Jogerősen is életfogytiglant kaphat a síró anyját halálra kínzó mohácsi tolmács

Jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztésre számíthat az a tolmács, aki egészen horrorisztikus módon végzett az édesanyjával 2019 nyarán Mohácson.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség ugyanis arra tett indítványt, hogy a táblabíróság hagyja helyben a Pécsi Törvényszék februári ítéletét, amely szerint F. Péter 25 év múlva múlva bocsátható szabadlábra a leghamarabb feltételesen.

F. Péter a középiskolai tanulmányait követően több felsőoktatási intézményben orvosi és más tanulmányokat kezdett,  egyiket sem sikerült elvégeznie. Egyedül az okleveles német szaklektori, szakfordítói, tolmács és szaktolmács képesítést szerezte meg. Munkahelyet nem, vagy csak nagyon nehézkesen talált, ezért tartós saját jövedelemmel sem rendelkezett.

Ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett egy „Doktori Oklevél” megnevezésű, sorszámmal ellátott hamis okmányt, melynek valótlan tartalma szerint egy budapesti orvosi egyetem hallgatójaként szerzett orvosi végzettséget, őt PhD doktornak nyilvánították és feljogosították doktori cím viselésére.

Az érintett egyetem rektorának nevével bélyegzőt is készíttetett a hitelesség kedvéért és ezen okelvélnek a Baranya Megyei Kormányhivatal számára benyújtását követően személyi okmányokat készíttetett, melyben a neve „Dr.” előjelzővel szerepelt, a hamis adatai pedig a közhiteles nyilvántartásba is bekerültek.

F. Péternek egy idő után annyira megromlott a kapcsolata a szüleivel, hogy még a családi nevét is megváltoztatta. Ők azonban ennek ellenére is sokat segítették anyagilag, vettek neki egy lakást is, ahol a terhelt lakott.

A férfi szülői elnyomásként élte meg a szüleivel való kapcsolatát. Édesapja halálát követően pedig lényegében az édesanyjától függött anyagilag. Olyannyira, hogy amikor Péter eladta a szüleitől kapott lakást, és felélte annak az árát, akkor az anyjához is költözött. 

A férfinek ebben az időszakban sem volt munkahelye, teljes egészében édesanyja tartotta el. Emiatt kettőjük között feszültség alakult ki, amely több alkalommal veszekedésig fajult, melyet a szomszédos házban lakók is hallottak.

A férfi a magánéleti és szakmai sikertelensége miatt is a szüleit, elsősorban édesanyját hibáztatta. Mindezek ellenére továbbra is segítette az anyja, hiszen azon túl, hogy eltartotta, barátnőitől kért kölcsönt azzal, hogy a fia Németországba utazik állásinterjúra.

Az ominózus nap a férfi nagyon durván összeveszett az édesanyjával, A veszekedés pedig odáig fajult, hogy a férfi rátámadt az anyjára a lakrészében, majd elektromos zsinórokkal összekötözte a kezeit és a lábait. Az anyja sírva kiabált neki fájdalmában, de F. Pétert ez sem érdekelte, fogott egy ragasztószalagot és a fejét körbetekerve, beragasztotta vele az anyja száját-

A lenge nyári öltözékben lévő soványka asszony nem tudott érdemi védekezést kifejteni vele szemben. Miközben a férfi átment a másik szobába, az anyja szájáról a nyakára csúszott a ragasztószalag. Miután ismét tudott beszélni, sírva kiabált a fiának, hogy fájdalmai vannak.

A férfi ezt hallva magához vett a konyhában egy fekete színű serpenyőt, visszament hozzá és fejbe vágta vele, majd ezt megismételte még három másik serpenyővel, valamint egy húsklopfolóval is. Az ütésektől az asszony nagyon vérzett.

Ezt követően a férfi egy paplant terített az anyjára, majd a szoba szőnyegét is a paplanra terítette. Ezt követően magához vett öt darab kést a konyhában, valamint egy meghajlított, 47 cm-es vaskampót és azokat a paplanon keresztül az anyja felső teste tájékán átszúrta. A szúrások a nő törzse előtt összekötött állapotban lévő bal kézfejét és jobb alkarját érték.

Mindezek után a férfi asztalokat, székeket, és mikrót tett az anyjára, majd kiment a szobából, és egy hűtővel eltorlaszolta az ajtót. Az asszony másnapra virradóra megfulladt a testére helyezett tárgyak miatt kialakult mellkasi összenyomás miatt. F. Péter és védője enyhítésért fellebbezett. A fellebbviteli főügyészség azonban a büntetés helybenhagyását indítványozta.