Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elárulta, a bankszektort érintő esetleges különadóról a Bankszövetség tárgyalt a kormánnyal, ő személy szerint nem. Csányi Sándor szerint sok mindentől függ, milyen költségvetési kiigazítás szükséges. Úgy számol, ha sikerül lezárni a háborút, és hozzájutni az uniós forrásokhoz, akkor az 500 milliárdos, a két feltétel teljesülése nélkül 1700 milliárd forintos is lehet.
Idén 9 százalékos inflációra, 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, 7-8 százalékos fizetésimérleg-hiányra számít.
Ebből milyen forintárfolyam jön ki: 360-390 között nagyon jó és nagyon rossz esetben.
Az 5,4 százalékos jegybanki alapkamat kapcsán Csányi Sándor azt mondta: a hitelkamatok az elmúlt időben jelentősen emelkedtek, számításaik szerint év végére elérhetik a 7 százalék körüli szintet. Az infláció miatt nyilván kevesebb a pénz az adósságok kifizetésére, de az év közepe után az infláció csökkenésére számít, reméli, hogy ezzel párhuzamosan a kamatok is csökkennek, és
valamikor jövőre elérik az 5 százalék körüli szintet.
Bár Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő bírálta, amiért a rezsicsökkentést a minap nem tartotta jónak, az OTP-vezér most a kormány által júliusig kitolt ársapkáról (árstopról) mondta azt, hogy azt tartósan nem tartja célravezetőnek.
Szerinte ugyanis csak átmeneti ideig lehet ilyen intézkedésekkel korlátozni az árakat, mert reagál az ipar és a kereskedelem is. Most az árstop főleg a kereskedelmet érinti, és már el is kezdett nőni az import termékek aránya, pedig azok rosszabb minőségűek. A tartós ársapka nem fér össze azzal, hogy az ország élelmiszerből önellátó legyen – tette hozzá.
Közben a Privátbankár arról ír, hogy az árstop közvetlenül nem ront érdemben a költségvetés egyensúlyán, ami Orbán Viktor szemszögéből erős érv volt hosszabbítás mellett, noha a lépés fenntarthatósága valóban vitatott. Nagyobb fejfájást okoz a rezsicsökkentés fenntartása, hiszen csak a rögzített gázár 6-800 milliárdos kiadást jelent az államnak.
