A kata adónemet ez a kormány vezette be, és amikor a kormány kezdeményezte, a kormánypárti frakciók megszavazták. Ezzel szemben egyetlen baloldali frakció sem támogatta a kata adónemet
– így reagált a parlamentben a múlt hét elején a fideszes Dömötör Csaba, miután elhangzottak az ellenzéki felszólalások, melyekben a képviselők határozottan ellenezték, ahogy a kormány hozzá akart nyúlni a katához. 2012-ben valóban nem szavazott egyetlen ellenzéki párt sem a kisadózó vállalkozások tételes adója mellett, az elmúlt napok kommunikációjából pedig leginkább az juthatott el széles rétegekhez, hogy ezúttal főleg az egyeztetés hiányával és a törvény villámgyors elfogadásával akadt gondja a nem kormánypárti politikusoknak. Kifogásolták ezt azért is, mert a kormány közvetlenül a jogszabály gyorsított elfogadása előtt arra tett ígéretet az Európai Bizottságnak, hogy a jövőben a jogalkotást megelőzően megfelelő időt biztosítanak a társadalmi konzultációra.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ellenzéki pártok ne kezdenének teljesen mást a katával, ha az ő kezükben lenne a döntés.
Az általunk megkérdezett pártok mindegyike azt hangsúlyozta, hogy a mostani ínséges gazdasági helyzetben a kormány döntése nemcsak rávilágít a hamis kampányígéretekre, de ami még ennél is nagyobb baj, egy tollvonással százezrek megélhetését sodorta veszélybe.
Mi a baj a módosítással?
A kata megszüntetése ostoba gazdaságpolitikai lépés, a kormány bevételei ugyanis nem fognak érdemben nőni
– írta megkeresésünkre a módosító elfogadása után több demonstrációt is szervező Momentum. A párt szerint ezer sebből vérzik az új katatörvény, mert az adónemet igénybe vevő vállalkozók jelentős része eztán feketézésre kényszerül majd, vagy elhagyja az országot. A párt szerint a törvény teljes szakmákat lehetetlenít el, miközben a magyar gazdaságnak éppen a vállalkozói kedv növelésére lenne szükség. „Ilyen vészterhes időkben egy felelős kormánynak nem a bizonytalanság elmélyítése a feladata, hanem a kiszámíthatóság biztosítása a piac felé” – húzták alá.
Hasonló véleményen vannak az MSZP-nél is, válaszukban egész pontosan úgy fogalmaztak: „a megfelelő társadalmi egyeztetés nélkül, rendkívül rövid felkészülési idővel, adóév közben, megélhetési válságba és recesszióba tartó gazdasággal, hazug indokokkal bevezetett intézkedés elfogadhatatlan, azzal szemben jogos a felháborodás és a tiltakozás”. A párt emellett a kormány azon indokát sem hajlandó elfogadni, miszerint a nyugdíjkassza feltöltése miatt volt szükség a kata meglévő rendszerének a felszámolására. Szerintük ebben az esetben nem a kata szerint adózókat kellett volna büntetni, hanem a kata szerint adózó vállalkozó céges megbízói számára kellett volna előírni a nyugdíjalapba történő plusz befizetési kötelezettséget.
A szocialisták mellett a Párbeszéd is kifogásolta, hogy még csak nem is 2023. január 1-jétől, hanem már szeptember 1-jén hatályba lép a törvény.
Gondoljunk bele: sokan szeptember 1-jén túlnyúló szerződésekkel rendelkeznek, és nemcsak a vállalkozónak, de a megrendelőnek is jelentős fejfájást okoz az új helyzet. Ez a jogbiztonság lábbal tiprása, teljes kiszámíthatatlanságot eredményez, és szerintünk az alaptörvénnyel is ellentétes
– írta a párt. Ők is kétségbe vonják, hogy az államkassza hirtelen számottevően nagy bevételhez juthatna a szigorítások után. Mint kifejtették, a költségvetést nem is módosította még az Országgyűlés a nemrégiben meghozott gazdasági intézkedések nyomán, így továbbra is az látható, hogy a kormány idén 236,8 milliárd forintos bevételt remélt a katából, míg a jövő évi költségvetésbe 226,8 milliárd van előjegyezve. A párt szerint „ez nonszensz”, mert csak a kisebb bevételű, a lakosságnak szolgáltató vállalkozók maradnak a rendszerben, és így a befolyó állami bevétel is a töredékére esik. Miközben adó- és ezzel párhuzamosan ellátásialap-növeléssel akár többletbevétellel is számolhatott volna a kormány az ellenzéki párt szerint.
A Jobbiknál azt kifogásolják a módosítással kapcsolatban, hogy a kormány ezáltal közzétett egy olyan általánosító üzenetet, ami szerint „minden kata-adóalany adócsaló”. A pártban úgy vélik, hogy a módosítás azon pontja, ami kizárólag magánszemélyektől származó bevétel esetén engedélyezi a kata alkalmazását, nemcsak életszerűtlen, de a szabad versenyt is erősen korlátozza. Ezt azzal támasztják alá, hogy minden szolgáltató és termékértékesítő vállalkozása során előfordul – még akár a szépségiparban is –, hogy egy gazdasági társaság vagy egy egyesület a megrendelő, így a piac egy szegmenséből teljesen kiesnek majd a kata hatálya alatt maradó adóalanyok.
„Azzal, hogy a törvény mostantól csak a főfoglalkozású kata adóalanyok esetében biztosítja a kedvezményes adózást, súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetbe sodorja azon családokat, amelyek egy főállás, illetve nyugdíj mellett végeztek adóköteles tevékenységet. A továbbiakban, amennyiben fenn akarják tartani vállalkozásukat, át kell térniük másik adózásra, mely költség, illetve ráfordítás növekedésével jár, és nem utolsó sorban jelentős adminisztrációs terhet ró rájuk” – érvelnek a pártban, ami a katatörvény és a reszsicsökkentés korlátozásának bejelentése után egy nemzeti válságtanács összehívását is kezdeményezte, eredménytelenül.
Mi a baj a katával?
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már 2020-ban előállt a kata megreformálásának ötletével, akkor azt mondta, azért lenne erre szükség, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat. Parragh mellett ezt korábban több gazdasági szakértő is pedzegette már, akik problematikusnak találták, hogy a minimális adóterhek miatt egyre több cég kezdte papíron külsősként foglalkoztatni a katázó munkavállalóit. Ez a gyakorlat nem feltétlenül segítette elő a piac kifehéredését, miközben a munkavállalók védőhálója is sokkal vékonyabb ebben a jogviszonyban, nem beszélve a nagyon alacsony nyugdíjról, amire később jogosultak lennének. Kíváncsiak voltunk arra, mit gondolnak a pártok az adónem felsorolt buktatóiról, és hogy ha tehetnék, miként orvosolnák ezeket.
A Momentumnál egyetértenek abban, hogy a katát érdemes lehet felülvizsgálni és átalakítani annak érdekében, hogy csökkenjen a visszaélések száma, és ne legyen természetes, hogy sok munkaadó kvázi kényszerkatásként alkalmazza a munkavállalóit.
A kata elérhetősége és széleskörű alkalmazhatósága érdekében biztosítani kell, hogy a katás vállalkozások ne csak magánszemélyeknek számlázhassanak. Az igazságos és méltányos adózás érdekében sávos adózást kell bevezetni, a rendszerszintű visszaéléseket és bujtatott foglalkoztatást pedig nem a kata megszüntetésével kell kiszűrni, hanem a bújtatottan foglalkoztató vállalkozások szigorúbb ellenőrzésével.
A fentiekkel együtt a Momentum azt is kiköti, hogy bármilyen változtatásokat hoznának is az adórendszerben, azt biztosan nem az adóév közepén, másfél hónapos felkészülési idővel vezetnék be, megvárnák vele a következő év elejét.
A Párbeszédnél nem értenek egyet azzal, hogy a kata nem érte volna el a gazdaság kifehérítését, és ez szerintük akkor fog majd jól látszani, amikor az újratervezés után meglátjuk, hány egyéni vállalkozó, kisvállalkozó marad a rendszerben. Arra a kérdésre, hogyan nyúlnának hozzá a katához, azt mondták, a teljes vállalati és társasági adóztatást együttesen vizsgálnák felül, nemcsak egy adófajtát kiemelve közülük.
Az MSZP-nél azt mondják, mindig lehet és kell a szabályozás alkalmazásának tapasztalatait értékelni, és a szükséges korrekciókat elvégezni, azt azonban leszögezik, hogy nem a kata szerinti adózás okozza a legnagyobb költségvetési lyukat. A gazdasági problémákat oda vezetik vissza, hogy a legnagyobb magyarországi vállalatok gyakorlatilag nem fizetnek nyereségadót, és hogy tapasztalataik szerint a multik a piacon előnyben részesülnek a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal szemben. A szocialisták egy olyan adó- és támogatási rendszerben gondolkodnának inkább, ami kis- és középvállalkozások számára ad lehetőséget a műszaki fejlesztésre és a magasabb minimálbér fedezetére. Ennek érdekében tőkejövedelmeknél magasabb adókulcsot alkalmaznának, mint a munkajövedelmeknél.
Fontosnak tartjuk egy olyan rendszer kialakítását, amelyben a vállalatok nyereségének egy része – nyereségrészesedésként – egyenlően kerül felosztásra a mindenkori munkavállalók között.
A Jobbik minden olyan javaslatot támogat, ami a gazdaság fehérítését célozza. A párt szerint nem azokkal a munkavállalókkal van a baj, akik a szürke zónába kerültek a kata sajátosságai miatt, hanem az adóhatósággal, ami teret engedett ennek. „Az adóhatóság kezében eddig is ott volt a lehetőség a célzott ellenőrzésre, az online számlázás és pénztárgépek bevezetésével minden olyan adat a NAV rendelkezésére áll, amely a visszaéléseket ki tudná szűrni, amelyre egyébként szükség van a vállalkozói bizalom helyreállítása érdekében. Éppen ezért a Jobbik a korábbi szabályozás fenntartása mellett egy adóhatósági szoftverfejlesztést szorgalmaz” – fogalmazták meg elképzeléseiket.
Mit tehet az ellenzék?
Arra is kíváncsiak voltunk, miként viszonyulnak az ellenzéki pártok például Dömötör Csabának, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának kritikájához, amelyben a szemükre veti, hogy a kata képében most egy olyan adónem megszüntetése ellen érvelnek, aminek a létrejöttét a múltban nem támogatták.
A Jobbik emlékeztet, hogy amikor 2020-ban 40 százalékos büntetőadót vetettek ki az egy adóévben egy megrendelőtől származó 3 millió forint feletti bevételekre, ők az értékhatár megemelését kérték 6 millió forintra. Meglátásuk szerint ezzel a két évvel ezelőtti módosítással vette egyébként kezdetét a kata kivéreztetése, melyet megelőzően szintén nem volt szakmai, illetve társadalmi egyeztetés.
Az MSZP azt írta, hogy a párt kritikájának lényege korábban a kata szerint adózók nyugdíjának mértékére és munkajogi védelmének hiányosságaira koncentrálódott, ezek a kritikák pedig a mai napig helytállóak és orvosolandók. A kérdésre, hogy a megelőző parlamenti ciklusokban milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a katát úgy reformálják meg, ahogy az szerintük működőképes és fenntartható lehet, nem válaszoltak. Azt azonban elmondták, hogy az MSZP-ben mindig szükségesnek tartották, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel képviseljék „a Fidesz által indokolatlanul nehéz helyzetbe hozott társadalmi csoportokat”. Ennek megnyilvánulása volt az is, hogy a párt levélben kérte Novák Katalint, hogy ne írja alá a törvényt.
A Momentum is igyekezett nyomást gyakorolni az államfőre, a törvény aláírását megelőzően a párt ifjúsági szervezete még a Sándor-palotánál is tüntetett. A Momentumra nem is lehet érvényes Dömötör kritikája, mivel a párt csak az idei évtől képviselteti magát a parlamentben. A párt ugyanakkor már a törvényjavaslat megjelenésének napján, július 11-én módosító indítványt adott be a törvényjavaslathoz, azonban azt a Törvényalkotási Bizottság kormánypárti többsége leszavazta. A Momentum emellett rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a katatörvény visszavonása és egy új kataszabályozás kialakítása érdekében.
A Párbeszéd valamelyest szintén kilóg a sorból, mert bár Szabó Tímea és Szabó Rebeka személyében van olyan képviselőjük, aki már 2012-ben is tagja volt az Országgyűlésnek, a Párbeszédnek akkor még nem volt frakciója. A kérdésre, hogy a kezdetekkor miként viszonyult a párt a katához, az a válasz érkezett, hogy amikor az adónemről szóló törvényt annak idején benyújtották, még más volt a gazdasági környezet, akkor korlátozottabb körben lehetett élni ezzel az adófajtával.
Kérdéseinkkel megkerestük a Demokratikus Koalíciót és a Mi Hazánkot is, de határidőig nem kaptunk választ tőlük.
