Sok százezer kisnyugdíjas érdekében a rezsiemelés október elsejére történő halasztását követeli a kormánytól a több nyugdíjas szervezetet tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). A szervezet elvárja, hogy a kormány ne a fogyasztást, hanem a fogyasztókat támogassa, rászorultsági alapon.
A NYUSZET állásfoglalásában emlékeztet rá, valóban csökkent a családok rezsiköltsége, amikor az Orbán-kormány 2013. január 1-től hatósági árat vezetett be a lakossági áramra, gázra. A következő években viszont jelentősen csökkent a világpiaci ár, de a hazai nem, így a magyarok hosszú ideig a valós piaci árnál többet fizettek.
Bírálják a kormányt azért is, mert évekig nem tett semmit a lakások energetikai korszerűsítéséért, az EU-tól e célra kapott támogatást önkényesen átcsoportosították állami épületekre, valótlanul állították, hogy a világpiaci árnál sokkal olcsóbban kapjuk az orosz gázt.
A valóság most brutálisan szembesíti a társadalmat a kormányzat eddigi hazugságaival.
A kormány a családok jelentős részének hatalmas terhet okozva döntött a drasztikus rezsiemelésről, amit súlyosbított azzal, hogy az energiaár elkerülhetetlen emelését elképesztően átgondolatlanul, a felkészülési időt kizárva fogadta el.
Az energiaárakat egy felelősen működő államban nem lehet egyik napról a másikra hétszeresére emelni, ez túllépi az elviselhetőség határát.
A rezsicsökkentést a kormány régóta politikája szimbólumának tekintette, ám most látványosan szakított vele, noha egy felelősen kormányzó párttól elvárható a lakosság és a gazdaság biztonsága érdekében az átgondoltabb döntéshozatal – tették hozzá.
A NYUSZET emlékeztet arra is, a kormány annyira meggyengítette a szociális ellátás rendszerét, hogy szociális háló gyakorlatilag már nem is létezik.
Nem rezsicsökkentésről szóló kommunikációs trükkökre, hanem működőképes, a lakosság számára elviselhető energia ár- és szociális biztonságot adó támogatási rendszer kidolgozására van szükség.
Egy hosszú távon fenntartható árrendszerre és egy olyan szociális ellátási formára van szükség, amellyel biztosítható a lakhatáshoz való alapvető állampolgári jog.
Ha a kormány – miként állítja – tényleg az átlagfogyasztásig akar támogatást adni, akkor nem a fogyasztási helyek, hanem az egyes háztartások fogyasztásának átlagát kell alapul venni. Jelenleg 4 millió háztartás van, de 5,6 millió áramfogyasztási hely; utóbbiban nyaralók, irodák, orvosi rendelők céljára használt lakások is, ott az energiafogyasztás lényegesen kisebb a lakott lakásokénál.
Azaz a kormány nem a háztartások átlagos fogyasztását, hanem annak csak egy részét tekinti támogatási alapnak, ezért minden második háztartásban túl fogják lépni a kormány által átlagnak tekintett mennyiséget, azaz a háztartások felének augusztustól nő az energiára fordítandó kiadása, ezen belül a családok negyedének jelentősen.
A NYUSZET alapvetőnek tartja, hogy a családokat támogassák, ahogy ezt az Európai Unió tagországaiban is teszik. Ennek egyik módja, ha a család létszámát, jövedelmét veszik alapul. Ezzel lehetővé válna, hogy ne csak a gázzal/villannyal fűtők kapjanak támogatást. Ez azért fontos, mert éppen az alacsony jövedelmű családok, így idős emberek közül százezrek fával, szénnel fűtenek; a szén ára 15,4%-kal, a tűzifáé 10,5%-kal emelkedett egy év alatt.
A szervezet elvárja, hogy a kormány szakemberek bevonásával készítsen a társadalom egészére kiterjedő felelősségvállalást tükröző, realitáson alapuló javaslatot az energiaárak alakítására, hozzon intézkedéseket a lakások energetikai korszerűsítésének ösztönzésére és anyagi támogatására. Javasolja a kormánynak olyan konstrukció kidolgozását, amelyben vissza nem térintendő támogatás mellett kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe, amely törlesztésére az energiaköltség megtakarítás nyújthat fedezetet.
