még csak négy magyar áldozat volt

(bár a cikkből nem derül ki teljesen egyértelműen, hogy egész Kárpátaljáról van-e szó, vagy csak Ungvárról, de alighanem a szerző az egész megyére értette az adatot).

Hozzá kell tennünk, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű sajtót böngészve sem találtunk ennyire magas, 86 magyar áldozatról szóló hírt – leszámítva az Orbán Viktor tusványosi beszédéről szóló tudósításokat. Nem kizárt, hogy a miniszterelnök tévedett, és esetleg az összes kárpátaljai összes áldozatot keverte össze a magyar halottak számával.

Ezek után érdemes rátérnünk arra, hogy igaz-e Orbán másik állítása, hogy „Csak mi, magyarok adtunk vért ebben a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem”, illetve hogy „mi, magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak ebben a háborúban”.

Orbán e kijelentése azonnal cáfolható, hiszen Ukrajnában számos más nemzetiség él a magyarokon kívül, és nyilvánvalóan ők is szenvednek el vérveszteséget.

Már februárban, amikor kitört a háború, és írtunk arról, hogy meghalt az első magyar származású kárpátaljai férfi, az ukrán haditengerészetnél szolgáló Kis Sándor, akkor is érkezett hír arról, hogy egy ukrajnai román, odesszai illetőségű férfi is áldozatául esett a harcoknak.

Nemes János / MTI Kis Sándor magyar származású ukrán haditengerész temetése az ungvári katonai temetőben 2022. március 22-én.

Csak az orosz propaganda júniusban nyolcvan, áprilisban pedig harminc lengyel zsoldos megöléséről számolt be Ukrajnában, ami lehet (sőt valószínű), hogy nem igaz, de az Orbán által említett 86-nál már eleve több áldozatot jelentene. Az orosz TASZSZ hírügynökség június közepi beszámolója szerint az Ukrajnában megölt külföldi zsoldosok közül a legtöbb lengyel volt.

Összesen 64 országot említ az orosz hírforrás, mint olyan államot, amelynek zsoldosai elhunytak a háborúban. A lengyelek az orosz védelmi minisztérium szerint 378 zsoldost veszítettek. Erről Igor Konasenkov altábornagy, a tárca szóvivője beszélt. A második helyen az USA áll 214 halálos áldozattal, a harmadikon Kanada 162 zsoldost veszítve. Grúzia 120 zsoldost veszített, a román zsoldosok közül 102-en haltak meg, a britek következnek ezután 101 áldozattal. Szíria amerikaiak által ellenőrzött részeiből érkezett zsoldosok közül 80-an hunytak el Ukrajnában az orosz altábornagy szerint.

Ezeket az orosz adatokat azonban semmilyen nyugati hírforrás nem erősítette meg, és az orosz propagandáról már korábban is kiderült számtalan alkalommal, hogy nem tekinthető hitelesnek. Három nappal az orosz tábornok nyilatkozata után, június 20-án az amerikai Washington Post beszámolt például arról, hogy meghalt a második amerikai, Stephen D. Zabielski, aki 52 évesen az ukrajnai harcokban vett részt. Tehát az amerikai és az orosz adatok között 107-szeres a különbség, nagyjából azonos időszakot tekintve, ha az USA harcoló állampolgárainak halálozását próbáljuk kideríteni a hírekből.

Ha az Európai Unióból érkezett, Ukrajnában megölt újságírók listáját nézzük, akkor is megállapíthatjuk, hogy

olasz, ír, litván és francia tudósítók, dokumentaristák és operatőrök vesztették életüket.

A Wikipedia számon tartja az ukrajnai háborúban elesetteket, de ezek az információk teljesen megbízhatatlanok. Magyarok például nem szerepelnek rajta, aminek az oka az lehet, hogy az állampolgárságot nézik a Wikipedia szerkesztői, és az ukrán állampolgárok halálát – még ha magyar származásúak is voltak – nem magyarként regisztrálják. Legalább 35 olyan civil áldozatról tudni, akik dokumentálhatóan életüket vesztették Ukrajnában a háború miatt. Mariupol ostromában például hivatalosan tizenkét görög állampolgár hunyt el, de amerikai, brit és izraeli civil áldozatokról is tudni a környéken.

Az Ukrajnából érkező adatokat is fenntartással kell kezelni, mert a háborúzó felek amíg az ellenfél veszteségeit túlbecslik, addig a sajátjukat igyekeznek titkolni vagy kisebbíteni, a nemzetközi szervezetek pedig csak a sokszorosan megerősített, leellenőrzött adatokat közlik, amelyek legfeljebb az áldozatok számának minimális, legalsó határát jelzik. A nemzetközi szerveztek ráadásul nem közölnek nemzetiségi bontásban halálos áldozatokról szóló adatokat.

A civil áldozatok számát például az ENSZ június végéig 4700-re tette Ukrajnában – de ez feltehetően jelentősen alulbecsült szám. Az ENSZ a rendőrségi, a kórházi és más civil szervezetektől származó adatokat igyekszik ellenőrizni, és csak a sokszorosan kontrollált eseteket számítja be az áldozatok közé a BBC szerint. A Wikipedia szerint legalább 18 ország 36 állampolgára halt meg az ukrajnai háborúban civilként. 12 görög, 5 azeri, 2 belorusz, két amerikai, egy-egy afgán, algériai, örmény, bangladesi, cseh, egyiptomi, francia, indiai, iraki, ír, izraeli, litván, moldovai, brit és orosz áldozatról tudni.

Ami a külföldi zsoldosokat illeti, az ukrán oldalon a katonai áldozatok nagyon sok országból kerülhettek ki a Wikipedia szerint: tizenhét grúzon túl hét belaruszról és négy amerikai áldozatról tudnak az oldal szerkesztői. Rajtuk kívül számos kisebb ország egy-egy zsoldosa hunyhatott el Ukrajnában. Az orosz erőknél 15 dél-oszét, hét kirgiz, hat tadzsik és egy belarusz áldozatról tudni, a Donyecki szakadároknál egy abház, egy dél-oszét, a luhanszkiaknál egy olasz és egy szerb áldozatról ír a Wikipedia, ők feltehetően zsoldosok voltak az orosz vagy oroszbarát oldalon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik